Témakörök



Lezárt aukciók


Babits Mihály: Amor Sanctus (Kárpáti Aurélnak dedikált példány) (A kötetről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)

Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul

Fordító
Babits Mihály
Magyar Szemle Társaság (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 253 oldal
Sorozatcím: A Magyar Szemle Könyvei
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar  Latin 
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Aukció vége:
2022-05-29 20:00
Aukció indul:

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1933, Magyar Szemle Társaság (Tipográfiai Műintézet, Budapest), 253 p. + [3] p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Babtis Mihály által dedikált példány. Első kiadás. A Magar Szemle Könyvei VI.
Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. fordította és magyarázta: Babits Mihály.

„A »sötét« középkor lelke ragyog ki ebből a könyvből. Olyan szokatlan fényességet sugározva szét maga körül, mint a reggeli nap. S ettől a fénytől egy elfeledett évezred, a latin nyelv kihűlt lávája alá temetett egész világ ébred életre és zendül meg. A középkori kereszténység Memnon-szobrainak végtelen sora dalol itt, valami titokzatos hajnal pirkadásában.” Így írt Babits középkori himnuszfordítás-kötetéről annak egyik kritikusa – éppen az a Kárpáti Aurél, akinek a jelen darab ajánlása szól:

 

Kárpáti Aurélnak / szeretettel és barátsággal / 1933. ujév / Babits Mihály

 

            A dedikáció írója és címzettje ekkor már évtizedek óta ismerték egymást. Mindketten a Nyugat első generációjához tartoztak, a lap indulásától annak megszűnéséig munkatársak is: Babits költőből főszerkesztővé avanzsált az évek során, Kárpáti megmaradt kritikusnak és esszéistának.

A költő nosztalgiája (1924) című írásában Kárpáti leírja, hogy már jóval Babits első kötetének megjelenése előtt fölfigyelt a költő nevére és verseire: tizennyolc évvel cikke előtt, azaz 1906-ban találkozott először Babits nevével, a Magyar Szemle utolsó, csonka évfolyamában. Figyelme pedig azóta folyamatosan Babitsra is szegeződött, szinte mindegyik kötetéről szólt. Írt esszékötetről, regényekről, verseskötetről, irodalomtörténetről, válogatott verses kötetről, életmű-sorozatbeli újrakiadásokról, önéletrajzi esszékötetről, stb. Sőt, ő volt az első, aki íróként meglátogatta Babitsot 1924-ben annak frissen vett esztergomi házában, és riportot írt az ott pihenő és dolgozó költőről – aki éppen ókori görögből fordított akkor.

És ha már Babits megtisztelte őt egy dedikált példánnyal (de persze nem csak ezért), Kárpáti Aurél „természetesen” írt az Amor sanctusról is. Nem fukarkodott a dicsérő jelzőkkel: „Ezer esztendő dús terméséből Babits ötven himnuszt fordított le, az ő páratlanul kifinomult stílusérzékével, költői átélő erejével és formaalakító művészetével. Egytől-egyig remekmű. Egyaránt jellemző a tápláló televényre, amelyből kinőtt és átültetőjének kényes, kulturált ízlésére, amely kiszemelte. Így lett egy modern költő drága ajándéka nemzete számára az Amor sanctus, a szent szeretet himnuszainak nagyszerű antológiája.” És a dicsérete kitartott a kritika végéig: „Nevezetes irodalmi esemény az Amor sanctus megjelénese. A magyar költészet kincsesháza olyan felbecsülhetetlen nemzetközi értékhez jutott általa, amelyért nem lehet eléggé hálás Babits Mihálynak, a műfordítás áldozatát éppoly szerénységgel, mint hivatottsággal vállaló, nagy és igaz költőnek.” (Kárpáti Aurél: „Amor Sanctus”. Pesti Napló, 1933. jan. 22. 24.)

Babits 1933 újévre keltezi ajánlását, és az Amor Sanctus első sajtóhirdetései valóban 1933. január 1-jén jelentek meg. Kárpáti tehát az elsők között kapott a kötetből, és így az elsők között is közölt róla bírálatot: Kállay Miklós (Nemzeti Újság) és Zsolt Béla (Magyar Hírlap) cikkei jelentek meg ugyanaznap, ami persze nem véletlen: mindhárman a napilapok kiemelt fontosságú vasárnapi számainak irodalmi mellékleteibe szánták írásuk.

És mivel Kárpáti kritikusi munkássága gyakorlatilag párhuzamosan haladt Babits alkotói pályájával, és a kritikus írásaival folyamatosan nyomon követte a költő-író művészetét, szinte törvényszerű, hogy Babits 1941. augusztusi halála után az első monográfiát Kárpáti írta róla: októberben már a könyvesboltokban volt a Babits Mihály életműve (Bp., 1941. Athenaeum). Erről egyik kritikusa írta az Irodalomtörténet oldalain: „Babits Mihály pályaképének értékelő összefoglalását nyújtja ez a kitűnő megfigyelésekben és ítéletekben gazdag tanulmány. Kortárs szólal meg benne a kortársról – Babits még élt, mikor a tanulmány készült –, s ez a helyzet, a különben is bonyolult esztétikai feladatot még kényesebbé teszi az írónak a tudományos tárgyilagosságtól támasztott igénye irányában, hiszen lépten-nyomon ott kísért feltett kritikai álláspontja mellett a csodálkozás elfogultságának elkápráztató vonzalma. / Kárpáti Aurél – már amennyire ez az esszé keretében lehetséges – érezhető önmérséklettel fegyelmezi tárgyalása módját személytelenné. Szubjektivitását azonban nem oltja ki. Nincs is rá szükség. Ez vonja be egész tanulmányát, az élmény hangulatvilágító melegével, s anélkül, hogy megingatná ítéletei reális erejét és szétlazítaná bizonyosságai körvonalait, művészi formára ihleti mondanivalója anyagát.”


"E könyvet a Magyar Szemle Tárasaság tulajdonában lévő "Old Kenntonian Face" aranydúcokkal ezerkilencszázharminckettő november havában szedte és nyomta a Tipográfiai Műintézet Budapesten."
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel, aranyozott feliratozással ellátott könyvgerinccel, a Magyar Szemle Társaság dombornyomott emblémájával ellátott hátlappal, tiszta belívekkel, megkímélt, megőrzött, gyűjtői állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.

Előszó

Ez a kis gyűjtemény az európai lírának egy egész évezredé' bői válogat. S ennek az évezrednek irodalma, s egyáltalában egész szellemi élete, az átlag mai olvasó előtt jóformán teljesen ismeretlen.... Tovább

Előszó

Ez a kis gyűjtemény az európai lírának egy egész évezredé' bői válogat. S ennek az évezrednek irodalma, s egyáltalában egész szellemi élete, az átlag mai olvasó előtt jóformán teljesen ismeretlen. Az első ének, amelyet közlünk, szent Hilariustól való, aki Krisztus után 366-ban halt meg. Az utolsó legkorábban a XVI. század végén keletkezhetett. Ez az óriási időköz magában foglalja azt a kort, melyet még nemrég is sötét középkornak volt szokás nevezni. Ma már nem divat ez az elnevezés: egy kicsit talán mosolygunk is rajta. De ha meg kellene rajzolnunk Európa századainak térképét: hányunknak mappája mutatna e hosszú periódus közepén egyebet ama bizonyos fehér foltnál, mely a közelmúlt földabroszain a „legsötétebb Afrikát" jelképezte? Különös kép az, amit irodalmi tudatunk e hatalmas korról elibénk fest: az eleje vég, és a vége kezdet. Az elején a nagy római kultúra lassú fölbomlását látjuk; a végén a modern nemzeti irodalmak ébredése ragadja meg figyelmünket. Mi van a kettő közt? Néhány krónikás és theológus neve rémlik: vad harcok rengetege és skolasztikus szőrszálhasogatások útvesztője. Ágostontól Dantéig mintha ezeréves ür tátongana. Hol az a név, mely e két meredek partot összeköti? hol az a költő vagy költemény e korból, mely műveltségünkbe elválaszthatatlanul beszívódva, az európai irodalom lelkének megszakítatlan folytonosságát dokumentálná? Zavarba jönne a legtöbb olvasó, ha e kérdésekre felelnie kéne... Vissza

Tartalom

Bevezetés5
Himnuszok
Szent Hilarius hajnali éneke Krisztus életéről40
Nicetas himnusza az Isten dicséretére46
Szent Ambrus esti imája48
Szent Ambrus éneke Ágnes vértanúságáról52
Aurelius Prudentius himnusza a betlehemi kisdedekről56
Aurelius Prudentius himnusza a kakasszóra60
Aurelius Prudentius esti éneke62
Szent Ágoston psalmusa az eretnekek ellen66
Caelius Sedulius üdvözlése az Isten Anyjához68
Elpisnek, Boéthius feleségének himnusza Péter-Pál napjára70
Venantius Fortunatus himnusza a szent kereszthez72
Nagy Szent Gergely pápa alkonyi himnusza76
A tiszteletre méltó Béda zsoltára a Mindenek Urához78
Pál Diákon himnusza a Tenger Csillagához80
Hrabanus Maurus pünkösdi himnusza84
Gót szerzetesek éjjeli imája88
A dadogó Notker karácsonyi szekvenciája90
Snakt Gallen-i szerzetes húsvéti éneke94
Róbert király himnusza a Szentlélekhez98
Wipo húsvéti éneke102
Damiáni Szent Péter himnusza az Égi Jegyesről104
Hildebert de Lavardin éneke az Istenséghez108
Pierre Abélard szombat esti himnusza118
Pierre Abélard himnusza Urunk mennybemetelére122
Szent Bernát ujjongása Jézus nevére126
Szent Bernát ritmusa az isteni szeretetről132
Szent Hildegard éneke a Szentlélekről138
Morlas-i Bernát Ádám Mária-éneke142
Szentviktori Ádám Mária-éneke146
Szentviktori Ádám húsvéti éneke152
Guy de Bazolches éneke a Boldogságos Szűzről156
Celanói Tamás éneke az utolsó ítéletről162
Ismeretlen költő a Szent Szűz anyaságáról168
Philippe de Gréve éneke Mária Magdolnához172
John Peckham himnusza a Szentháromságról174
Jacopo da Todi himnusza a Fájdalmas Anyáról176
Szent Bonaventura éneke Krisztus irgalmáról182
Aquinói Szent Tamás úrnapi éneke186
Aquinói Szent Tamás himnusza az Oltáriszentségről192
Aquinói Szent Tamás éneke Krisztus testéről196
Magyarországi szerző hóra-éneke a Hétfájdalmú Szűzről 200
Magyarországi szerző himnusza Szent Imre hercegről204
Angol költő éneke Krisztus szerelméről208
Ismeretlen költő himnusza a szent szüzekről212
Ismeretlen költő ritmusa a mulandóságról216
Kempis Tamás imája az angyalokhoz és minden szentekhez218
Zágrábi ismeretlen himnusza a Szűz Máriáról222
Ismeretlen szerző éneke Krisztus születéséről224
Magyarországi ének a világ megvetéséről228
Pázmány Péter éneke Magyarország Védasszonyáról232
Jegyzetek a himnuszokról234
Jegyzetek a himnuszok költőiről238
Irodalom243
A himnuszok kezdősorai latinul244
A himnuszok kezdősorai magyarul245
Név-és tárgymutató246
Vissza