Ravasz László: Cukrászipari technológia

Előszó

A cukrászipar története Az édességek készítése először Keleten terjedt el. Ennek oka abban rejlett, hogy a cukornád levéből készített édesszörp s a zamatosító fűszerek számukra könnyebben megszerezhetők voltak. Európában és így hazánkban a fejlődés részleteit nem ismerjük. A süteménykészítés sokáig a szakácstevékenység egy része maradt, az uralkodók és földesurak konyháin fejlődött tovább. Adatokat találunk arra, hogy igyekeztek egymás szakácsait elcsábítani. Egy-egy uralkodó udvarában a szakácsok fejedelmi juttatásban részesültek, némelyek nagy hírre tettek szert. ránkmaradt adatok szerint hazánkban híres szakácsa volt Thurzó Szaniszlónak galgózi várában, étlapján 26 féle fánk is szerepelt. A középkorban a mézeskalácskészítés mint önálló iparág fejlődött ki. Ez természetes is volt, mivel abban az időben a méz beszerzése könnyebb volt, a cukor használatát magas ára és nehéz hozzáférhetősége gátolta. A földesurak háza népéhez a méhész és a gyertyaöntő hozzátartozott. Ők készítették a mézes süteményeket is. Lassan önállósították magukat s mint gyertyaöntők és mézeskalácskészítők céhekben tömörültek. Vissza