Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, későbbi miniszterelnök által aláírt okirat. Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter által kiállított dicsérő elismerést kifejező dokumentum.
M. Kir. Honvédelmi Miniszter Kirendelte Bizottság
(Budapest)
,
Papír , 2 oldal
Papír , 2 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 42 cm x 26 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-10-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1930, Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter által kiállított dicsérő elismerést kifejező okirat, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter által kiállított dicsérő elismerést kifejező okirat.
A dokumentum alján Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az okmány tárgya: A Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter elismerését fejezi ki Dr. Feimer Lászlónak a különleges szakbeosztásban kifejtett kiváló és eredményes szolgálatáért.
Géppel írt, hajtogatott, keltezéssel (Budapest, 1930. évi március hó 17-én), a 2.643. sz. / eln. 8. 1930. iktatási számmal, a Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter szárazbélyegzőjével, Horthy-korszak revíziós címerének szárazbélyegzőjével (főleg a haderőnél bevezetve) és a hátlapon ceruzás bejegyzéssel ellátott, állapotú hivatalos okirat.
Az okirat címzettje, Feimer László (1896–1954) hídépítő mérnök, hadiműszaki törzskari alezredes, 1924-1940-ig a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet munkatársa, 1941-43-ban a MÁVAG hídosztályának építésvezetője. Neve főként az általa tervezett korszerű hadihidakról (pl.: "K"-híd, 41 M hadihíd) vált ismertté, az ún. "K"-híd megalkotásáért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. A második világháború után fontos szerepe volt a hidakhoz kapcsolódó újjáépítési- és roncseltávolítási munkálatokban. 1945 tavaszától a Közlekedésügyi Minisztérium megbízásából vezette a felrobbantott Margit-híd roncsainak kiemelési munkálatait.
Az okiratot aláírta, Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig. Vezérkari százados, a harmadik Wekerle-kormány hadügyminisztériumi tisztviselője, valamint Zágrábi katonai attasé volt. 1919-ben Bécsbe emigrál, ahol a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után csatlakozott a Bethlen István vezette ellenforradalmi Anti Bolsevista Comitéhez. Később megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. 1928-1929 között honvédelmi államtitkárként, majd 1932-től honvédelmi miniszterként tevékenykedett. Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet, amit publikál is. Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához. Az addigi konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest irányvonalát az erős jobbranyitás, a modernizáció és az autokratizmus jellemezte. Egy új, diktatórikus, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett. Az általa véghez vitt intézkedések nagy hatással lettek a későbbi történelmi eseményekre, így a magyar–német viszony alakulására és a magyar szerepvállalásra is a második világháborúban.
A dokumentum alján Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az okmány tárgya: A Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter elismerését fejezi ki Dr. Feimer Lászlónak a különleges szakbeosztásban kifejtett kiváló és eredményes szolgálatáért.
Géppel írt, hajtogatott, keltezéssel (Budapest, 1930. évi március hó 17-én), a 2.643. sz. / eln. 8. 1930. iktatási számmal, a Magyar Királyi Honvédelmi Miniszter szárazbélyegzőjével, Horthy-korszak revíziós címerének szárazbélyegzőjével (főleg a haderőnél bevezetve) és a hátlapon ceruzás bejegyzéssel ellátott, állapotú hivatalos okirat.
Az okirat címzettje, Feimer László (1896–1954) hídépítő mérnök, hadiműszaki törzskari alezredes, 1924-1940-ig a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet munkatársa, 1941-43-ban a MÁVAG hídosztályának építésvezetője. Neve főként az általa tervezett korszerű hadihidakról (pl.: "K"-híd, 41 M hadihíd) vált ismertté, az ún. "K"-híd megalkotásáért megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. A második világháború után fontos szerepe volt a hidakhoz kapcsolódó újjáépítési- és roncseltávolítási munkálatokban. 1945 tavaszától a Közlekedésügyi Minisztérium megbízásából vezette a felrobbantott Margit-híd roncsainak kiemelési munkálatait.
Az okiratot aláírta, Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig. Vezérkari százados, a harmadik Wekerle-kormány hadügyminisztériumi tisztviselője, valamint Zágrábi katonai attasé volt. 1919-ben Bécsbe emigrál, ahol a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után csatlakozott a Bethlen István vezette ellenforradalmi Anti Bolsevista Comitéhez. Később megalakította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot, mely ezután a kormánypárt jobboldali ellenzékeként volt jelen a Nemzetgyűlésben. 1928-1929 között honvédelmi államtitkárként, majd 1932-től honvédelmi miniszterként tevékenykedett. Kormányra lépését követően kidolgozta kormányprogramját, a 95 pontos Nemzeti Munkatervet, amit publikál is. Miután Gömbös helyzete konszolidálódott, hozzálátott a kezdettől fogva tervezett szerkezetváltás megvalósításához. Az addigi konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest irányvonalát az erős jobbranyitás, a modernizáció és az autokratizmus jellemezte. Egy új, diktatórikus, keresztény-nemzeti tekintélyuralmi állam létrehozására törekedett. Az általa véghez vitt intézkedések nagy hatással lettek a későbbi történelmi eseményekre, így a magyar–német viszony alakulására és a magyar szerepvállalásra is a második világháborúban.
Előszó
Főelőadó Urnak, különleges szakbeosztásban kifejtett kiváló és eredményes szolgálataiért, dicsérő elismerésemet fejezem ki. Budapest, 1930. évi március hó 17.én. TovábbElőszó
Főelőadó Urnak, különleges szakbeosztásban kifejtett kiváló és eredményes szolgálataiért, dicsérő elismerésemet fejezem ki. Budapest, 1930. évi március hó 17.én. Vissza
Tétel sorszám:
069
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
81.200 Ft
Licitek száma: 163
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |