Czifrai István: Magyar nemzeti szakácskönyv (Hiányzó címlappal és egy hiányos lappal)
, Korabeli félbőr kötés
, 288 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-07-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
h. n., [1829], k. n., XVI p. + 272 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar Nemzeti Szakátskönyv. Írta: Czifrai István.
Szerzői előszóval és a szakáts-könyv foglalatjával kiegészített kiadás. Az előlapon ceruzával és tollal beírt tulajdonosi bejegyzések láthatóak.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, feliratozott, álbordás, sérült könyvgerinccel, foltos belívekkel, néhány sérült lappal (263-272. p.), a címfedél belső oldalán tollal készített, valamint néhány oldalon ceruzával készített aláhúzással és bejegyzéssel, a hátlap felőli előzéklapon három tollal beírt recepttel, színezett lapélekkel, megnyílt kötéssel, meggyengült állapotban. A kötet címlapja hiányzik, ezért a könyvészeti adatok nem beazonosíthatóak. Az egyik lap pótolt, hiányos (a hiány érinti a szöveges részt is/271-272. p.).
A következő érdekes részlet olvasható a könyvel kapcsolatban Vinkó József rovatában: "„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt - 1816 és 1888 között - kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük. Illetve mégsem. Czifray István ugyanis nem létezett. Mint Fehér Béla alapvető esszéjéből és Horváth Dezső bibliográfiai kutatásaiból tudjuk, a Cz. I. monogram nem Czifrai(y) István nevét takarta. Ezt csak később, a szerző és a kiadó halála után biggyesztették a címlapra. Az igazi szerző Czövek István ügyvéd. Ám ő is inkább fordító, hiszen a receptek egy része erősen emlékeztet Ignatz Gartier és Barbara Hickmann kipróbált bécsi szakácskönyvének 1793-as kiadására, amelyben a szerzők hat fejezetben tárgyalják az alapanyagokat. A Trattner-féle nyomda ebben az időszakban Czövek számos fordítását adta ki, de először a nyomdász halt meg 1925-ben, majd három évvel később idősebb Trattner Mátyás és Czövek István is, így a nyomdát Trattner veje, Károlyi István vitte tovább. Ő pedig vagy nem tudta, kit takar a Cz. I. monogram, vagy nem akart jogdíjat fizetni és kitalálta a Czifrai nevet..." - (Heti Válasz, 2015. július 09./15. évfolyam/28. szám).
Szerzői előszóval és a szakáts-könyv foglalatjával kiegészített kiadás. Az előlapon ceruzával és tollal beírt tulajdonosi bejegyzések láthatóak.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, feliratozott, álbordás, sérült könyvgerinccel, foltos belívekkel, néhány sérült lappal (263-272. p.), a címfedél belső oldalán tollal készített, valamint néhány oldalon ceruzával készített aláhúzással és bejegyzéssel, a hátlap felőli előzéklapon három tollal beírt recepttel, színezett lapélekkel, megnyílt kötéssel, meggyengült állapotban. A kötet címlapja hiányzik, ezért a könyvészeti adatok nem beazonosíthatóak. Az egyik lap pótolt, hiányos (a hiány érinti a szöveges részt is/271-272. p.).
A következő érdekes részlet olvasható a könyvel kapcsolatban Vinkó József rovatában: "„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt - 1816 és 1888 között - kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük. Illetve mégsem. Czifray István ugyanis nem létezett. Mint Fehér Béla alapvető esszéjéből és Horváth Dezső bibliográfiai kutatásaiból tudjuk, a Cz. I. monogram nem Czifrai(y) István nevét takarta. Ezt csak később, a szerző és a kiadó halála után biggyesztették a címlapra. Az igazi szerző Czövek István ügyvéd. Ám ő is inkább fordító, hiszen a receptek egy része erősen emlékeztet Ignatz Gartier és Barbara Hickmann kipróbált bécsi szakácskönyvének 1793-as kiadására, amelyben a szerzők hat fejezetben tárgyalják az alapanyagokat. A Trattner-féle nyomda ebben az időszakban Czövek számos fordítását adta ki, de először a nyomdász halt meg 1925-ben, majd három évvel később idősebb Trattner Mátyás és Czövek István is, így a nyomdát Trattner veje, Károlyi István vitte tovább. Ő pedig vagy nem tudta, kit takar a Cz. I. monogram, vagy nem akart jogdíjat fizetni és kitalálta a Czifrai nevet..." - (Heti Válasz, 2015. július 09./15. évfolyam/28. szám).
Tétel sorszám:
047
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
171.000 Ft
Licitek száma: 86
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |