Témakörök



Lezárt aukciók


Janosits József: Kikötőépítés (450 fekete-fehér ábrával illusztrált.)

Szerző
Janosits József
Szerzői kiadás (Szombathely) ,
Könyvkötői egészvászon kötés , 562 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Aukció vége:
2022-07-24 20:00

Aukciós tétel adatai

Szombathely, 1911, Szerzői kiadás ("Vasvármegye" Nyomdavállalat, Szombathely), 562 p. + [3] t. (részben kihajtható), ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. Kikötőépítés. Írta: Janosits József mérnök.
450 szövegközti, fekete-fehér, feliratos, számozott ábrával (ezek közül az egyik egy képtáblán található) és 2 fekete-fehér, kihajtható rajzmelléklettel (Genova kikötője, Marseille kikötője) illusztrált, valamint előszóval, bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a "Vasvármegye" Nyomdavállalat Szombathelyen.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, néhány foltos és megerősített lappal, illetve egy sérült lappal (203-204. p.), feliratozatlan, foltos hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban. Az eredeti, feliratos, ceruzás bejegyzésekkel ellátott, kiadói címfedelet és a hátlapot a könyvbe kötötték, valamint utólagosan megerősítették. A kiadói hátlap javított.
Jöjjön egy részlet a bevezetőből érdekességképen: "A vizi utak már a történelem előtti időkben fontos eszközei voltak a forgalomnak és a népek érintkezésének. A maguk ősállapotában lévő, rendetlen folyókon nagyobb forgalom ugyan alig tudott keletkezni, mert csak kisebb járóművek számára voltak akalmasak, amelyek felfelé vontatásra szorultak, lefelé pedig a viz vitte őket. A tenger melléki népek már sokkal inkább használták ki a vizi utakat, és a tengerpartok mentén elég nagy távolságra is közlekedtek evezős, vagy vitorlás jármüveiken; csak a szabad tengerre nem volt meg a bátorság kiszállíni. Még a müvelt görögök is azt hitték, hogy a tengernek nincsen határa és igy természetes, hogy az ókor legnagyobb és legélelmesebb kalmár népe, a főniciaiak sem merészkedtek a nagy oczeánokra...".

Előszó

Amikor hivatalos működésem folyamán fölöttes hatóságom rendelkezésére abba a helyzetbe jutottam, hogy kikötők tervezésével, fejlesztésével és épitésével, valamint kikötők berendezésével kellett... Tovább

Előszó

Amikor hivatalos működésem folyamán fölöttes hatóságom rendelkezésére abba a helyzetbe jutottam, hogy kikötők tervezésével, fejlesztésével és épitésével, valamint kikötők berendezésével kellett foglalkoznom, úgy nem habozom bevallani, hogy a műszaki teendők e terén eleinte idegenül éreztem magam. Valószinű, hogy egyetlen műegyetemünkön ezzel a fontos tárgygyal ma már érdem szerint foglalkoznak, azonban régebben a mult század nyolcanas éveiben a kikötők tervezésének és épitésének előadására már nem jutott kellő idő; ez a tárgy odasoroztatott azok közé, amelyek a hallgatók magánszorgalmára biztatta. De sem akkor nem létezett, és tudomásom szerint ma sem létezik olyan magyar szakmunka, amely a kikötőkkel foglalkozik; a magánszorgalom tehát idegen szakművekre volt és van ma is utalva. Ezek közül úgy a német, mint az angol szakmunkák a folyam- és csatornakikötőket elég részletességgel tárgyalják, azonban a tengeri kikötőkkel foglalkozó részük ránk nézve már kevésbé mondható kielégitőnek, mert a német munkák első sorban a német kikötőkkel foglalkoznak amelyek szigoruan véve nem is tengeri, hanem folyami kikötők (pl. Hamburg, Beremen), az angol művek pedig csakis a zártmedencéjű (dokkrenszerű) tengeri kikötőket tárgyalják részletesebben, amilyenek sem az Adriában, sem a földközi tenger többi részében egyet sem találunk. Olasz szakmunka ez időszerint szintén nem áll rendelkezésünkre; van ugyan számos olasz tanulmány és monografia egyes idetartozó kérdésekről, de egységes munka nincsen, mert Bastiani kis kézikönyve nem mondható annak, nemcsak azért, mert csakis a tengeri kikötőket tárgyalja és azokat sem kimeritően, hanem sok oly részlettel is bir, amely a kikötőépitő mérnökre kevésbé bir fontossággal. Vissza

Tartalom

Előszó 11
Bevezetés. Történelmi visszapillantás. Az ókor kikötői.
(Sidon, Tírus, Karthago, Pireusz, Alexandria; római kikötők.) Fejlődés a középkorban. (Anvers, Hamburg, Rotterdam.) 17
I. Rész. Általános előismeretek.
I. Fejezet. Meteorológia és hidrológia. 26
A) Meteorológia. 26
1. A levegőnyomás. 26
2 A szél. (Keletkezése, iránya, regnáns szél, domináns szél, szélsebesség és nyomás, szélskála, állandó és periódikus szelek, a monszun, a bóra, a scirocco, a libecchio, az ostro.) 27
B) Hidrológia. 33
1. A folyók. 33
3. A tenger vize. (Sótartalma, hőmérséke, hordaléka.) 36
4. A tengerviz mozgásai. 39
a) Apály és dagály (árapály), szökőár, kisár. 39
b) Tengeráramok. (Hordalékos áramok.) 42
c) Hullámzás. (Hullám hossza, magassága, sebessége, mérete; hullámverés tüneménye; a hullámzás hatása; közvetlen és expánziós hullámok.) 44
II. Fejezet. A vizpartok alakulása. 49
B) Tengerpartok.
1. Lapos tengerpartok. 50
2. Meredek tengerpartok. 52
III. Fejezet. A partok felvétele. 55
A) Helyszini felvétel. 56
B) Szelvényfelvétel. (Mélységmérések.) 56
C) Talajvizsgálat. (Talajfurás.) 61
IV. Fejezet. Az épitő anyagok. 64
A) Természetes kőzetek. (Granit, trachit, mészkő, márga, homokkő; a kavics; a homok.) 64
B) Mesterséges kövek. (Tégla, betontégla.) 67
C) Kötőanyagok. 68
a) A mészfajok. (Kövér, sovány, hydraulikus meszek; a románcement.)
b) A puzzolán.
c) A szantorin.
d) A trassz.
e) A portlandcemeut.
D) A vakolatok. 71
a) Kövérmész-vakolat.
b) Soványmész-vakolat.
c) Hydraulikus-vakolatok.
d) Portlandcement-vakolat.
e) Puzzolán-vakolat.
f) Szantorin-vakolat.
g) Trassz-vakolat.
h) Salak-vakolat.
E) A betonok. 75
a) Puzzolán-, trassz- és szantorin-beton.
b) Portlandcement-beton.
F) Vakolat és betonkeverőgépek. (A vályus keverő Schumacher-féle keverődob, csavarkéses keverő;< Delacquis-féle betonkeverő, Messent keverődobja, Aebi-féle keverő, Kunz-féle keverő; a buktatók.) 77
G) Épitő anyagok termelése.82
a) Homok- és kavicstermelés.
b) Kőanyagtermelés. (Bányaművelés; tárnarobbantás, aknarobbantás; példák.)
H) A viz hatása az építőanyagokra. (Mechanikai és chémiai hatások, a cementek viselkedése tengervizben. 88
II. Rész. A kikötők tervezése.
I. Fejezet. Általános elrendezés. 93
II. Fejezet. Folyam- és csatorna-kikötők méretezése. 105
1. A medenceépitmények magassági fekvése. 106
2. A medencék bejárata. 106
3. A medencvék méretezése. (Vizterület, partok hossza, a medencék alakja.) 107
4. A kikötő fejleszthetősége. 109
5. Vizmélységek 109
6. Parti területek, azok magassága. 109
Példák: Hamburg, Rotterdam, Bremen, Mannheim, Ruhrort, Düsseldorf, Köln, Mainz, Dresden, Cosel, Stettin, Bordeaux, Nantes, Rouen, Glasgow, Budapest (folyamkikötők); Dortmund, Strassburg, Manchester, Velence (csatornakikötők). 110
III. Fejezet. Tengeri kikötők méretezése. 138
1. A kikötő vizterülete, annak méretezése. (Előkikötőé s belső kikötő.) 138
2. A kikötő partfalhosszának méretezése. 141
A) Természetes kikötők. 146
1. Teljesen védett (zárt) öblök. 147
a) A rakpartok elhelyezése. 147
b) A mólók elhelyezése. (Merőleges és ferde mólók;< egymástól való távolságuk, a mólók mérete.) 149
2. Elégtelenül védett (nyitott) öblök. 151
a) A hullámgát elhelyezése. (Zárógátak). 151
b) A rakodópartok elhelyezése. 155
c) A mólók elhelyezése. 156
Példák: (Genova, Barcelona, Savona, Palermo, Messina, Ancona, Syra, Valencia, Malaga, Aldernay, Portland.) 157
B) Mesterséges kikötők. 183
1. Hullámgátak és zárógátak elhelyezése. (A Pascal-féle rendszer.) 184
2. Rakpartok és mólók elhelyezése. 187
Példák: Marseille, Trieszt, Cette, Livorno, Civitavecchia, Nápoly, Szaloniki, Alexandria, Algier, Patras, Leixoés, La Rochelle, Cherbourg, Brest, Boulogne, Dover, Kopenhága, Reval, Odessa, Fiume. 188
C) Zárt medencéjű kikötők. 259
1. A vezetőgátok (elrendezése, iránya, hossza, magassága; bejárat.) 261
2. Az előkikötő elrendezése. 263
3. A zárt medencék. (Elhelyezésük, alakjuk, a medencék öblitése.) 264
Példák: S. Nazaire, Honfleur, Le Havre, Calais, Dunkerque, Ostende, Anvers, London, Cardiff, Liverpool. 264
III. Rész. A kikötők épitése.
I. Fejezet. A partfalak tervezése. (Rakpartok és mólók.) 284
A partfalak mérete, alapozása, felépitménye.
Példák: Fiume, Trieszt, Velence, Ancona, Brindisi, Palermo, Alexandria, Saloniki, Nápoly, Genova, Nizza, Marseille, Baercelona, Kiel, Gestemünde, Beremen, Anvers, Dunkerque, Rotterdam, Budapest. 288
Különleges partfalszerkezetek. (Áttört partfalak; partfalak vasbetoncölöpökből.) 299
II. Fejezet. A hullámgátak tervezése. 306
1. Hullámgátok szekélyvizben. 308
a) Puha iszapos talajon. 308
Példák: Pillau, Ravenna, 309
b) Kemény talajon. 310
Példák: Civitavecchia, Salerno, Trapani, barletta, Oneglia, Buccarizza, Selce, Cirkvencia, Novi, Carlobago.
2. Hullámgátak mély virben. 314
a) Puha talajon. 314
Példák: Fiume, Trieszt, Cagliari, Livorno, Genova,
b) Marseille, Kemény talajon. 323
Példák: Alexandria, Algier, Oran, Salonique, Cette, Castellamare, Palemo, Catania, Nápoly, Civitacecchia, Trapani, Bari, Ancona, baercelona, Valencia, Philippeville, Odessa, 324
3. Hullámgátok árapályos kikötőben. 334
Példák: Bilbao. S. Jean de Luz, Cherbourg, Kingstown.
III. Fejezet. Az épités végrehajtása. 336
1. Az épitmények kitűzése.
2. Támfalak (partfalak) épitése. 339
a) Támfalak betonöntésből. 339
b) Támfalak mesterséges zömökből. (Falazott zömök, zömfalazó telepek; betonzömök, betonzömépitő telepek.) 343
c) Falazott támfalak. (Vizalatti falazás.) 354
d) A felépitmény épitése. 357
3. Hullámgátak felépitése. (Anyagszállitás, elhelyezés; zömszállitás és elhelyezés; betongátok.) 359
IV. Fejezet. Partvédelmi épitkezések. 371
1. Folyópartok védelme. 372
2. Tengerpartok védelme. 373
IV. Rész. A kikötő forgalmi berendezései.
I. Fejezet. Általános ismertetés. (A forgalmi nemei; vasuti forgalom, hangárforgalom tárház-forgalom.) 281
II. Fejezet A kikötő vasuti berendezései. (Parti vágányok-, közvetlen és közvetett vágánykapcsolat; csőrlők; pályaudvarok; vágányszerkezetek.) 384
Példák vágányrendezésekröl: Fiume, Salonique, Alexandria, Palermo, Nápoly, Genova, Marseille, Dunkerque, Bremen, Rotterdam. 391
III. Fejezet. A hangárok. 393
1. A hangárok helyszini elrendezése és méretezése.
(Hangárok távolsága a parttól, a hangárok szélessége, hossza.) 393
2. A hangárok szerkezete és berendezése. (Szerkezeti részletek, oszlopok, tetőzet, kapuk pallózat; a hangárok berendezése, világitása; hangárdarúk.) 396
Példák: Fiume, Trieszt, Salonique, Alexandria, Nápoly, Genova, Marseille, Barcelona Dunkerque, Anvers, Rotterdam, Beremn, Kopenhága. 402
IV. Fejezet. A tárházak. 414
1. A tárházak helyszini elrendezése és méretezése. (A tárházak szélessége, hossza, magassága; a kikötő tárház szükséglete.) 414
2. A tárházak szerkezet és berendezése. (Alapozás, szerkezeti részletek, fődéznek, tetőzet; perronok; tárházak berendezése.) 418
Példák: Fiume, Genova, Rotterdam, Hamburg, Budapest. 422
V. Fejezet. Különleges tárházak. 431
1. Kőolajtárházak. (Méretek tárházi berendezések; kőolajhordók és szelencék tárolása, töltőházak; szabad kőolaj tárolása.) 431
Példák: Fiume, Trieszt, Velence, Genova, Savona, Marseille, Dunkerque, Anvers, Amsterdam, Hamburg, Liverpool.
2. Gabonatárházak. (Közönséges tárak, Sylostárak, utóbbiak méretezése; a gabonarakodás különféle módja; a Duckham-féle rakodás; szerkezetek.) 438
Példák: Fiume, Trieszt, Velence, Galac, Anvers, Bremen, Berlin, Hamburg, Kopenhága, London, Liverpool; amerikai gabonaelevatorok, Chicago, Newyork; Budapest. 442
3. Hütőházak. 457
VI. Fejezet. Darúk és emelőszerkezetek. 458
1. Általános rész. (Hajófedélzeti darúk; a különféle daruk osztályozása, fixdaruk, futódaruk, uszódaruk.) 458
2. Daruk általános használatra. 463
A) Kézidarúk. (Fixdaruk, forgódaruk, Faibairndarúk, árbócdaruk, futódaruk.) Példák. 463
B) Gőzdaruk. Fixdaruk, forgódaruk, Fairbairndarúk, futódarúk, Brown-féle darú, portáldaruk.) Példák. 468
C) Gázdarúk. 479
D) Hydraulikus darúk. (Előnyük a gőzdarukkal szemben, központi telep, szerkezet; fixdaruk, futódaruk, portáldaruk, árbócdaruk.) Példák. 479
E) Villamosdaruk. (A különféle áramrendszerek, egyenáram, egyfázisú áram, forgóáram, feszültség; motorok; egyáramú egyfázisu, forgóáramú motor; falidaruk, fixdaruk, forgódaruk, futódaruk, portáldaruk, nagy teherképességű darúk, méretek és üzemi adatok.) Példák. 486
F) Darúkellékek. (Különféle szerkezetű horgok, markalók, tartányok.) 511
3. Különleges daruk és rakodónberendezések. 513
A) Tömegáru kirakodása. (Az erre szolgáló szerkezetek; a Hunt-rendszer, Brown-rendszer, Temperley-rendszer, szénrakodók, ércrakodók, kő és kavicsrakodók.)
Példák. 414
B) Tömegáruk berakodása. (Kocsibuktatók.) Példák.
Daruk, fakikötők, farakhelyek és hajójavitó telepek számára. Példák. 522
4. Uszódaruk. (Az uszóműre szerelt daruk neme, szerkezete.) Példák. 528
5. Berendezések az áru távolabbi szállitására. (Függővasutak, ezekkel való ki- és behajózás.) Példák. (Kötélpályák, ezek alkalmazása kikötői rakodásoknál.) Példák. 537
VII. Fejezet. Erőszállitó központi berendezések. 545
1. Hidraulikus erőközpontok. (Ezek kellékei, a szükséges vizmennyiség számitása, hidraulikus akkumulator, ennek felszerelése.) 546
Példák: Genova. Velence, Marseille, Anvers, Rotterdam, Beremen, 551
2. Villamos erőközpontok. (A telep célja, világitás és erőátvitel, a szükséges árammennyiség számitása.) 553
Példák: Velence, Genova, Rotterdam, Hamburg, Kopenhága. 554
VIII. Fejezet. Berendezések élő állatok ki- és behajózására.
A parti területek berendezése. Példák. 555
IX. Fejezet. Berendezések a hajók kikötésére. 558
(Horgonyzás, uszorok, kikötőcölöpök.)

Vissza
Tétel sorszám:
154

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
20.000 Ft Licitek száma: 18



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!