Losontzi István: Hármas kis-tűkör (térkép nélkül)
Melly Magyarország' I. legujabb földleirását, II. régibb és legujabb polgári állapotát, III. a' magyar nemzetnek régibb és legujabb történetét híven ábrázolja. XIII. Toldalékkal.
Trattner és Károlyi
(Pest)
,
Modern plüss kötés , 464 oldal
Modern plüss kötés , 464 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1849-1850, Trattner és Károlyi, 16 p. + 336 p. + 112 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Hármas Kis-Tűkör, melly Magyarország’ I. legujabb földleírását, II. régibb és legújabb polgári állapotát, III. a' magyar nemzetnek régibb és legújabb történetét híven ábrázolja. Magyarország és Erdély földabroszával. XIII toldalékkal. [Írta: Mányoki Losontzi István].
I. Hármas Kis-Tűkör, melly Magyar Országnak I. régi és ujjabb földleirását. II. régi és mostani polgári állapotát. III. A' magyar nemzetnek történetét a' legrégibb időktől a' mai napig, hiteles írásból kimutatja. 16 p. + 336 p.
II. Hármas Kis-Tűkör, melly Erdélynek földét mostani polgári állapotját, és rövid történetét adja elő. 96 p.
III. A' Szent Historiának rövid summája. 97-112 p.
A "Kegyes olvasóhoz" írt szerzői bevezetéssel és "Az Ausztriai Császári Birodalom" rövid földleírásával kiegészített kiadás. A kötetből Magyarország és Erdély földabrosza hiányzik.
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel.
A kötet szerzője, Mányoki Losontzi István (Szilasbalhás, 1709. - Nagykőrös, 1780) tankönyvíró, gimnáziumi tanár, igazgató. Neve 1727-ben, mint nagykőrösi diák tűnik fel az iskola anyakönyvében, majd két év múlva debreceni diák lett, egészen 1738-ig. Ezután a ceglédi iskola rektorának választották, majd 1739 őszén az Utrechti Egyetemen szerzett doktori diplomát. Később a Hallei Egyetemen tanult. 1741-1769 között Nagykőrösön igazgató volt. A tanárhiány következtében sok tárgyat tanított: görögöt, hébert, logikát, filozófiát, földrajzot, történelmet és hittant. Kiss Áron kutatásai szerint 10 tankönyvet írt, vezette az iskola anyakönyvét, teológiai vizsgálatokat végzett a püspök megbízásából, de annak halálát követően az istentiszteletek, a temetések énekanyagának az összeállításában, és a búcsúztatók megírásában is közreműködött. 1771-ben született meg a Kis Tükör, mely 1773-ban nyerte el hármas felosztású formáját. A Hármas Kis Tükör c. műve eredetileg a falusi református iskolák számára készült, azonban viszonylag gyorsan bekerült a grammatikai iskolák tananyagába, és még az evangélikus oktatási intézményekbe is. A Tiszáninneni Református Superintendentia már 1776-ban előírta a használatát, majd a 19. század első felében több egyházkerület is megtette ugyanezt, és a különböző tervezetekben rendszeresen megjelölték tankönyvként.
I. Hármas Kis-Tűkör, melly Magyar Országnak I. régi és ujjabb földleirását. II. régi és mostani polgári állapotát. III. A' magyar nemzetnek történetét a' legrégibb időktől a' mai napig, hiteles írásból kimutatja. 16 p. + 336 p.
II. Hármas Kis-Tűkör, melly Erdélynek földét mostani polgári állapotját, és rövid történetét adja elő. 96 p.
III. A' Szent Historiának rövid summája. 97-112 p.
A "Kegyes olvasóhoz" írt szerzői bevezetéssel és "Az Ausztriai Császári Birodalom" rövid földleírásával kiegészített kiadás. A kötetből Magyarország és Erdély földabrosza hiányzik.
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol foltos belívekkel.
A kötet szerzője, Mányoki Losontzi István (Szilasbalhás, 1709. - Nagykőrös, 1780) tankönyvíró, gimnáziumi tanár, igazgató. Neve 1727-ben, mint nagykőrösi diák tűnik fel az iskola anyakönyvében, majd két év múlva debreceni diák lett, egészen 1738-ig. Ezután a ceglédi iskola rektorának választották, majd 1739 őszén az Utrechti Egyetemen szerzett doktori diplomát. Később a Hallei Egyetemen tanult. 1741-1769 között Nagykőrösön igazgató volt. A tanárhiány következtében sok tárgyat tanított: görögöt, hébert, logikát, filozófiát, földrajzot, történelmet és hittant. Kiss Áron kutatásai szerint 10 tankönyvet írt, vezette az iskola anyakönyvét, teológiai vizsgálatokat végzett a püspök megbízásából, de annak halálát követően az istentiszteletek, a temetések énekanyagának az összeállításában, és a búcsúztatók megírásában is közreműködött. 1771-ben született meg a Kis Tükör, mely 1773-ban nyerte el hármas felosztású formáját. A Hármas Kis Tükör c. műve eredetileg a falusi református iskolák számára készült, azonban viszonylag gyorsan bekerült a grammatikai iskolák tananyagába, és még az evangélikus oktatási intézményekbe is. A Tiszáninneni Református Superintendentia már 1776-ban előírta a használatát, majd a 19. század első felében több egyházkerület is megtette ugyanezt, és a különböző tervezetekben rendszeresen megjelölték tankönyvként.
Előszó
Kegyes Olvasó! Nem kis örömmel tapasztaltam számos évek óta, hogy a' "Hármas Kis Tűkörből" szép előmenetellel és jó sikerrel oktattatott a' tanuló Ifjúság, ugyanazért megbővítve, 's javitva adom... TovábbElőszó
Kegyes Olvasó! Nem kis örömmel tapasztaltam számos évek óta, hogy a' "Hármas Kis Tűkörből" szép előmenetellel és jó sikerrel oktattatott a' tanuló Ifjúság, ugyanazért megbővítve, 's javitva adom ezen ujjabb kiadást, még némelly hasznos Toldalékokat kapcsolván hozzá. Az Első Részben az Ausztriai Császári Birodalom Alkotmányát - Magyarország ideiglenes közigazgatási rendszerét - ideiglenes Biróságát - újabb felosztását, földleirását 's a' - bővítve adtam. A' Második részt, a' mennyire szükségesnek láttam, módosítottam, bővítettem. A' Harmadik Részben a' Magyar Nemzetnek Történetét a' legujabb időkig 1850. rövid rajzolatban adtam-elő, de a' fontosabb és érdekesebb ujabb gyászos Eseményeket még sem mellőzve. Ki azonban a' Magyar Nemzet történetét még bővebben kivánja olvasni és tanulni, azt Heltay Gáspár, Schwandtner, Pray, Katona, Engel, Fessler, Buday, Horvát István, Spányik, Péczely, Schirkhuber, Horváth M., Szilágyi F. és Szilágyi Sándor történeti munkáikhoz utásítjuk... Pest városában, 1850. eszt. april 4. A' szerző. VisszaFülszöveg
Az első jelentős, igen népszerű magyar nyelvű tankönyv, először 1771-ben, Pozsonyban jelent meg. Utána több mint hetven újabb, bővített és átdolgozott kiadása látott napvilágot. Első része, a Szent... TovábbFülszöveg
Az első jelentős, igen népszerű magyar nyelvű tankönyv, először 1771-ben, Pozsonyban jelent meg. Utána több mint hetven újabb, bővített és átdolgozott kiadása látott napvilágot. Első része, a Szent História, németből magyarított református hittankönyv. Második része „Magyar Ország Kis Tükre”, a harmadik rész „Erdély Kis Tükre” nevet viselte. A két utóbbi földrajzi, alkotmánytani és történeti fejezetekre tagolódik, de a történelmi utalások és adatok mind a három részt átszövik. Anyagát kátészerűen versekbe szedték; a legfontosabb alapfokú tananyag volt a felvilágosodás korában és a reformkorban. Nemzedékek szereztek belőle történeti ismereteket. Különösen hatással volt a parasztság történeti tudatának alakulására. 1854-ben alkotmánytani része miatt az osztrák belügyminisztérium betiltotta. Utoljára 1868-ban jelent meg Pesten, és ebben az évben Eötvös József népiskolai törvénye ki is vonta a forgalomból. VisszaTartalom
Az Ausztriai Császári Birodalom Rövid Földleirása 1-16I. Hármas Kis-Tűkör, melly Magyar országnak I. Régi és ujjabb földleirását.
II. Régi és mostani polgári állapotát.
III. A' magyar nemzetnek történetét a' legrégibb időktől a' mai napig, hiteles irásokból kimutatja 1-336
Hármas kis-tűkör, melly Erdélynek földét, mostani polgári állapotját, és rövid történetét adja elő 1-110 Vissza
Tétel sorszám:
188
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
11.200 Ft
Licitek száma: 56
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |