Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar gazdasszony teendői a közéletben, házban és konyhában. I-III. Kézi segédkönyv nők és hajadonok számára. (három rész egy kötetben) Írta: Medve Imre.
E könyvet a Magyar gazdasszonyok egyesülete az 1863. évi augusztus 5-én tartott választmányi ülésből Hollán Ernőné alelnök Ő nagysága elnöklete alatt kiküldött választmányi tagok u. m. Simigh Istvánné, Szathmáry Károlyné, Liszy Istvánné, Grün Jánosné és Erdélyi Sarolta nagyságaik megvizsgálták és jóváhagyták.
Első könyv. A magyar gazdasszony a közéletben. [4] p. + 94 p.Második könyv. A gazdasszony a házban. [95]-176 p.Harmadik könyv. Legujabb gyakorlati magyar szakácskönyv, vagy a gazdasszony a konyhában. 332 p.
Második kiadás. Kötetvégi függelékkel, korabeli, részben illusztrált reklámokkal kiegészített, tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, foltos címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású gerinccímkével ellátott, sérült könyvgerinccel, foltos belívekkel, hiánytalan kopott állapotban. A hátsó előzéklapon toll- és ceruzapróbák láthatók.
A kötet szerzője Medve Imre (1818–1878) ügyvéd, grafikus, író (írói álneve: Tatár Péter). Ügyvédi végzettséget szerzett, de csak rövid ideig dolgozott a jogi pályán. 1845-ben Vahot Imrével együtt országjáráson vett részt, ahol számos rajzot és festményt készített a magyar városokról, a kor jellemző öltözeteiről. Képeit Vahot a Magyarföld és népei című munkájának illusztrálásához használta föl. Később újságíróként (Honderű, Pesti Hírlap, Magyar Sajtó, Pesti Napló) dolgozott. 1849 után Tatár Péter néven írt ponyvaregényeivel vált ismertté.
Előszó
Ezen műben, melyet mint czimén olvasható, a magyar gazdasszonyok egylete, mely a hazában köz-elismerést vivott ki magának és méltán, - megvizsgált és érdemesnek tartott ajánlani; a magyar gazdasszonyok kezébe oly könyvet igyekeztünk adni, mely tökéletes foglalata legyen mind annak, mi a házi gazdaság vezetésére szükséges és mit a gazdasszonyok tudnak és tudniok kell, ha sikerrel akarnak gazdálkodni.
A könyv közelebbi megvizsgálása adjon bizonyságot róla, mily figyelemmel választatott meg mind az, mi a gazdasszonyi élethez tartozik és hogy ügyelet volt arra, mikép a nyelv is a legkisebb részletekben világos, s minden gazdasszony kényelemmel hivhassa azt tanácsadóul.
Mi tartalmát illeti az oly bő, mikép annak egyenkinti előadása igen hosszas volna, ezt ugy is hozza a tartalom-jegyzék, mely tárgy-rendben a könyv végén következik.
Nincs tehát egyéb hátra, mint hogy e könyvet, milyen még honi irodalmunkban addig meg nem jelent, a közönség szives figyelmébe ajánljam.
Vissza
Tartalom
Első könyv.
A magyar gazdasszony a közéletben 3-89.
Második könyv.
A gazdasszony a házban. 97-127
Pecsétek és foltok kivétele. 128-131
Gyapju-szövet és selyem mosás. 132-147
Házikelme festés. 138-142
Különfélék. 143-149
Betegségek 152-169
A női egészség- és szépség fenntartására vonatkozó gyakorlati szabályok. 170-173
Kenőcsök és szagos szappanok. 174-
176
Harmadik könyv.
A gazdasszony a konyhában
Bevezetés 3
Hús levesek. 5-24
Böjtös levesek. 25-35
Előétkek (Assiettek). 36-48
Marhahús. 49-51
Meleg és hideg mártások stb. 52-59
Vastag ételek. 60-75
Becsináltak.
I. Aprómarhából. 76-86
II. Bornyú hús becsináltak. 87-98
V. Marha hús becsináltak. 99-107
VI. Sertés hús becsináltak. 108-110
VII. Vadhús becsináltak. 111-115
VIII. Halak s más vizi álatok stb. 116-134
Kolbászok. 135-136
Tésztás étel. 137-182
Sültek. 183-192
Saláták. 198-196
Befőttek (Compot). 197-200
Sütemények.
I. Bukták. 200-203
II. Élesztős sütemények 204-211
III. Pástétomok. 211-219
IV. Torták. 220-233
V. Apróbb czukor sütemények. 234-245
VI. Habcsemegék (créme). 246-249
VII. Gyümölcs kocsonyák (sulze). 249-253
VIII. Fagylaltok. 254-257
IX. Meleg és hideg italok. 258-262
X. Gyümölcsök elrakása. 263-267
XI. Berakott gyümölcsök más módra. 267-269
XII. Eczetben csinált gyümölcs és zöldség. 269-274
XIII. Gyümölcs szörpök (marmelade). 275-277
XIV. Gyümölcs lé. 278
XV. Czúkorral be vont (caramelirt) gyümölcsök. 279
XVI. Szeszek. 280-282
XVII. Finom eczetek. 283-284
XVIII. Különféle tudni valók. 285-292
XIX. A szeletelésről. 293-296
XX. Nagyobb táblák rendezéséről. 301-302
Vissza