Tarján Ferenc: Atomrakétán a Marsba

Előszó

Ki gondolta volna, hogy Jules Verne, Jókai Mór, H. G. Wells fantasztikus ötletei valaha valóra válnak? Ki hitte volna, hogy a bolygók közti közlekedés majdan nem lesz többé álom, hanem komoly lehetőség, mely a megvalósulás küszöbére jut? Komoly tudósok és technikusok foglalkoznak azzal a tervvel, hogy oly járművet szerkesszenek, amellyel a világűrbe lehessen kijutni. Benne él az emberben az ősi vágy és kíváncsiság, megtudni, vájjon a Földön kívüli égitestek világa milyen? Különösképpen naprendszerünk közelebb fekvő bolygóiról szeretné megtudni, miféle lények élnek rajtuk, emberek vagy emberekhez hasonló teremtmények s hogy ezek milyen fejlődési fokon állnak? A tudomány nem tud válaszolni ezekre a kérdésekre, de irányíthatja és korlátok közé szoríthatja a fantázia működését. A találmányok századát éljük. A tudomány és a technika minden ágában hihetetlen fellendülés észlelhető. Évszázados elméletek dőlnek meg, hogy helyüket újak foglalják el s rohamlépésekkel vigyék előbbre az emberiség kultúráját. Az anyag szerkezetéről eddig vallott nézeteinket a rádióaktivitás jelenségei és a sikerrel véghezvitt atomrobbantási kísérletek ingatták meg, melyek egy teljesen új atómelmélethez vezettek. Az elektromágneses hullámok, a hullámmechanika, a kvantumelmélet, a kozmikus sugárzás, az elektroakusztika és elektrooptika új utakat nyit és új lehetőségeket tár fel a kutatók előtt. Vissza