Előszó
Egy közelmúltbeli tanulmányban Jean Pouillon leírt egy mondatot, s remélem, nem haragszik meg, hogy jelen munkám élén idézem, mert remekül illik mindarra, amit a tudomány terén el akartam végezni,...
Tovább
Előszó
Egy közelmúltbeli tanulmányban Jean Pouillon leírt egy mondatot, s remélem, nem haragszik meg, hogy jelen munkám élén idézem, mert remekül illik mindarra, amit a tudomány terén el akartam végezni, bár gyakran kételkedtem benne, hogy sikerült-e: "Lévi-Strauss bizonyosan se nem az első, se nem az egyetlen, aki a társadalmi jelenségek strukturális jellegét aláhúzta; eredetisége abban áll, hogy ezt komolyan is vette, és minden következményét rendíthetetlenül levonta."
Akkor lennék elégedett, ha e könyv más olvasókat is rá tudna venni, hogy ezzel a véleménnyel egyetértsenek.
Tizenhét szöveg található itt abból a néhány százból, amelyeket idestova harminc év alatt írtam. Van, ami elveszett, mások jobb, ha feledésben is maradnak. Azok közül válogattam, amelyeket nem ítéltem annyira méltatlannak a fennmaradásra, félretéve a tisztán etnografikus és leíró műveket, meg azokat az elméleti horderejűeket, amelyeknek lényege beépült Szomorú trópusok című könyvembe. Két szöveg itt jelenik meg először (V. és XVI. fejezet), és csatlakozik másik tizenöthöz, amelyek alkalmasnak tűnnek számomra a strukturalista módszer antropológiai használatának megvilágításához.
Vissza