Lezárt aukciók


Balogh Arthur, Dr.: A magyar államjog alaptanai

Szerző
Dr. Balogh Arthur
Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Budapest) ,
Korabeli félbőr kötés , 400 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Aukció vége:
2022-09-25 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1901, Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása és nyomása, 400 p. + [2] p.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadás. A magyar államjog alaptanai. Írta: Dr. Balogh Arthur.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A címlapon tollal beírt, régi tulajdonosi bejegyzés található; számos oldalon széljegyzetek és ceruzás kiemelések láthatók.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott felirattal és díszítéssel ellátott, álbordás könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője Balogh Arthur (1866–1951) jogász, a kolozsvári egyetem tanára, az MTA levelező tagja, a Romániai Magyar Népliga Egyesület elnöke.
"Dicsérettel karolandó föl azért minden oly kísérlet, amely jogtanuló ifjúságunkat arra igyekszik vezetni, hogy a jogszabályok merevsége s a törvényes intézkedések látszólagos kérgessége alatt mélyebb eszméket kutasson. [...] Az előttünk fekvő munka írója [...] az utóbbira látszik fektetni a fősúlyt. Philosophiai alapját kívánja megvetni közjogunknak." (Budapesti Szemle, 1901, 293. sz., 297.)

Előszó

A magyar államjog alaptanainak megírásánál arra törekedtem, hogy lehetőleg világosan, minden főbb kérdésre megfelelve, szabatosan s — terem kiszabott voltánál fogva — tömören fejtsem ki államjogunk... Tovább

Előszó

A magyar államjog alaptanainak megírásánál arra törekedtem, hogy lehetőleg világosan, minden főbb kérdésre megfelelve, szabatosan s — terem kiszabott voltánál fogva — tömören fejtsem ki államjogunk tételeit. Figyelmet kívántam azonban fordítani a jogtételek kifejtése mellett az egyes közjogi intézmények alkotmányi jelentőségének méltatására, kiemelésére is. Müvem kisebb terjedelménél fogva ezt ugyan kimerítőbben csak a főbb államjogi intézményeknél tehettem. De úgy vélem, ez által nem végeztem épen felesleges munkát. Mert a magyar államjognak megvan a maga sajátlagos vonása; a magyar alkotmányt olyanná, a minő, ezek a sajátlagos vonások teszik. A pozitív jogtételek mellett tehát ezeknek a sajátosságoknak kiemelésére külön kell figyelmet fordítani. Az állami főorganumok tekintetében azt a felfogást követem, melyet közjogi irodalmunkba Concha Győző vezetett be. Követendőnek tartottam e felfogást nem azért, hogy általa müvemnek, az eddigi közjogi művektől való eltéréssel, érdekességet kölcsönözzek, hanem mert felfogásom szerint is ez az álláspont megfelel mai közjogunknak, ebből levezethető, megállapítható, a nélkül, hogy ez által közjogunk anyagát általános elméletek mintájára öntenők. Budapest, 1900. évi szeptember hó. A szerző. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS.
I. Alapvető fogalmak a magyar államról.
1. §. Az állam 1
2. §. A magyar állam 2
3. §. A magyar állam főhatalma 5
4. §. A főhatalom szervezete 5
5. §. A főhatalom működési irányai 6
6. §. A magyar állam egysége és szuverénitása 7
7. §. Az államforma, az alkotmány- s a kormányzati forma 9
II. A magyar államjog, a források s az irodalom.
8. §. A közjog és államjog 9
9. §. A magyar államjog forrásai 11
A) írott jogforrások.
10. §. 1. A törvény 12
11. §. 2. Az államszerződések 15
12. §. 3. A királyi kiváltságlevelek 17
13. §. 4. A kormányrendeletek 18
14. §. 5. A helyhatósági szabályrendeletek 19
15. §. 6. Az uralkodó család házi törvényei 20
16. §. 7. Az országgyűlés határozatai és házszabályai 20
B) Nem írott jogforrások
17. §. A szokás 21
18. §. Az irott szokásjogi források 22
19. §. A magyar államjog segédtudományai 24
20. §. A magyar államjog irodalma 24
21. §. A magyar államjog felosztása 25
ELSŐ KÖNYV.
AZ ÁLLAMTERÜLET.
22. §. Az államterület általában, a magyar állam területének felosztása 27
I. A magyar állam területe történetileg.
23. §. 1. Az anyaterület 29
24. §. 2. A részek, a) Erdély 29
25. §. b) A mai Szlavónia 32
26. §. c) A régi Szlavónia 33
27. §. d) A partium; a temesi bánság és a szerb vajdaság 34
28. §. e) A régi Horvátország 35
29. §. f) Dalmáczia 36
30. §. g) A mai Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok 38
31. §. k) A határőrvidék 38
32. §. i) Fiume és a magyar-horvát tengerpart 41
33. §. 3. A hűbéres országok (melléktartományok) 43
II. A tényleges terület, az integritás, a czímerek és szinek.
34. §. II. A magyar állam tényleges területe 47
35. §. A mai Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok közjogi viszonya a magyar államhoz 52
36. §. A társországok pénzügyi viszonya Magyarországhoz 61
37. §. A mai Bosznia és Herczegovina 63
38. §. Az ország integritása 64
39. §. A czímerek és a szinek. 65
40. §. Az ország czímerének magánosok által való használata 68
MÁSODIK KÖNYY.
A NÉP.
ELSŐ FEJEZET.
Az állampolgárság.
41. §. Az állampolgárság általában 70
42. §. Különbségek az állampolgárok és idegenek közt 72
43. §. Az állampolgárság fajai 74
44. §. A magyar állampolgárság megszerzése 74
45. §. A magyar állampolgárság elvesztése 78
46. §. A magyar állampolgárság visszaszerzése (visszahonosítás) 81
MÁSODIK FEJEZET.
Az állampolgárok jogi állása.
47. §. Az állampolgárok jogi állása általában. 83
48. §. Az állampolgárok jogi állása 1848-ig (a régi rendek és osztályok) 83
49. §. Az állampolgárok jogi állása jelenleg, a jogegyenlőség 87
50. §. A rendiség maradványai 88
A) Az állampolgári kötelességek.
51. §. 1. Az állampolgári engedelmesség és hűség 92
52. §. 2. A tankötelesség 93
53. §. 3. A közteherviselés 94
54. §. 4. A védkötelezettség 94
B) Az állampolgárok jogai.
55. §. A polgári jogok általában 103
56. §. 1. A személyes szabadság 104
57. §. 2. A tulajdon sérthetlensége 105
58. §. 3. Az állampolgárok vallási tekintetben, a vallásszabadság 106
59. §. A vallásfelekezetek közjogi állása 109
60. §. 4. A gyülekezési és egyesülési szabadság 112
61. §. 5. A sajtószabadság 114
62. §. 6. A tanszabadság 115
63. §. 7. A nemzetiségi egyenjogúság 115
64. §. 8. A kérvényezési és a sérelememelési vagy panaszjog 117
HARMADIK KÖNYV.
A FŐHATALOM.
I. Rész. A főhatalom általában.
65. §. Alapfogalmak a főhatalomra nézve 119
66. §. A főhatalom a magyar államban 120
67. §. A főhatalom főszervei 123
68. §. A főhatalom működése (az államhatalom ágai) 126
69. §. A politikai jogok 128
70. §. A főhatalom korlátai 130
71. §. Az alkotmány 131
72. §. Az alkotmány biztosítékai 133
II. Rész. A főhatalom főszervei.
ELSŐ FEJEZET. A király.
73. §. A király jogi állása, tiszteletjogai 135
74. §. A felségjogok 140
75. §. A királyi hatalom elnyerési módja 143
76. §. A trónörökösödés jelenleg (a pragmatica sanctio) 145
77. §. Különbségek a magyar és osztrák örökösödés közt 150
78. §. A trónörökösödés természete 152
79. §. A pragmatica sanctio jogi természete 155
80. §. A koronázás és közjogi jelentősége 160
81. §. A koronázási szertartás 160
82. §. A királyi hitlevél 164
83. §. A királyi eskü 168
84. §. A királyi hatalom gyakorlása helyettesek által 169
85. §. A kormánytárs 172
86. §. Az uralkodás megszűnése 173
87. §. A királyné és a királyi család 174
MÁSODIK FEJEZET.
Az országgyűlés
88. §. Az országgyűlés általában, kifejlődése 176
89. §. Az országgyűlés összehívása, tartása, tartama és helye 178
90. §. Az országgyűlésen való megjelenési kötelesség 181
91. §. Az országgyűlés megnyitása, berekesztése, elnapolása és fel oszlatása1 82
92. §. Az 1848 előtti alsóház 185
93. §. A képviselőház mai szervezete. A választókerületek 186
94. §. A választói jog 187
95. §. A megválaszthatóság 192
96. §. A képviselőválasztások határidejének kitűzése 194
97. §. A képviselőválasztások előkészítése és vezetése 194
98. §. A választási eljárás 197
99. §. A választási visszaélések 201
100. §. A választási bíráskodás 202
101. §. A választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése 205
102. §. A képviselőség jellege. Napidíjak 206
103. §. Az összeférhetetlenség 207
104. §. A képviselőház megalakulása, belső szervezete és ügyrendje 211
105. §. A főrendiház. Történeti fejlődés 217
106. §. A főrendiház mai szervezete 219
107. §. A főrendiházban örökös tagsági joggal bíró családok névsora 223
108. §. A főrendiházi tagsági jog elvesztése és szünetelése 224
109. §. A főrendiház megalakulása, belszervezete és ügyrendje 227
110. §. Az országgyűlés két házának érintkezése 230
111. §. Az országgyűlés nyilvánossága 232
112. §. Az országgyűlési tárgyalások nyelve 233
113. §. A szólásszabadság és sérthetlenség .234
114. §. Az országgyűlés és az országgyűlési tagok jogvédelme 236
HARMADIK FEJEZET.
A királyi kormány, minisztérium.
115. §. A független felelős minisztérium 238
116. §. A minisztérium szervezete 239
III. Rész. A főhatalom fő működési irányai.
ELSŐ FEJEZET.
A törvényhozás.
117. §. A törvényhozó hatalom gyakorlása általában 244
118. §. Az országgyűlés működési köre 245
119. §. Az országgyűlés részvétele a kormányzati, illetve végrehajtó hatalomban 252
120. §. Az országgyűlésnek a végrehajtó hatalmat ellenőrző funkcziója, az állami számvevőszék 257
121. §. Az országgyűlés befolyása a kormányzatra és a kormányra 261
122. §. Az országgyűlés részvétele a bíráskodásban 262
MÁSODIK FEJEZET.
A végrehajtás (kormányzás).
123. §. A végrehajtó hatalom általában 263
124. §. Aj A királyi kormányzat 265
125. A királyi kormányzat gyakorlásának módja 1848 előtt 274
126. §. A végrehajtó hatalom gyakorlása mostani törvényeink szerint 278
127. §. A miniszteri funkczió 279
128. §. A rendeleti jog 285
129. §. A miniszteri felelősség 292
130. §. Az alsóbb hatóságok 296
131. §. B) Az önkormányzat 297
132. §. A törvényhatóságok; jogállásuk és szervezetük 1848-ig 299
133. §. A törvényhatóságok jelen jogállása 303
134. §. A községek 311
135. §. C) A közhivatalnokok jogviszonyai 315
136. §. A közhivatali viszony megállapítása 316
137. §. A közhivatalok elnyeréséhez szükséges kellékek 316
138. §. A hivatali eskü; a közhivatali szolgálat tartama és megszűnése 318
139. §. A közhivatalnokok kötelességei 319
140. §. A közhivatalnokok felelőssége 320
141. §. A közhivatalnokok jogai 321
HARMADIK FEJEZET.
A bíráskodás.
142. §. A birói hatalom általában 323
143. §. A birói hatalom a magyar államjog szerint 324
144. §. A birói minősítés; függetlenség és felelősség 326
145. § A bírósági szervezet 330
NEGYEDIK KÖNYV.
HORVÁT-, SZLAVÓN- ÉS DALMATOESZÁGOK AUTONOM ALKOTMÁNYA.
146. §. Az autonom alkotmány 335
147. §. A horvát-szlavon törvényhozás 335
148. §. A horvát-szlavon-dalmát országgyűlés alkatelemei 337
149. §. A horvát-szlavon kormányzat 341
150. §. Az országos kormány felelőssége 342
151. §. A horvát-szlavon törvényhatóságok 344
152. §. A horvát-szlavon községek 345
153. §. A horvát-szlavon biróságok 346
ÖTÖDIK KÖNYV.
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK ÁLLAMJOGI VISZONYA AUSZTRIÁHOZ.
154. §. A Magyarország és Ausztria közti kapcsolat múltja 347
155. §. Az 1867-ki alkotmánymódosítás 350
156. §. A közös ügyek; a külügy 351
157. §. A hadügy 355
158. §. A pénzügy 358
159. §. A delegácziók 359
160. §. A közös miniszterek 363
161. §. A közös miniszterek felelőssége 366
162. §. A közös költségek viselése arányának megállapítása Magyarország és Ausztria között 367
163. §. A közös egyetértéssel elintézendő ügyek 369
164. §. Az osztrák államadóssági teher egy részének elvállalása 370
165. §. A közös függő államadósság 371
166. §. A szab. osztrák nemzeti bankot illető adósság 372
167. §. A vám- és kereskedelmi szövetség 373
168. §. Az ország önálló törvényes intézkedési joga alapján fenntartott jelenlegi vám- és kereskedelmi állapotok 376
169. §. A bankügy 379
170. §. A Magyarország és Ausztria közti viszony államjogi jellege 381 Vissza
Tétel sorszám:
028

Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
34.000 Ft Licitek száma: 42



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!