Kogutowicz Károly/Bátky Zsigmond: Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1924, Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya (Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt. Könyvnyomdája, Bp.), 116 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre. Szerkesztette: Bátky Zsigmond és Kugotowicz Károly.
Harmadik kiadás. A rajzokat készítette Szekeres Béla iparművész. Számos szövegközti, fekete-fehér, feliratos térképvázlattal illusztrált, valamint a szerkesztők bevezetésével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített zsebatlasz. Nyomtatta a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt. Könyvnyomdája Budapesten. A címlapon tollal beírt, névre szóló ajándékozási bejegyzés látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott, címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a foltos hátlapon a kiadó és a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerkesztők:
Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. február 14. – Wüttemberg, 1948. szeptember 6.) geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, geográfiai szakíró, térképkészítő. A szegedi egyetem az általános és összehasonlító földrajz nyilvános, rendes tanáraként tevékenykedett. A Magyar Földrajzi Intézet első kinevezett igazgatója volt 1944-ig. Számos térképet tervezett, rajzolt és készített Magyarországon részben állami megrendelésre, részben a Magyar Földrajzi Intézet megbízásából, valamint különböző magánkiadások számára.
Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. január 5. – Budapest-Kőbánya, 1939. augusztus 28.) néprajztudós, etnográfus, geográfus. Az egyetemi tanulmányait Budapesten földrajz szakon végezte. Ezt követően a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának először könyvtárosa, majd vezetője, utána pedig igazgatója lett. Később a Néprajzi Múzeum igazgatói tisztségét töltötte be. 1926-tól a "Néprajzi Értesítő" szerkesztőjeként dolgozott. Kogutowicz Károllyal közösen szerkesztette a Magyarország Néprajzi Térképét. Néprajzi tanulmányait az "Ethnographia", földrajzi cikkei a "Földrajzi Közlemények" és "A Föld és Ember" c. lapok közölték.
Harmadik kiadás. A rajzokat készítette Szekeres Béla iparművész. Számos szövegközti, fekete-fehér, feliratos térképvázlattal illusztrált, valamint a szerkesztők bevezetésével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített zsebatlasz. Nyomtatta a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt. Könyvnyomdája Budapesten. A címlapon tollal beírt, névre szóló ajándékozási bejegyzés látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott, címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a foltos hátlapon a kiadó és a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerkesztők:
Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. február 14. – Wüttemberg, 1948. szeptember 6.) geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, geográfiai szakíró, térképkészítő. A szegedi egyetem az általános és összehasonlító földrajz nyilvános, rendes tanáraként tevékenykedett. A Magyar Földrajzi Intézet első kinevezett igazgatója volt 1944-ig. Számos térképet tervezett, rajzolt és készített Magyarországon részben állami megrendelésre, részben a Magyar Földrajzi Intézet megbízásából, valamint különböző magánkiadások számára.
Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. január 5. – Budapest-Kőbánya, 1939. augusztus 28.) néprajztudós, etnográfus, geográfus. Az egyetemi tanulmányait Budapesten földrajz szakon végezte. Ezt követően a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának először könyvtárosa, majd vezetője, utána pedig igazgatója lett. Később a Néprajzi Múzeum igazgatói tisztségét töltötte be. 1926-tól a "Néprajzi Értesítő" szerkesztőjeként dolgozott. Kogutowicz Károllyal közösen szerkesztette a Magyarország Néprajzi Térképét. Néprajzi tanulmányait az "Ethnographia", földrajzi cikkei a "Földrajzi Közlemények" és "A Föld és Ember" c. lapok közölték.
Előszó
Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven... TovábbElőszó
Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven programot kellett készítenünk számára. A tervezgetésből két "korszerű" szempont domborodott ki, egy eszményi és egy gyakorlati: nevezetesen a hazafisági és az oktatási. Úgy éreztük, hogy földig alázott hazánk e súlyos napjai önismeretre és visszatekintésre szólítanak bennünket. Nemzetünk történetének és hazánk földrajzának tanulmányozásába kell elmélyednünk, hogy a nagy kábultságból és csüggedésből ismét magunkhoz térjünk, életösztönünket, önbizalmunkat visszanyerjük. A föléledt hit katekizmusa mellé a haza katekizmusát is oda kell állítanunk ifjúságunknak, hogy lássa mi az, amit mint életideált e hazában bír, mely ápolja és eltakarja, hogy jobban megismervén, még jobban szeresse..."gyalázatában is." Mindnyájan érezzük, hogy a haza fogalma soha olyan világosan nem állott lelki szemünk előtt, az édes szülőföld aggódó szeretete soha akkora átható erővel nem munkált bennünk, mint most. Ezért gondoltuk, hogy ezeknek ápolása érdekében legfoganatosabban akkor járunk el, ha atlaszunk jelen évfolyamát tisztán az imádott hazának szenteljük, ha Magyarország földrajzának térképi katekizmusát adjuk kezébe, vagyis mindazokat a legtágabb értelemben vett és rajzban ábrázolható földrajzi tudnivalókat, melyek a honismertetés magasztos célját szolgálják. De úgy hisszük, ezt kívánja tőlünk az iskola is, mely a szülőhaza ismertetését az eddiginél fokozottabban hangsúlyozza s ezzel kapcsolatban olyan ismeretek tanítását is követeli, amelyek eddig legfeljebb mellékes figyelemben részesültek. VisszaTartalom
Bevezetésül. Szerkesztők 3Magyarország térképekben. Dr. Hézser Aurél 4
I. Földtani csoport.
1. Magyarország földtani térképe. Strömpl G. 14
2. Magyarország vulkános hegységei. Kogutowicz Károly 15
3. Magyarország talajféleségei. Kogutowicz L. 16
4. Vas és kőszénbányák. Hézser Aurél 17
5. Fémek. Hézser Aurél 18
6. A ső és a földigáz elterjedése. Hézser Aurél 19
7. Fürdők, ásványvizek és artézikutak. Hézser Aurél 20
8. Kőfejtők és téglagyárak. Hézser Aurél 21
II. Hegy-vízrajzi csoport.
1. Magyarország hegy és bízrajza. Kogutowicz Károly 22
2. Magyarország természetes határai. Strömpl G. 22
3. Domborzat. Strömpl gábor 23
4. Vidékek neve. Strömpl gábor 24
5. Magyarország vízrajza. Kogutowicz Károly 25
6. A Középdunai medence vízrajzi egysége Kogutowicz Károly 25
7. Vízimunkálatok. Kogutowicz Károly 26
8. Magyarország vízierői. Kogutowicz Károly 26
III. Éghajlati csoport.
Tervezte: Marczell György.
1-5. Az átlagos hőmérséklet földrajzi eloszlása 27
6-10. Az átlagos légnyomás földrajzi eloszlása a tenger szintjében és az uralkodó szél iránya 28
11-15. A csapadék földrajzi eloszlása 29
16-20. A csapadékgyakoriság, a relativ nedvesség és a felhőzet földrajzi eloszlása 30
21-25. Magyarország különleges szelei 31
26-32. Európai időjárási helyzetek 32
33. Az évi napfénytartam órákban 33
34. Napi menetek görbéi 33
35. Évi menetek görbéi 33
36. Magyarország erdőségei. Gergely Endre 35
37. Magyarország növényföldrajzi térképe. Gombocz Endre 36
IV. Történelmi és néprajzi csoport.
1. A magyarság letelepedése. Hóman Bálint 37
2. Magyarország Szt. István korában. Gergely E. 38
3. Magyarország Kálmán király idejében. Gergely Endre 39
4. Magyarország III. Endre halálakor. Gergely E. 40
5-8. Magyarország néprajzi térképei. Bátky Zs. 41
9. Magyarország Nagy Lajos idejében. Gergely E. 42
10. Magyarország Mátyás király halálakor. Gergely Endre 43
11. Magyarország 1683-ban. Gergely Endre 44
12. Magyarország Mária Terézia halálakor. Gergely Endre 45
13. Magyarország a szabadságharc után. Gergely E. 46
14. Magyarország 1683-ban. Gergely Endre 44
15. Magyarország néprajzi térképe. Kogutowicz K. 48
16. A magyarokkal rokon népek. Gergely Endre 49
17-18. A magyarok Európában és Észak-Amerikában. Kovács Alajos 50
VI. Demográfiai csoport.
Tervezte: Kovács Alajos.
1-2. A tényleges szaporodás 189-1910-ig.
A természetes és tényleges szaporodás különbözete (1900-1910) 54
3-4. Belső vándorlások (1900-1910). A háborús évek népmozgalma 55
5-6. Az élveszületések aránvszáma. A csecsemőhalandóság 56
7-8. Házasságkötések. Halálozások aránya 57
9-10. A kivándorlás mérlege (1903-1912). Laky Dezső 58
11-12. Népsűrűség 1720-ban. Népsűrűség 1910-ben. Kogutowicz Károly 59
VII. Nyelv, műveltség, vallás.
Tervezte: Pécsi Albert.
1-2. Analfabéták. A tanulók nemzetisége 60
3-4. A magyarul tudók elterjedése. A magyarul tudó nem magyarok. Kovács Alajos 61
5. Magyar nyelvjárások. Horger Antal 62
6-7. Tanítók. Középiskolák 63
8. Középiskolát végzett férfiak. Az értelmiség anyanyelve 64
9-10. Vallásfelekezetek. A felekezetek nemzetiségi megoszlása 65
VIII. Mezőgazdasági csoport.
1. Őstermelők. Kovács Alajos 66
2-3. Szántóföld. A szántóföldre eső népesség. Kovács Alajos 67
4-7. Birtokkategóriák. Kemény György 68
8-11. Magyar birtokosok és bérlők. Kemény György 69
12-15. A kisbirtok és középbirtok szántóföldje.
Kemény György. A mezőgazdák nemzetisége. Kovács Alajos 70
16. A keménymagvak (búza és rozs) fejenkinti mennyisége 71
17-18. A buzaterület és a búza hozama. Kovács A. 72
19-20. A rozsterület és a rozs hozama. Kovács Alajos 74
21-22. Az árpaterület. Sörgyárak. Kovács A. 76
23. Az árpa hozama 77
24-25. A zabterület és a zab hozama. Kovács A. 78
26-27. A tengeri területe és hozama. Kovács A. 80
28-29. A burgonyaterület. Szeszgyárak 82
30. A burgonya hozama. Kovács Alajos 83
31. Szőlő. 32. Bortermés. Hézser Aurél 84
33. Cukorrépa. 34. Cukorgyárak. 35. Dohány.
Hézser Aurél 85
IX. Állattenyésztés.
Tervezte: Pécsi Albert.
1. Szarvasmarha a terület arányában 86
2. Szarvasmarha a népesség arányában (2 grafikonnal) 87
3. Magyar fajta szarvarmarha 88
4. Ló (2 grafikonnal) 90
5. Sertés a terület arányában (1 grafikonnal) 90
6. Sertés a népesség arányában (1 grafikonnal) 91
7. Juh (2 grafikonnal) 92
X. Ipari csoport.
Tervezte: Hézser Aurél.
1-2. Energiaszükséglet. 3. Nagyipari munkásság. 93
4. Gyárimalmok 94
5. Vasipar 95
6. Bőr és papirosgyárak 96
7. Textilipar 97
8. Üveggyártás, kőedény, cement 98
9. Vegyi ipar 99
XI. Közlekedési csoport.
1-2. Vasúti hálózat. Teherforgalom. Hézser A. 100
3. Belföldi távíróvonalak Strömpl Gábor 101
XII. Kereskedelmi csoport
1. Kereskedelemmel foglalkozók. Kovács A. 103
2. Állatvásárok. Pécsi Albert 103
3. Külkereskedelmünk árúforgalma 104
XIII. Közigazgatás, bíráskodás stb.
Tervezte: Gergely Endre.
1. Római katolikus egyházmegyék,. 2. református, 3. ágostai evangélikus egyházkerületek 105
4. Görög katolikus, 5. görög keleti szerb, 6. görög keleti román egyházmegyék 106
XIV. Csonka Magyarország.
Tervezte: Kogutowicz Károly.
1. Magyarság és az utódállamok 107
2. Nemzetiségi és gazdasági viszonyok (grafikonok) 108
3-4. Népszaporodás 1910-1920 között. Népsűrűség 1920-ban. Kovács Alajos 109
Törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok névsora 110
Csonka-magyarország. Kovács Alajos 111
Tartalommutató 115 Vissza
Tétel sorszám:
179
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.300 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |