Ortutay Gyula: Székely népballadák (Ortutay Gyula és Buday György által is aláírt példány) (Buday György által illusztrált kötet)
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói félbőr kötés , 311 oldal
Kiadói félbőr kötés , 311 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-05-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 311 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerkesztő és a metszeteket készítő művész által aláírt példány. Első kiadás. Székely népballadák. A balladákat összeválogatta és magyarázta: Ortutay Gyula.
A címlap hátoldalán a szerkesztő, Ortutay Gyula és a metszeteket készítő művész, Buday György ceruzával beírt, jól olvasható aláírása látható.
Buday György szövegközti, egész oldalas, feliratozatlan fametszeteivel illusztrált, valamint bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel, a kötet képeinek tételes jegyzékével, Buday György fontosabb grafikai munkáinak és Ortutay Gyula önálló kötetekben megjelent munkáinak listájával, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített balladáskönyv. A címlapon és a címlap utáni lapon tulajdonosi bejegyzés található. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta és jelentette meg Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, régi erdélyi címerrel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, fekete, kiadói előzéklapokkal, az előlapon ceruzás számjelzésekkel, hiánytalan állapotban.
A szerkesztő, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar–latin–görög szakán végzett. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának gyakornoka, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió munkatársa, valamint a Magyar Központi Híradó elnöke volt. 1935–1937 és 1942–1943 között a neves Magyarságtudomány c. folyóirat szerkesztőjeként, majd a Délvidéki Szemle c. folyóirat publicistájaként tevékenykedett. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika legmeghatározóbb alakja lett. Számos néprajzi folyóirat születése (Acta Ethnographica, Népi Kultúra – Népi Társadalom, stb.) kötődik a nevéhez.
A metszeteket készítő művész, Buday György (Kolozsvár, 1907. április 7. – Coulsdon, Anglia, 1990. június 12.) grafikus, fametsző, könyvművész, díszlettervező. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, valamint 1932 és 1938 között elnöke volt. 1931 és 1933 között a Szegedi Nemzeti Színház több előadásának, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékokon 1933-ban bemutatott Az ember tragédiája című előadásnak a díszletét tervezte.
A címlap hátoldalán a szerkesztő, Ortutay Gyula és a metszeteket készítő művész, Buday György ceruzával beírt, jól olvasható aláírása látható.
Buday György szövegközti, egész oldalas, feliratozatlan fametszeteivel illusztrált, valamint bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel, a kötet képeinek tételes jegyzékével, Buday György fontosabb grafikai munkáinak és Ortutay Gyula önálló kötetekben megjelent munkáinak listájával, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített balladáskönyv. A címlapon és a címlap utáni lapon tulajdonosi bejegyzés található. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta és jelentette meg Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, régi erdélyi címerrel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, fekete, kiadói előzéklapokkal, az előlapon ceruzás számjelzésekkel, hiánytalan állapotban.
A szerkesztő, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar–latin–görög szakán végzett. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, az Állástalan Diplomások Országos Bizottságának gyakornoka, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió munkatársa, valamint a Magyar Központi Híradó elnöke volt. 1935–1937 és 1942–1943 között a neves Magyarságtudomány c. folyóirat szerkesztőjeként, majd a Délvidéki Szemle c. folyóirat publicistájaként tevékenykedett. 1945 után a magyarországi néprajztudomány, és azon belül is a folklorisztika legmeghatározóbb alakja lett. Számos néprajzi folyóirat születése (Acta Ethnographica, Népi Kultúra – Népi Társadalom, stb.) kötődik a nevéhez.
A metszeteket készítő művész, Buday György (Kolozsvár, 1907. április 7. – Coulsdon, Anglia, 1990. június 12.) grafikus, fametsző, könyvművész, díszlettervező. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, valamint 1932 és 1938 között elnöke volt. 1931 és 1933 között a Szegedi Nemzeti Színház több előadásának, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékokon 1933-ban bemutatott Az ember tragédiája című előadásnak a díszletét tervezte.
Előszó
Népköltési gyűjteményeink majd mindegyikéből valami sajátságos szorongás és fajdalom érezhető ki. Akár Erdélyi János, Kriza nagyhírű gyűjtéseit, akár a különböző magyartájegységekről szóló kötetek... TovábbElőszó
Népköltési gyűjteményeink majd mindegyikéből valami sajátságos szorongás és fajdalom érezhető ki. Akár Erdélyi János, Kriza nagyhírű gyűjtéseit, akár a különböző magyartájegységekről szóló kötetek bármelyikét lapozzuk is, a bevezető szavak, a közlők megjegyzései a népi kultúra pusztulásáról, veszendő életformájáról tudósítanak. A gyűjtők és feldolgozók mondatai mögül leküzdhetetlen aggodalom és kétségbeesés hallik: a magyarság eddig rejtező erőit födözik föl, s máris a pusztulás, halódás jegyeit kell látniok. Milyen úton érkezünk el eddig a fajdalmas hangig? Faludi gyűjtögető érdeklődésében, melynek eredményei fölszívódtak versei stílusába, szerkezetébe, Gvadányi darabos rusztikusságában, a vásári szekérrúdon szólásokat jegyezgető Dugonics barokk nemzetkoncepciójában, P. Horváth Ádám gyűjtötte énekekben, Csokonainak s a debreceni iskola törekvéseinek egynémely mozzanatában még közel sem sejthetni a nemsokára oly határozottan fölvetődő problémákat, fajdalmakat. Fogyatékos számú daloskönyveink heterogén anyaga is inkább a leszivárgás anyagát mutatja, s csak imitt-amott őrzi, jelzi nyomait a népi kultúrának; még Révai és Ráth Mátyás agitádója sem gondol valójában a „nép"-re: a régi és köznépi gyűjtésében és közlésében literátus és nemzeti eszmék vezérelték őket, nem pedig a népi kultúra külön egyéniségének a megértése. Vissza
Tétel sorszám:
165
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
33.400 Ft
Licitek száma: 30
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |