Istvánfi Gyula: Az építészet története - Őskor/Népi építészet

Előszó

Ez a könyv az építészet világának olyan tartományairól szeretne képet adni - őskori építészet, kezdetleges építészet, népi építészet - amelyek régebbi felfogás szerint nem tartoznak igazán az építészettörténet témái közé. Mivelhogy ezek nem bírnak történeti jelleggel és kétséges, hogy megérdemlik-e az építészet magasztos rangját. Műfaja szerint ez a könyv mégis építészettörténet, hiszen a következőkben felvázolt okok miatt az építészet világának életrajzában az említett témák a gyermekkort jelentik. Prózaibb indokolással ez a könyv azért szerepel az Építészet története című tankönyvsorozatban, mert már harminc évvel ezelőtt, a sorozat első kötetének, az Ókor építészetének kiadásakor is világos volt, hogy a monumentális építészet kibontakozásának története előtt hiányzik valami. A tankönyvsorozat történeti szempontból első kötete tehát most, nagy késéssel jelenik meg. Az építészet valósága és fogalma, úgy tűnik, két különböző dolog. Valóságát minden ember megéli a Földön, a jó lakás és település áldását élvezi, a rossz ártalmát elszenvedi. Ha a fogalmat kívánjuk megközelíteni és leírni, elég sok papírra van szükségünk. És ha összeállítunk is egy meghatározást, majdnem biztos, hogy az fogja a lényeget legjobban elhomályosítani. Mégis, építészek, szakírók, kritikusok próbálják megmagyarázni századok óta, mindig változó tartalommal és sikerrel. A próbálkozás egyik lehetősége, ha abból indulunk ki, hogy a kultúra ember és természet kapcsolatából keletkezik. És abból, hogy az építészet a kultúrában a legnagyobb, térben és időben, anyagiakban és szellemiekben legnagyobb terjedelmű emberi tevékenység. A tevékenység célja pedig olyan környezet teremtése, amelyben gyenge biológiai lényünk, gyarló társadalmi mivoltunk és emelkedni vágyó szellemünk egyaránt jól érzi magát. Általában nem gondolunk arra, hogy az építészet ennyi minden volna életünkben, de ha csak a legelemibb viszonyok között létrejövő építőtevékenységre vetünk egy vizsgáló pillantást, akkor is belátható ez a sokoldalúság. Tekintsünk először az építészet feltételeire, a meghatározó és befogadó tényezőkre, s fejezzük ki magunkat egy ábrával. Vissza