Előszó
Részlet a könyvből:
Első fejezet
Simplicius paraszti származásáról és ugyanolyan neveltetéséről ad hírt
Manapság (amikor már sokan azt hiszik, hogy eljött minden idők vége) olyan kórság kezd lábra kapni az alacsony származásúak között, hogy aki abba beleesik - és már összeszédelgett, összekufárkodott annyit, hogy nemcsak a bugyellárisában feszít néhány krajcár, hanem még egy újmódi, ezerféle selyempántlikával cifrázott bolondos ruhára is futja neki, vagy valami másféle szerencsés véletlen révén megtollasodott, és nevet is szerzett magának - egyszeriben lovagi rangban lévő uraság és ősrégi nemzetségből való nemes személyiség akarna lenni. Pedig hát a szorgos utánajárás legtöbbször kideríti s napfényre hozza, hogy ősei nem voltak egyebek, csap napszámosok, talyigás emberek meg málhahordók, atyjafiai szamárhajcsárok, fivérei poroszlók meg pribékek, húgai kurvák, anyja kerítőnő, vagy éppenséggel boszorkány, summa summárum egész nemzetsége mind a harminckét felmenőjével olyan szennyes népség, hogy még a hírhedett prágai Cukorkotyvasztó Céh sem olyanabb. Bizony ez az új nobilitás sokszor annyira setét, mintha Guineában született és nevelkedett volna.
Vissza