I. Ferencz József hivatalos meghívólevele gróf Széchenyi Ödönnek az 1865-ös országgyűlésre (I. Ferenc József császár és király, valamint Mailáth György országbíró és Barthos János helyettes államtitkár által aláírt példány.)

[Bécs], [1865], k. n., 1 p. (hajtogatott levél)

I. Ferenc József császár és király, valamint Mailáth György országbíró és Barthos János helyettes államtitkár által aláírt példány.
I. Ferencz József hivatalos meghívólevele gróf Széchenyi Ödönnek az 1865-ös országgyűlésre.
A levél alján I. Ferenc József császár és király tollal beírt, saját kezű aláírása, valamint Mailáth György országbíró és Barthos János, a király személye körüli minisztérium helyettes államtitkára tollal beírt, saját kezű ellenjegyzései láthatók.
1865. Szentmihályhó [szeptember] 17-ére datált, hivatalos, 14462. számmal iktatott, nyomtatott szövegű országgyűlési meghívólevél, sérült és hiányos császári szárazbélyegzéssel, postai bélyegzésekkel, tollal írt címzéssel, hajtogatott papíron. A levél a hajtások mentén több helyen sérült.

A meghívólevél a történelmi jelentőségű 1865-68-as országgyűlés kezdetére szól. Ez volt az az országgyűlés, amely 1867-ben megkötötte az uralkodóval a kiegyezést, megkoronázta I. Ferenc Józsefet, létrehozva ezzel az Osztrák-Magyar Monarchiát.

A levél címzettje gróf Széchenyi Ödön (Pozsony, 1839. december 14. – Isztambul, 1922. március 24.) magyar származású oszmán pasa (a "tűzpasa"), gróf Széchenyi István kisebbik fia, az állami tűzoltóság megszervezője Magyarországon és az Oszmán Birodalomban. Az 1862-es londoni világkiállításon került kapcsolatba a szervezett tűzoltással, és hazatérése után kezdett bele a honi tűzvédelem megszervezésébe. Az 1870-es években a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség első elnöke lett, majd törökországi látogatása után, a szultán kérésére hozzáfogott az oszmán tűzoltóság megszervezéséhez is. Első felesége halála után végleg Konstantinápolyba telepedett, és ott alapított újra családot.

A dokumentum aláírói:

I. Ferenc József (Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első, egyben a Habsburg állam leghosszabb ideig regnáló uralkodója. Uralkodásának kezdetén verték le orosz segítséggel az 1848-49-es magyar szabadságharcot. Az 1850-es/60-as évek külpolitikai kudarcai és vesztes háborúi nyomán előálló válsághelyzet Ferenc Józsefet a Magyarországgal való kiegyezésre és az állam átszervezésére kényszerítette: 1867-ben, az ő uralkodása alatt született meg a dualista Osztrák-Magyar Monarchiát létrehozó kiegyezés, amely hosszú évtizedekre biztosította a monarchia viszonylagos stabilitását. Uralkodása végén, Ferenc Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolása következtében tört ki az első világháború, amelynek végét és a nevével összeforrt dualista monarchia bukását már nem érte meg.

Ifjabb székhelyi Mailáth György (Pozsony, 1818. december 8. – Budapest, Várnegyed, 1883. március 29.) országbíró, a főrendiház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tiszteleti tagja. Az 1840-es években lépett politikai pályára, de a forradalom idején visszavonult a nyilvánosságtól, és majd csak az 1850-es évek végén, a Bach-rendszer bukása után vállalt újra nyilvános szerepet. Részt vett az 1859-ben összehívott birodalmi tanácsban, és nagy része volt az 1860-as októberi diploma létrejöttében. 1865-ben magyar udvari főkancellárrá, majd az alkotmányosság 1867-es visszaállítása után országbíróvá és a főrendiház elnökévé nevezték ki.

Barthos János (1821–1894) királyi táblai bíró, a király személye körüli minisztérium helyettes államtitkára, az udvari kancellária tanácsosa, az 1873-as a bécsi világkiállítás szabadalmi biztosa, Habsburg Rudolf trónörökös közjog tanára.

Híres emberek könyvtárából
Kéziratok, gépiratok
Történelem, politika