Aukciós tétel adatai
Budapest, 1891, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, XI p. + [5] p. + 367 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Idegen költők Albuma. Műfordítások a XIX. század lyrájából. Fordította: Radó Antal.
Az előzéklap belső oldalán a Salamon Ferenc Önképzőkör szárazbélyegzése és ajándékozási bejegyzése látható: "L. I. VII. o. tanulónak jutalma, ügyes Brutus - alakításáért. A Salamon Ferenc önképzőkör nevében Hartmann János tanár, elnök; Téglás Gábor. Déva, 1903. jún. 27. Téglás Dezső ifj. elnök". Az ajándékozási bejegyzést aláírta:
Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. – Budapest, 1916. február 4.) középiskolai igazgató, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az erdélyi turisztika egyik úttörője. 1871-től a dévai állami főreáliskola tanára, majd 1883-tól igazgatója volt. Ezenkívül a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat dévai múzeumának igazgatójaként is tevékenykedett.
Hartmann János (Újsóvé, 1875. október 23. – Budapest, 1943. december 27.) irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a 19-20. század fordulójának egyik legjelesebb Petőfi-szakértője.
Mannheimer Gusztáv, Cserépy Árpád és mások eredeti, fekete-fehér, szövegközti rajzaival, illetve fekete-fehér iniciálékkal és könyvdíszekkel illusztrált, valamint a fordító bevezetésével, részletes tartalomjegyzékkel és a kötetben előforduló költőkről szóló jegyzetekkel kiegészített kiadás. Az előlapon tulajdonosi bélyegzés található.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány ezüstözött feliratos, dombornyomott, színes, aranyozott virágmintákkal díszített és alakos-ábrás illusztrációval ellátott, keretes címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, aranyozott, levélmintás kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, aranyozott lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A fordító, Radó Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) író, költő, irodalomtörténész, korának egyik legismertebb műfordítója. A műfordítások terén kifejtett munkásságáért a Kisfaludy Társaság 1895-ben rendes tagjának választotta. A Budapesti Olasz Körnek (Circolo italiano) alapításától megszűntéig elnöke volt. 1926-tól pedig a Magyar PEN Club igazgatóságának alelnökeként tevékenykedett.
"...Külföldi költőkből rég jelent meg nálunk oly nagy és diszes gyűjtemény, mint a minő Radó Antal új kötete; a 360 lapra terjedő kötetben dús választékát találjuk az angol, franczia, olasz, német, spanyol és orosz költők kisebb-nagyobb költeményeinek. A világirodalom lángelméi mellett képviselve látunk egy csomó kisebb lantost, a legellentétesebb költői irányok képviselőit. Mindez rendkívül változatos szint és hangot ad a gyűjteménynek..." - írta a műről a Vasárnapi Ujság (1891. december 20./XXXVIII. évfolyam 51. szám).
Előszó
Az 1889. telén megjelent "Költők Albuma" czimű, eredeti magyar versekből álló anthologia jelentékeny sikere azt a gondolatot keltette e munka kiadóiban, a Wodianer F. és Fiai czégben: nem volna-e czélszerű, a "Költők Albumá"-nak mintegy párjául olyan versgyűjteményt is közzé bocsátani, mely az ujabb idők és specialiter a XIX. század kiválóbb idegen költőiből volna összeválogatva? Ők is, én is voltaképen azt szerettük volna elérni, hogy a XIX. század összes kiválóbb költői képviselve legyenek e gyűjteményben. Csakhogy ehhez az kellett volna, hogy mi is akkora műfordítási irodalommal rendelkezzünk, mint a németek, a kiknél az ilyenféle anthologiák egybeállitása, tekintve a jobbnál jobb forditások rengeteg számát, mi nehézséggel sem jár. Egy ember nem ülhet neki a világirodalomnak, hogy össze-vissza leforditson mindent, a mi efféle munkából nem hiányozhatik. Sőt több ember sem alkothat ily munkát megrendelésre. A készből kell itt a szerzőnek válogathatnia. Igy hát le kellett mondanunk egy "nemzetközi anthologia" csábos tervéről, melyre nálunk majd tán csak egy félszázad mulva kerülhet sor.
Vissza