Rózsa Miklós: A női szépség esztétikája (A könyvdíszeket Balogh István, a külső címlapot Jaschik Álmosné rajzolta)
A női szépség, szerelem és divat hármaskönyve
Szerző
Rózsa Miklós
Grafikus
Balogh István
Kultura
Kiadói fűzött kemény papírkötés
, 278 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
14 cm x 10 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Kultura, [2] p. + 278 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A női szépség esztétikája. A női szépség, szerelem és divat hármaskönyve. Írta: Rózsa Miklós.
A könyvdíszeket Balogh István, a külső címlapot Jaschik Álmosné rajzolta. Szövegközti fekete-fehér rajzokkal illusztrált, valamint szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címlapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratos, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, kopott címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, új előzéklapokkal, színes keretezéssel ellátott, néhol foltos belívekkel, néhány oldalon ceruzás gyermekrajzzal (272-275. p.), hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Rózsa Miklós /szül. Rosenthal Miklós/ (Pápa, 1873. március 12. – Budapest, 1945. január 9.) újságíró, művészeti író, művészettörténész. A "Pesti Napló", a "Magyar Hírlap", a "Budapesti Napló" munkatársaként tevékenykedett. Később a budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett, majd Párizsba ment, hogy képzőművészeti tanulmányokat végezhessen. Miután visszatért Munkácsy Mihály titkára lett. Képzőművészeti ismereteit főként külföldön, müncheni és párizsi útjain sajátította el. Több lapba és folyóiratba írt, elsősorban képzőművészeti tárgyú cikkei, kiállításokról szóló ismertetői, műkritikái jelentősek. A Művészház alapítója, a Nemzeti Szalon titkára, "A Hét", a "Modern Művészet " és a "Kút" művészeti igazgatója volt. Miután az 1930-as évek közepén ügyvédi oklevelet szerzett, utána ügyvédi tevékenységet folytatott. 1945-ben a holokauszt áldozata lett.
Előszó
Ez a kis könyv a háborús esztendők alatt napilapokban és folyóiratokban jórészt már megjelent tanulmányaimból, cikkeimből és krónikáimból készült. Azokban a szörnyű időkben, mikor nagyobb igényű...
Tovább
Előszó
Ez a kis könyv a háborús esztendők alatt napilapokban és folyóiratokban jórészt már megjelent tanulmányaimból, cikkeimből és krónikáimból készült. Azokban a szörnyű időkben, mikor nagyobb igényű művészeti munkákat sem az író, sem a közönség idegrendszere el nem bírt, amolyan esztétikai-aprópénz-szórás volt ez; az örök téma: az asszony s ami lényétől elválaszthatatlan. Szépsége és toalettje voltaképpen csak ürügy az írónak arra, hogy népszerűsítsen bizonyos művészi- és kultúr-históriai szempontokat.
A könyvnek ily módon szigorúan körülhatárolt célja ennek folytán már eleve kizárta, hogy a női szépség esztétikáját és a divatművészet fejlődéstörténetét rendszeresen és kimeritően adhassam, viszont lehetővé tette, hogy bejussak a női olvasóközönség szélesebb rétegeinek érdeklődésébe, mely nagyképű elméletekkel még a speciálisan női kérdésekben sem közelíthető meg. A módszerem így bizonyára nem nagy igényű, de - úgy látszik - eléggé sikeresnek tetszett, mert az utóbbi években, mióta e tárgykörrel a nyilvánosság előtt behatóbban foglalkoztam, sőt még ma is, egyre szaporodnak azok az írások, amelyek e már ugyancsak felkutatott területen indulnak el felfedező útra, holott előbb nálunk senki sem vetett ügyet ezekre a kérdésekre, annak ellenére, hogy a külföldön e témának már egész könyvtárt kitevő irodalma van.
E hirtelen támadt érdeklődés a magyar kultúra minden barátjának bizonyára nagy öröm, nekem pedig azt a megnyugvást adja, hogy még tán e fogyatékos formában sem végeztem felesleges munkát.
Vissza
Tartalom
I. melyben a szerző a tegnapi, a mai és a holnapi asszonyról értekezik | 5 |
II. az emberi test arányairól, a művészi- és az anthropológiai szépről, az akadémikus női szépségről s a női szépség problémájáról általában | 27 |
III. mely a női test arányainak kérdésével foglalkozik, ismerteti a görög kánonokat s a reneszánsz szépségtípust és leleplezi: hogyan korrigálja a művészet a természetet | 35 |
IV. mely megmutatja, hogy a női szépség-típus is alá van vetve a divat változásainak s hogy a mindenkori szépségideál a fajok politikai hegemóniája után igazodik | 45 |
V. melyben az akt és a meztelen test közötti különbség definiáltatik, különös tekintettel a divatra és a női toalettre | 57 |
VI. melyben a művészet, a divat és az erkölcs összefüggéséről, illetve a modern divatművészet "erkölcstelenségéről" lesz szó | 67 |
VII. a divat ellen való küzdelem hiábavalóságáról, különös tekintettel a decolletage-ra | 79 |
VIII. melyben a női fényüzést jelképező selyemszoknya és a valuta közötti összefüggés taglaltatik, némi kis erkölcsi prédikációval súlyosbítva | 97 |
IX. mely azt tárgyalja: milyen befolyással volt a háború a divatra és kimutatja, hogy egy új rokokó felé evez a háborús XX. század divatjának vitorlája | 113 |
X. a női fej új színpompájáról, nevezetesen az arc dekoratív hatásáról, a "vérző száj"-ról, a festett hajról és a parókáról | 123 |
XI. a női lábak renaissance-áról, a csizma-cipőről s a mezítláb közeledő új hellénizmusról | 139 |
XII. mely kifejti, mennyiben befolyásolja a sport a nő aktjának elváltozását s mely a sport-lady halhatatlan szépségét dicsőíti | 157 |
XIII. a modern táncról, a délamerikai táncok legújabb vetélytársáról: a ta-tao-ról s a rokokó-táncok újraéledésének lehetőségéről | 183 |
XIV. az otthon művészetéről, a virágok divatjáról, az asszony pongyolájáról, fürdőjéről és divatos játékairól | 193 |
XV. ama két dologról, melyről senki sem beszél: a "férfidivat-őrültségekről" tudniillik (hogy az asszonyok öröme ezzel is nagyobb legyen!) és egy magyar nemzeti divat megteremtésének lehetőségeiről | 233 |
XVI. melyben a szerző befejezésül a művészetnek, a divatnak és az erotikumnak egymáshoz való viszonyával foglalkozik és kifejti, hogy változásoknak van alávetve még a szerelem értékelése, illetve a szerelem divatja is | 259 |
Vissza