Sebess Dénes: Bethlen István gróf
Történelmi korrajz/Egy kortárs feljegyzései
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói félbőr díszkötés , 328 oldal
Kiadói félbőr díszkötés , 328 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-09-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 328 p. + [1] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Bethlen István Gróf. Történelmi korrajz. Egy kortárs feljegyzései. Írta: Sebess Dénes.
Bethlen István grófról készült fekete-fehér, hártyapapírral védett képpel, illetve szövegközti, fekete-fehér fotókkal és rajzokkal illusztrált, valamint szerzői előszóval, epilógussal, betűrendes névmutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A képtábla hátoldalán ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, a Bethlen család aranyozott, koronás, országalmát tartó kígyós címerével díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan, megkímélt állapotban.
A szerző, Sebess Dénes (Marosvásárhely, 1869. október 9. – Budapest, Kőbánya, 1945. január 26.) politikus, író, államtitkár. A budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett, majd Marosvásárhelyen letette az ügyvédi vizsgát. Ezt követően a Kemény Zsigmond irodalmi társaság rendes tagja, valamint Maros-Torda vármegye tiszteletbeli főügyésze lett. 1901-ben Marosvásárhely megválasztotta országgyűlési képviselőnek függetlenségi és 48-as párti programmal. Később a budapesti ítélőtábla tanácselnökként, majd igazságügyi államtitkárként tevékenykedett. 1927 és 1935 között pedig a felsőház tagjai közé tartozott.
"...Sebess Dénes könyve nem csupán a Bethlen-család, nem csupán a régi erdélyi politikusok, nem csupán Bethlen István jellemrajza, hanem Erdély tragédiájának fényképe s Magyarország feltámadásának Bethlen személyétől elinduló napsugaras országútja. Ami a könyvben van, amit Sebess Dénes ebben a háromszáz oldalas könyvben történelmet megírt, az nagy vonásokban ismeretes a magyar közönség előtt, de mégis tele van tűzdelve ismeretlen részletekkel, történelmi intimitásokkal, a csak a beavatottak előtt ismert benső vonatkozásokkal, úgy hogy a könyv azok előtt is újdonság lesz, akik az elmúlt húsz esztendő történetét betéve tudják..." - írta a műről a Budapesti Hírlap (1927. október 30./47. évfolyam/247. szám).
Bethlen István grófról készült fekete-fehér, hártyapapírral védett képpel, illetve szövegközti, fekete-fehér fotókkal és rajzokkal illusztrált, valamint szerzői előszóval, epilógussal, betűrendes névmutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A képtábla hátoldalán ajándékozási bejegyzés látható. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapesten.
Kiadói félbőr díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, a Bethlen család aranyozott, koronás, országalmát tartó kígyós címerével díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan, megkímélt állapotban.
A szerző, Sebess Dénes (Marosvásárhely, 1869. október 9. – Budapest, Kőbánya, 1945. január 26.) politikus, író, államtitkár. A budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett, majd Marosvásárhelyen letette az ügyvédi vizsgát. Ezt követően a Kemény Zsigmond irodalmi társaság rendes tagja, valamint Maros-Torda vármegye tiszteletbeli főügyésze lett. 1901-ben Marosvásárhely megválasztotta országgyűlési képviselőnek függetlenségi és 48-as párti programmal. Később a budapesti ítélőtábla tanácselnökként, majd igazságügyi államtitkárként tevékenykedett. 1927 és 1935 között pedig a felsőház tagjai közé tartozott.
"...Sebess Dénes könyve nem csupán a Bethlen-család, nem csupán a régi erdélyi politikusok, nem csupán Bethlen István jellemrajza, hanem Erdély tragédiájának fényképe s Magyarország feltámadásának Bethlen személyétől elinduló napsugaras országútja. Ami a könyvben van, amit Sebess Dénes ebben a háromszáz oldalas könyvben történelmet megírt, az nagy vonásokban ismeretes a magyar közönség előtt, de mégis tele van tűzdelve ismeretlen részletekkel, történelmi intimitásokkal, a csak a beavatottak előtt ismert benső vonatkozásokkal, úgy hogy a könyv azok előtt is újdonság lesz, akik az elmúlt húsz esztendő történetét betéve tudják..." - írta a műről a Budapesti Hírlap (1927. október 30./47. évfolyam/247. szám).
Előszó
Históriát írni élő államférfiúról azért nehéz, mert nem tudja az író, hogy a történet szereplője pályájának melyik állomásánál tart. Históriai alakot csak az idő múlása, a személyeknek és... TovábbElőszó
Históriát írni élő államférfiúról azért nehéz, mert nem tudja az író, hogy a történet szereplője pályájának melyik állomásánál tart. Históriai alakot csak az idő múlása, a személyeknek és tárgyaknak úgynevezett távlata formálhat ki. Gyengeségek és erények útjait járja a politika korszakot alkotó vezére is. Csak ha a kortársak mindig elfogult szemlélete megszűnik, ha a barátok és ellenségek egyaránt eltűnnek a sír örök hallgatásában, szólalhat meg az utókor. Ha a következő sorokban mégis a kortársa adja elő feljegyzését, szolgáljon mentségül, hogy minden sora a ma élő többi kortárs visszaemlékezéseinket ellenőrzése alatt áll. Egyik apai ágon való dédapám, Zilahi Sebess András marosvásárhelyi tanár, gróf Bethlen László felett 1717-ben halotti beszédet mondott és ezt a beszédet a Bethlen-család kiadta. "A régi nagy Bethlen-ház új homályába burkolt szöveténeke" a címe a hosszú orációnak. Ebben a szónok a Bethlen-család egy tudós tagja, Bethlen Elek nyomán megírja a Bethlen-család egész genealógiáját Géza Fejedelem feleségétől le egészen Bethlen Sámuel gróf főispánig. Ez a kis munka megvan birtokomban. Ezt a szellemidézést "enyhítő körülménynek" szántam a jelen korrajz mellett. VisszaTartalom
| I. Előszó | 20 |
| II. A régi Bethlen-ház | |
| (Erdély legelterjedtebb familiája. - A Bethlen-család története, Erdély története. - Pajzs és toll, harci bátorság és diplomata ügyesség. - A Bethlen név pogány eredetű. - Fejedelmi rokonságok. - Bethlen Miklós, az utolsó erdélyi kancellár. - Bethlen Farkas, az erdélyi Tacitus. - Bethlen János fellépése a XIX. században. - Bethlen Gergely ezredes, a szabadságharc hőse. - Bethlen István történelmi szerepe.) | 21 |
| III. Kocsizás a Mezőségen | |
| (Erdély szíve és agya. - Jószágigazgató és a hazatérő fiatal gazda eszmecseréje. - Az erdélyi mágnás. - A mintagazda. - Emlékezés a Hóra-lázadásra. - Jókai a Tordai-hasadéknál. - A teréziánumi élet. - A kamerata. - Kállay Béni és Thallóczy lajos. - A történelme készülődik a monarchia szétrobbantására.) | 22 |
| IV. Egy miniatür-ország élete | |
| (Erdélyország álomország. - Az unió következményei. - Tisza és a paktumtárgyalások. - Betheln első fellépése. - Mi a transylvanizmus? - Erdély multja és a mult éltető ereje. - Véres emlékek, felemelő példák. - Tizenhétévi képviselőség. - Történelmi, nagy emlékek fénye. - Az a családtag, mely ősei dicsőségéből akar élni, halálra van ítélve.) | 39 |
| V. Az erdélyi Gaszkony és Bethlen fellépése | |
| (Az új kisgazda bevonul a sámsodndi kastélyba. - Erdély és társadalma az 1848-as szabadságharc után. - Huszonegy Bethlen a Bem hadseregében. - a székely puccs. - Erdélyi vadászatok. - Bethlen istván gróf medvéje. - Az idők változása Erdélyben a mult század 90-es éveiben. - Új román értelmi középosztály kialakulása. - A román idegenkedés alapja. - Bánffy Dezső bukása és a Széll Kálmán-féle kiegyenlítő paktumpolitika. - A szociális igazságok hirdetésének. - Szalonszocialisták és kommunárd főúr. - Bethlen istván első közszsereplése: a kisember védelme. - Házasságkötése Bethlen margit grófnővel és útjuk Amerikába. - Smith Jeremiás Bethlenről) | 54 |
| VI. A falusi presbiter | |
| (Az eklézsia szerepe a régi Erdély államrendszerében. - Bod Péter dörgedelmes prédikációja. - Az ész és a jellem arisztoratizmusa. - Bethlent a fővárosban presbiterré választják. - Bethlennek nagy birtokaiból csak a családi kriptát hagyják meg a románok. - A keleti ortodox egyház támadó ereje. - Mélység és bizalom a vallás erkölcsi erejében. - Bethlen hitvallása a konstruktív politika mellett.) | 78 |
| VII. Bethlen első programmbeszéde | |
| (Programmbeszéd fényes külsőségek között. - Célkitűzések az agrár-kérdés, a hazai termelés, a hitelszövetkezeti politika, a székely-kérdés, az Ausztriával való vámközösség és a közigazgatás reformja terén. - Ami Bethlen beszédéből hiányzik. - Kossuth Ferenc hazatérése. - Egy másik beszéd 1927-ből. - Bethlen újabb Én-je. - magyarország keleti gazdasági politikája. - A kötelesség szava.) | 88 |
| VIII. A bécsi kapu | |
| (A szónnokló Magyarország. - A magyarság caudiumi megalázásai. - A négysszázéves magyar tragédia jellemképe. - A Janus-arcó nemzeti politikai élet. - A császári politika mindenhatósága. - Magyar sors, olasz sors. - Az áttörthetetlen bécsi kapu. - A háború fenyegető kísértete. - Walter Bruno Erdélyben. - Az erdélyi szövetség gondolata.) | 102 |
| IX. Román legendák | |
| (A román nemzeti öntudat első ébredése. - Beyschlag memoranduma. - Az erdélyi románok evangéliuma a mult kísérteties árnyékában. - Bethlen Istávn politikai szellemidézése. - A nemzetiségi öntudat erősítése a magyarság gyengítése árán. - Divide et impera. - Kísérlet a román nép vallásuniójának létesítésére. - A románok római származásának mesterkélt hagyománya. - Fák, melyek az erdőpusztító baltának a nyelét adják. - A háromarcú román politika. - A románok már 1907-ben Tiszáig terjedő országhatárról ábrándoztak. - Tájékozatlanság a magyar fronton. - A könnyelműség politikája.) | 110 |
| X. A szegény rokon, ha elismerik | |
| (Az önálló Románia hatása az erdélyi románokra. - Franciaország, a latin testvér, nagyhatalmi politikájába kapcsolja Romániát. - Liszt Ferenc Modvában. - román államférfiak "a magyar elnyomásról". - Kialakul kelet Franciaországa. - Földalatti csatornarendszer Erdélyben. - Nagyrománia katonái.) | 118 |
| XI. Désy Zoltán és Bethlen István | |
| (Két ellentétes nagy szellem találkozása. - A régi vármegyei élet jelentősége. - Désy Zoltán, vármegyei alispán, szembeszáll az alkotmányellenes kísérlettel. - Bethlen István közbeszólása. - "Az öreg urak vadászegylete." - Bethlen István a vármegyei ellenállás élén. - A marosvásárhelyi gyűlés. - Kristóffy emlékiratai. - Egy jól megszervezett "politikai műhely". - "Mi demokráciát akarunk, de nem demagógiát." - Ferenc Ferdinánd politikai programmja. - Désy Zoltán hősi halála.) | 126 |
| XII. Kié a föld? | |
| (A földbirtokreform hatása Erdélyben. - A románok hálája. - Az 1905. évi birtokpolitikai értekezlet. - Akik a amgyar haza földabroszából darabokat bagdalnak. - Éber, mezőssy Béla és Apáthy István felszólalása. - Áttérés a kistelepesek rendszerére.) | 140 |
| XIII. A föderált Hunnia | |
| (Wells hasonlata. - A föderált Ausztria küzdelme az egységes Magyarország ellen. - Bethlen, a végeken élő magyarság védője. - A bukaresti országos kiállítás. - TErvezetek a monarchia újjászervezésére. - Andrássy Gyula gróf és Berzeviczy Albert megállapításai. - Az "erdélyi probléma" súlyosság válik. - Bethlen és Maniu. - Czernin Ottokár szerepe. - Bethlen István és Tisza istván mérkőzése. - Az 1914. évi marosvásárhelyi erdélyi gyűlés - Erdélyi szövetség alakul. - A védtelen Erdély | 148 |
| XIV. A válaszúton | |
| (Kis okok, nagy eredmények. - Edward angol király Ischl-ben. - A magyar nemzetiségi kérdés, mint robbantóanyag. - Ellenséges politikai propaganda tudományos köntösben. - A bukaresti propagandaszervezet titkai. - Bethlen a román szövetségről. - Filipescu támadása.) | 163 |
| XV. Ferenc Ferdinánd és a Román törekvések | |
| (Ferenc Ferdinánd jelleme. - Bethlen a Czernin-ügyről. - Mit akart Ferenc Ferdinánd? - A "románok császárjának" ünneplése. - Vajda Vojvoda Sándor a román célokról. - Mária román királyné szerepe Románia beavatkozása körül. - Tisza nem hitt a román betörésben. - Beteljesedik Erdély végzete.) | 168 |
| XVI. A betegség és a gyógyszer | |
| (A király békét akar. - Mindenütt áruló. - A választási törvény méreganyaga. - Czernin a háttérben és mint Károlyi Mihály protektora. - németek a amgyarok ellen. - Vázsonyi megjegyzése Bethlenről. - Miért cserélt köntöst Károlyi Mihály? - Benes feldarabolási terve. - Bethlen Tisza oldalán, mint Erdély bajvívója. - Sötétben harcolás, láthatatlan ellenség ellen. - Politikusaink optimizmusa. - Tisza István hősi halála) | 178 |
| XVII. A hajó és parancsnoka | |
| (Károlyi Mihály a parancsnoki hídon. - Dermedt csend Budapesten. - Az orosz forradalom a jelszó. - Le Bon lesujtó megjegyzése. - Hogyan tört ki az 1918. évi forradalom? - Már késő! - Bethlen istván, a magyar történelmi osztály kettős kötelességéről. - A történelmi osztályok gyászos szerepe. - A forradalom parazitái. - A naiv forradalmi vezér. - A népszerűség néha öl.) | 199 |
| XVIII. Üres zsák, mely meg nem áll | |
| (Károlyi felveszi a köztársasági elnöki címet. - Leszerelik a hadsereget és felszerelik a dolgokerülőket. - Aki önmagát égeti el. - A polgárság szervezkedni próbál. - A szkely hadosztály. - A csordaszellem. - Szervezkedés a rombolásra. - Bethlen kétszer is figyelmeztet a bolsevizmus veszedelmére. - A hullámok összecsapni készülnek Károlyi felett.) | 210 |
| XIX. Lesz-e a sok kispatakból folyó? | |
| (A székely hadosztály felfegyverzése. - Somssich László akciója. - Bethlen beszéde az OMGE-ban. - A Károlyi-párt gyűlése a Vigadóban. - Az erdélyiek tiltakozó gyűlése. - Pogány ellenséges magatartás.) | 214 |
| XX. osztozkodás a halott köntösén | |
| (A Jászi-féle román tárgyalások Aradon. - Megalakul a román nemzeti tanács. - Kristóffy képzelődése. - Isopescu Grecul és Vajda vojvoda sándor nyilatkozata. - A román követelések. - A román csapatok bevonulnak Erdélybe. - Bethlen újból figyelmezteti Vyx ezredeest. - Teleki Pál készül a béketárgylásokra. - Az új demarkácionális vonal.) | 218 |
| XXI. Minden a miénk | |
| (Bethlen Vyx ezredesről. - Budapest blokád alatt. - Kétszínű játék magyarországgal. - A szövetségesek átlépik a demarkácionális vonalat. - Kolozsvár, nagyvárad és Arad kiürítése. - A német-francia példa megismétlődése. - Készítik az egyoldalú békét. - Bizalmas feljegyzések a békekötés előtt. - Engedélyezik a román csapatok bevonulását Budapestre. - Miért adta át Károlyi a hatalmat a kommunistáknak? - A hatalom átadásának tragikomikus jelenete. - Bethlen a szociális forradalomról.) | 224 |
| XXII. A székely hadosztály tragédiája | |
| (A forradalmi kormány a székely hadosztály ellen. - A székelyek fegyverük letételére kényszerülnek. - véget ér a népek csatája.) | 238 |
| XXIII. Hazugságok, ha igazságok lesznek | |
| (A vonagló Magyarország. - Bethlen a szegedi kormány diplomáciai megbizottja. - Sir George Clarke. - Friedrich istván a primae occupationis jogán való miniszterelnök. - Bethlen megszervezi a békét előkészítő irodát. - Bethlen erdélyi jegyzéke. - A békeküldöttség neuillybe utazik. - lloyd George, Apponyi és Clemenceau. - Tájékozatlanság ellen nem lehet harcolni. - Ítélet, tárgyalás nélkül. - Párizsban elhatározzák magyarorszgá megcsonkítását. - Szemelvények a bizottsági tárgyalás módszeréről. - Bethlen a menekültügyi Hivatal élé. - Danielou a trianoni szerződés tarthatatlanságáról. - De Mozie és Hanotaux a békeszerződésről. - Minden problémát felkavartak, egyet sem oldottak meg. - A trianoni szerződés becikkelyezésének gyásznapja. - Erdély tiltakozása. - Rothermere lord felemeli szavát.) | 242 |
| XXIV. Aki a szerencséjét kormányozni tudja | |
| (A kormánygyeplő Bethlen István kezébe kerül. - "Légy okos, mint a kígyó!" - Magyarország első találkozása ellenségeivel Génuában. - Bethlen felszólalása a kisebbségek érdekében és első nagy diadala a nemzetközi bajvívás porondján. - Beszámolója Hódmezővásárhelyt. - Felfogása a dunai konföderációval szemben. - Bethlen megkezdi a szanálás akcióját. - Törpe ellenségeinek mesterkedései. - Megalakul a kisántánt. - Bethlen diplomáciai mesterműve: a népszövetségi kölcsön. - A pécsi beszéd. - A királytragédia. - Az országbírói értekezlet. - Bethlen csatát nyer Párizsban és Londonban. - A modern argonauta útja Rómába. - Bethlen legnagyobb alkotása a Nemzeti Bank. - Bethlen és Mussolini. - Az ország elismerése.) | 256 |
| XXV. A genfi parlament | |
| (Az új ideális világhatalom. - A magyar delegáció. - Bethlen beszéde. - Apponyi beszéde. - A lefegyverzés kérdése. - Heriot és mac Donald. - Kirándulás a Salére hegyére. - Milyen magas a Montblanc? - A svájci néphadsereg. - Merénylet Bethlen ellen.) | 282 |
| XXVI. Fény- és árnyképek | |
| (Horthy Miklós kormányzó pályája. - Az öreg "nagy uralkodó" környezet. - A "Novara" parancsnoka. - Mikor a bűn üldözi az igazságot. - A hadsereg szervezése és bevonulása Budapestre. - Kis nemzet sorsa. - Horthy Miklós kormáynzó és Bethlen. - Collasanti és Mussolini Bethlenről. - A parlamenti pártok. - A királykérdés és a legitimizmus. - Demokrácia és rangkórság. - Mit akar Bethlen? - Nagyatádi Szabó István jelleme. - Egy nap futó képei. - Bethlen előszobája. - Arisztokratikus vagy demokratikus uralom. - A numerus clausus. - Bethlen és miniszterei. - Bethlen és pártja. - A kabarétréfa. - A frankögy. - Sauerwein. - vázsonyi legnagyobb tévedése. - Bethlen egyénisége. - A demokrata és arisztokrata politikusok. - Betheln fogadalma. - Bethlen margit grófnő. - Írói jellemzése | 292 |
| Epilógus | 321 |
| Névmutató | 323 |
Tétel sorszám:
357
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.100 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |