Cholnoky Jenő: Balaton (Cholnoky Jenő által írt levelező-lap melléklettel)
120 képpel
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 191 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 191 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-10-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda kiadása és nyomása, 191 p. + [1] p. + [24] t., ill. + [1] mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt melléklettel. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban, számjelzés nélkül megjelent mű. Sorozatszerkesztő: Cholnoky Jenő.
Balaton. Írta: Cholnoky Jenő.
Különálló, egyedi mellékletként:
Cholnoky Jenő által ceruzával írt és aláírt képes levelező-lap. Az 1908. február 4-én írt lapot Cholnoky Kolozsváron tartózkodó feleségének címezte.
A gyulafehérvári Felső Károly-kaput ábrázoló fekete-fehér fotóval illusztrált, postai bélyegzésekkel és felragasztott bélyeggel ellátott, Schäser Ferenc kiadásában közreadott képes levelező-lap, megőrzött, jó állapotban.
Összesen 120, részben szövegközti, részben 24 képtáblán helyet kapó fekete-fehér fotóval és ábrával illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, gazdagon díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, hiánytalan állapotban.
Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) nemzetközi hírű magyar földrajztudós, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Műegyetem Vízépítési Szakán, később filozófiai doktorátust is szerzett. A Műegyetem Vízépítési Tanszékének tanársegédje volt a híres Klimm Mihály professzor mellett. Megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékére. Lóczy ajánlására 1896-ban Kínába ment, egy közel két éves tanulmányútra. Ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Hazatérése után a tudományos élet meghatározó szereplője lett. 1905-ben a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanárának, illetve tanszékvezetőnek nevezték ki. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőnek osztották be a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Nemzetközileg is elismert, gazdag és értékes életművet hagyott hátra.
Balaton. Írta: Cholnoky Jenő.
Különálló, egyedi mellékletként:
Cholnoky Jenő által ceruzával írt és aláírt képes levelező-lap. Az 1908. február 4-én írt lapot Cholnoky Kolozsváron tartózkodó feleségének címezte.
A gyulafehérvári Felső Károly-kaput ábrázoló fekete-fehér fotóval illusztrált, postai bélyegzésekkel és felragasztott bélyeggel ellátott, Schäser Ferenc kiadásában közreadott képes levelező-lap, megőrzött, jó állapotban.
Összesen 120, részben szövegközti, részben 24 képtáblán helyet kapó fekete-fehér fotóval és ábrával illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, gazdagon díszített címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, hiánytalan állapotban.
Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) nemzetközi hírű magyar földrajztudós, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Műegyetem Vízépítési Szakán, később filozófiai doktorátust is szerzett. A Műegyetem Vízépítési Tanszékének tanársegédje volt a híres Klimm Mihály professzor mellett. Megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékére. Lóczy ajánlására 1896-ban Kínába ment, egy közel két éves tanulmányútra. Ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Hazatérése után a tudományos élet meghatározó szereplője lett. 1905-ben a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanárának, illetve tanszékvezetőnek nevezték ki. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőnek osztották be a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Nemzetközileg is elismert, gazdag és értékes életművet hagyott hátra.
Előszó
Ennek a könyvnek az a célja, hogy elmondjon a Balatonról olyan dolgokat, amiket jó tudni, főképpen két okból. Először is mert az ember ezeknek a tudnivalóknak hasznát veszi, ha a Balaton mellett... TovábbElőszó
Ennek a könyvnek az a célja, hogy elmondjon a Balatonról olyan dolgokat, amiket jó tudni, főképpen két okból. Először is mert az ember ezeknek a tudnivalóknak hasznát veszi, ha a Balaton mellett tartózkodik, másodszor pedig azért, mert aki az itt elmondottakat tudja, az sokkal jobban tudja élvezni a Balaton gyönyörűségeit. Nem mondom azt, hogy amit itt leírtam, azt «illik tudni» hazánk legnagyobb taváról. Mit tesz az, hogy «illik tudni»? Illik tudni olyant, hogy az igazi úri ember nyilvános helyen nem veti le a kabátját, ha még olyan melege is van. Illik tudni, hogy a hölgyek nem szépek, ha «short»-ban, vagy fürdőruhában mászkálnak a rendes utcai forgalomban, mert ez olyan, mintha kivágott báli ruhában mennének a vásárcsarnokba. Én azt hiszem, hogy a nők a legjobban kivágott ruhában is megjelenhetnek igazán úri társaságban, ott, ahol az urak egyetlen förtelmes mellékgondolattal sem szentségtelenítik meg a Föld legnagyobb szépségének, a teremtés leggyönyörűbb alkotásának, a szép női testnek ízléses látványát. De az utcára vinni! Minden jampecben és csirkefogóban a legaljasabb gondolatokat és érzéseket támasztani: ez nem úti nőhöz illő. A fövenyfürdőben akkor van helyén az ilyen ruha, ha ott is diszkrét, úri társaság van együtt. «Magunk között» szabad pongyolának is lenni, de «odi profabum vulgus!» VisszaTartalom
| Bevezetés | 5 |
| Mekkora a Balaton? | 9 |
| A Balaton eredete | 23 |
| A Balaton környékének kövei | 41 |
| A balatoni szél | 57 |
| A szél munkája | 67 |
| A Kállai-medence | 88 |
| A balatoni vulkánvidék | 97 |
| A Balaton vizének mozgásai | 114 |
| A Balaton színei | 124 |
| A Balaton télen | 140 |
| A Balaton-vidék múltjából | 158 |
| A Balaton környékének gyógyító hatása | 182 |
Tétel sorszám:
031
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
70.100 Ft
Licitek száma: 94
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |