Hevesi Simon, Dr./Polnay Jenő, Tiszasülyi/Patai József, Dr.: A Magyar Zsidó Hadi Archívum almanachja 1914-1916
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1916, Magyar Zsidó Hadi Archívum-Országos Magyar Izr. Közművelődési Egyesület (Róvó Aladár Nyomdai Műintézete, Bp.), 158 p. + [2] p. + [26] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Zsidó Hadi Archívum Almanachja 1914-1916. Szerkesztők: Dr. Hevesi Simon az OMIKE elnöke, Tiszasülyi Polnay Jenő a Magyar Zsidó Hadi Archívum elnöke, Dr. Patay József a "Múlt és Jövő" szerkesztője.
Huszonhat fekete-fehér, feliratos képtáblával, illetve számos szövegképpel, fejléccel, rajzzal és záródísszel illusztrált, valamint Dr. Hevesi Simon előszavával, a szövegképek, a fejlécek, a rajzok, a záródíszek és a műmellékletek jegyzékével, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta Róvó Aladár Nyomdai Műintézete Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, egy színnel színezett illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos, sérült könyvgerinccel, hátlap felől hiányos előzéklappal, hiányos címlappal, foltos, körbevágatlan belívekkel, a foltos hátlapon a nyomda feltüntetésével, átlagos állapotban.
A szerkesztők közül:
Tiszasülyi Polnay Jenő (Tiszasüly, 1873. aug. 20. – Bp., 1963. márc. 29.) vállalati vezérigazgató, miniszter. A Faipari és Fakereskedelmi Értesítő és a Holzrevue c. német nyelvű társlappal együtt megjelenő Faipari Szemle c. szakfolyóiratok szerkesztőjeként, valamint az Erdélyi Erdőipari Rt. kereskedelmi üzletvezetőjeként dolgozott. Ezt követően a londoni Groedel Testvérek Gőzhajózási Rt. igazgatójaként, az Adria Tengerhajózási Rt. vezérigazgatójaként, az Atlantica Trust alapító-elnökeként tevékenykedett. Ezenkívül az első Friedrich-kormány közélelmezési minisztere, illetve a Magyar Zsidók Országos Szövetségének elnöke volt. 1944-ben a Budapesti Gyermekkert Egylet vezetőjeként közel 400 elhagyott, üldözött kiskorú gyermek életét mentette meg.
Dr. Hevesi Simon (Aszód, 1868. március 22. – Budapest-Terézváros, 1943. február 1.) hittudós, teológus, filozófus, rabbi, egyetemi tanár. Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Kassai, lugosi , majd budapesti rabbiként tevékenykedett. Az Országos Rabbiképző Intézet tanára és vezetőségi tagja, a Magyar-Zsidó Szemle, a Hacófe és a Jabneh lapok társszerkesztője, valamint az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányi tagja volt. Ő alapította az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületet, mely a magyar zsidóság egyik jelentős kultúrintézményévé fejlődött a vezetése alatt. 1927-től pedig a Pesti Izraelita Hitközség vezető főrabbija lett.
Huszonhat fekete-fehér, feliratos képtáblával, illetve számos szövegképpel, fejléccel, rajzzal és záródísszel illusztrált, valamint Dr. Hevesi Simon előszavával, a szövegképek, a fejlécek, a rajzok, a záródíszek és a műmellékletek jegyzékével, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta Róvó Aladár Nyomdai Műintézete Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, egy színnel színezett illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos, sérült könyvgerinccel, hátlap felől hiányos előzéklappal, hiányos címlappal, foltos, körbevágatlan belívekkel, a foltos hátlapon a nyomda feltüntetésével, átlagos állapotban.
A szerkesztők közül:
Tiszasülyi Polnay Jenő (Tiszasüly, 1873. aug. 20. – Bp., 1963. márc. 29.) vállalati vezérigazgató, miniszter. A Faipari és Fakereskedelmi Értesítő és a Holzrevue c. német nyelvű társlappal együtt megjelenő Faipari Szemle c. szakfolyóiratok szerkesztőjeként, valamint az Erdélyi Erdőipari Rt. kereskedelmi üzletvezetőjeként dolgozott. Ezt követően a londoni Groedel Testvérek Gőzhajózási Rt. igazgatójaként, az Adria Tengerhajózási Rt. vezérigazgatójaként, az Atlantica Trust alapító-elnökeként tevékenykedett. Ezenkívül az első Friedrich-kormány közélelmezési minisztere, illetve a Magyar Zsidók Országos Szövetségének elnöke volt. 1944-ben a Budapesti Gyermekkert Egylet vezetőjeként közel 400 elhagyott, üldözött kiskorú gyermek életét mentette meg.
Dr. Hevesi Simon (Aszód, 1868. március 22. – Budapest-Terézváros, 1943. február 1.) hittudós, teológus, filozófus, rabbi, egyetemi tanár. Az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Kassai, lugosi , majd budapesti rabbiként tevékenykedett. Az Országos Rabbiképző Intézet tanára és vezetőségi tagja, a Magyar-Zsidó Szemle, a Hacófe és a Jabneh lapok társszerkesztője, valamint az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat választmányi tagja volt. Ő alapította az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületet, mely a magyar zsidóság egyik jelentős kultúrintézményévé fejlődött a vezetése alatt. 1927-től pedig a Pesti Izraelita Hitközség vezető főrabbija lett.
Előszó
Unokáink fogják egykor olvasni ezt a könyvet... Magyarország akkor nagy lesz és hatalmas, már nem ütközőpont kelet és nyugat között, és nem védőbástya, hanem Központ, magas torony, mely áramokat... TovábbElőszó
Unokáink fogják egykor olvasni ezt a könyvet... Magyarország akkor nagy lesz és hatalmas, már nem ütközőpont kelet és nyugat között, és nem védőbástya, hanem Központ, magas torony, mely áramokat befogad és szétáraszt, áramokat termel, köt és kapcsol. Földrajzi helyzete és népének jelleme, értelmi és erkölcsi kiválóságai együtt képviselik azt a történetalkotó elemet, mely az emberiség jövő fejlődésének históriai tényezője és igazolják a történelem szigoru logikájának vastörvényét, mely a háborus nagy év eseményeiben kimondotta, hogy Magyarországra szükség van az emberiség egyetemes fejlődésében és a világtörténelemben. El fog következni egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez mindnyájunk ajakán, de annak a jobb kornak elemei valóságos erőtényezők formájában már most megvannak a magyar nemzetben. Magyarország lesz a szövetség kapcsa kelet és nyugat között; a magyar néplélek intelligenciája, ez a megértő lélek beleviszi a világesemények járásába a békeföntartó igazság, jogérzés és bölcsesség szellemét, mely a magyarnak sajátja. Erre a munkára mostan nyilik meg az alkalom. Az ezeresztendős dicsőséges mult, a magyar történet ragyogó ezredéve csak bevezetés volt a történelmi hivatáshoz, mely kezdetét veszi. A magyar hazának területe nehéz és dicsőséges századok alatt hol terjeszkedett, hol összesorvadt, hogy csak életerős magva maradt meg, de a történelem gondviselő Ura nehéz válságok között megtartotta a magyar nemzetet önmagához hű nagy erejében, mintegy félretette a nagy történelmi bontakozások korszakára, sőt véres zivatarban megedzette és gyarapította, hogy immár az emberiség jövendő történetének és szereposztásának kialakításában nagy hivatottsággal részt vegyen, átvezette válságokon, átvitte megpróbáltatásokon, de erkölcsi értékét veszendőbe menni vagy megfogyatkozni nem engedte és most ott áll a magyar nemzet a nagy világtörténelmi perspektiva előtt és immár látja a jövedőnek hajnalpirkadását! VisszaTartalom
Dr. Hevesi Simon: Előszó 3Ignotus: Háboru 8
tiszasülyi Polnay Jenő: Világosság 10
Kóbor Tamás: Háborus Hosszunap 13
Bisrsztay Béla: báró: A Zsidó szív 15
Patai_Major: S ha kérdi tőled holnap (Kotta) 16
Székely Ferenc: A szőrszálhasogatók ellen 17
Lenkei Henrik: Uj Debóra 20
Dr. Neumann Árminné: Nők a háboruban 21
Dr. Molnár Ernő: Látogatás a Magyar Zsidó Hadi-Archivumban 25
Radó Antal: Az elmenőknek. Jár a baba 31
Szép Ernő: Emléksorok 32
Dr. Hajdu Miklós: Világnézetek csatája 33
Somlyó Zoltán: Egy ár bakancs 38
Szilágyi Géza: Legenda az álomról 39
Pásztor Árpád: A tábori rabbi 41
Bródy Miksa: Prológs 43
Lakatos László: Fogoly zsidók 45
Peterdi Andor: Ének a hazáról 47
Ujvári Péter: Földönfutók 48
Pap Izsák: Uzsok felett 54
Feuerstein-Kova Albert: Tűzcsóvák fényében 56
Dr. Kúnos Ignác: Levántei három kikötők 64
Dr. Vajda Béla: Vidéki garnizonok a háboru alatt 68
Feleki Sándor: Fohász 72
Lakos Alfréd: Háborus művészet 73
Mezey Sándor: Ének egy bakához 77
Dr. Gellért Samu: Egy a sok közül 78
Molnár Ernő: A halhatatlanok 83
Loránt Mihály: Fohász az árokban 85
Jávor Béla: Feuerwerger Lázár 86
Telekes Béla: Győzelmi zsoltár 93
Dr. Eisler Mátyás: A háboru mint az erkölcsi élet próbája 96
Molnár Jenő: Versek a távolba 99
Kaczér Illés: Csámpás Izsák obsitja 100
Székely Béla: A mi archivumunk 105
Szász Menyhért: Özvegyek. Ballada 108
Abádi Imre: Jaffától Sztambulig 109
Dr. Lengyel Ernő: Háborus irodalom, háborus sajtó 115
Neményi Endre: Felemelem szememet 119
Dénes Sándor: Két zsidó 120
Dr. Bolgár Mózes: héber verse az északi harctérről 121
Dr. Frisch Ármin: Békeeszme a zsidó világszemléletben 122
Mezei Ernő: Atyám sirjánál 125
Herczeg Géza: Lengyel zsidók között 127
Az osztrák-magyar és német hadvezetőség héber és zsargon proklamációja a lengyel zsidókhoz 131-132
Juhász Mór: Fiam a ravatalon 133
Lázár Miklós: Két tűz között 134
Dr. Fónagy Ödön: A Magyar Zsidó Hadi Archivum 138
Dr. Fürst Aladár: Hárman valának együtt 145
Dr. Weiller Ernő: Az Omike-Mensa-Academica hadi működése 1914-1916. években 147
Dr. Szabó Géza: A "Mult és Jövő" a háboruban 151
Molnár Ferenc: Galambos őrmester és huszárjai 153
Patai József: Könyörgés háborus ujévre 157
Alexander Bernát: Folytassuk a munkát 158
Dr. Hevesi Simon háborus héber imája a magyar zsidó templomok számára 159
Műmellékletek
A zbórói zsidó templom romjai 4. lap után
Hacker: A halál átvonul Egyiptomon 5. lap előtt
Guido Reni: Az ítélet napja 12. l. után
Abel Pann: Bocharai zsidó nő 13. l. előtt
Graber Margit: Illusztrációk Patai József két verséhez 16. l. u. és 17. l. előtt
Báró Mednyánszky László: Zsidó tmető a szerb harctéren I. II. 32. l. u. és 33. l. e.
Katona Nándor: A frigyszekrény előtt 36. l. u.
Katona Nándor: Felvidéki zsinagógában 37. l. e.
Barta Ernő: Limanova 44. l. u
Gimes Lajos: Novi Pocsajev 45. l. e.
Wachtel: Menekülők 48. l. u.
Vajda Zsigmon: Smirinióta 64. l. u.
Wachtel: Nagy idők péntek este 80. l. u.
Struck: Örség a Pilicián 96. l. u.
Wachtel: A cár és zsidói 100. l. u.
Wachtel: Menekülők 101. l. e
Lakos Alfréd: Menekülők 108. l. u.
Vilmos császár kutja Konstantinápolyban, - Sardanapal sírja Tarsusban 112. l. u.
Konstantinápolyi utcai kép. - Konstantinápolyi zsidók. - Tarsusi utcai kép. - Tarsusi utca-részlet 113. l. e.
Zsidó trénkocsis Duklán. - Gorlicei hazatérők 128. l. u. - Feldult keletgaliciai zsidó-templom. - Ellenséges reflektortól megvilágitott zsidó temető. - Sianiavai romok között. - Szabadórai menekülők 129. l. e.
Kaufmann: Szabadság 132. l. u.
Doré: A makkabeusok harcaiból 133. l. e.
Lilien: Emléklap családi háborus feljegyzések számára 140. l. e.
Szövegképek, fejlécek, rajzok és záródiszek:
Graber Margit - Demény Ottó: Cimlap és előzéklapok
Lénárd Imre: Fejléc 8. l.
Graber Margit - Demény Ottó: Fejlécek, szövegrajzok és záródiszek 10., 21., 25., 31., 33., 39., 41., 43., 45., 56., 64., 66., 76., 77., 84., 94., 95., 100., 111., 112., 115., 120., 122., 125., 134., 137., 145., 151., 153. l.
Kirchner metszeteiből:
Csapatszállítás az Eufráton 12.
Nyaegaló arabok 30
Jordáni táj 55
Bagdad 65
Mozul (a régi Ninive) 67
Pyramisok 82
Nilus vidék 110
Imádkozó arab 113
Arabok tevén 114
Szináj-beduin 156
Lilien: Fejlécek és záródiszek 15., 17., 20., 32., 47., 48., 78., 83., 85., 86., 93., 96., 99., 104., 105., 109., 127., 138., 157., 158. l.
Martos Zsigmond: Fejlécek, szövegrajzok és záródiszk 13., 54., 68., 72., 92., 119., 128., 147. l.
Török záródisz 19
Major Henrik: Záródisz 38
Lakos Alfréd: Fejléc 73
Pogány Willy: Záródiszek 108., 118., 146. l.
Vissza
Tétel sorszám:
147
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.000 Ft
Licitek száma: 16
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |