Öveges József: Érdekes fizika (dedikált példány)
Táncsics Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 271 oldal
Kiadói félvászon kötés , 271 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2022-10-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1963, Táncsics Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 271 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Érdekes fizika. Írta: Öveges József.
A címlapon a szerző, Öveges József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "E. M.-nak szeretettel ajánlom: Öveges József 1963. V/29."
156 szövegközti, fekete-fehér, számozott ábrával illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Rajzok: Jets György. A fedelet Nagy Béla tervezte. Nyomtatta az Athenaeum Nyomda Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány színes, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) Kossuth-díjas fizikus, piarista szerzetes, tanár. Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. A szegedi Piarista Gimnázium matematika, mennyiségtan, vallástan, történelem, földrajz, és fizika szakos tanáraként dolgozott, később Vácon, majd Tatán, 1940-től Budapesten a piarista gimnáziumban tanított. 1947-1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem intézeti tanára, 1948-1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára volt. 1958-tól a Magyar Televízió "100 kérdés – 100 felelet" c. műsorának főszerkesztőjeként tevékenykedett. A "Legkedvesebb kísérleteim" c. TV-műsorban számos látványos kísérletet mutatott be élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel, könnyen érthető stílusban. A Magyar Rádióban több mint kétszáz előadást tartott. Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós műsoraival az új magyar természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.
A címlapon a szerző, Öveges József tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "E. M.-nak szeretettel ajánlom: Öveges József 1963. V/29."
156 szövegközti, fekete-fehér, számozott ábrával illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Rajzok: Jets György. A fedelet Nagy Béla tervezte. Nyomtatta az Athenaeum Nyomda Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány színes, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) Kossuth-díjas fizikus, piarista szerzetes, tanár. Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. A szegedi Piarista Gimnázium matematika, mennyiségtan, vallástan, történelem, földrajz, és fizika szakos tanáraként dolgozott, később Vácon, majd Tatán, 1940-től Budapesten a piarista gimnáziumban tanított. 1947-1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem intézeti tanára, 1948-1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára volt. 1958-tól a Magyar Televízió "100 kérdés – 100 felelet" c. műsorának főszerkesztőjeként tevékenykedett. A "Legkedvesebb kísérleteim" c. TV-műsorban számos látványos kísérletet mutatott be élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel, könnyen érthető stílusban. A Magyar Rádióban több mint kétszáz előadást tartott. Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós műsoraival az új magyar természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.
Előszó
Részlet a könyvből: Az olvasóhoz, egy új világ kolumbusához Életem legszebb emléke Tízegynéhány évvel ezelőtt jelent meg egy komor című könyvem: "A legújabb kor fizikája." Néhány hónappal... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Az olvasóhoz, egy új világ kolumbusához Életem legszebb emléke Tízegynéhány évvel ezelőtt jelent meg egy komor című könyvem: "A legújabb kor fizikája." Néhány hónappal később egy bányavidéki munkástól levelet kaptam. Megírta, hogy egyik délután, a műszak után megmosdott, megvacsorázott és elővette a könyvet. Egy órát szánt a természettudományos önművelésre. Az idő lejárt, az olvasást azonban nem tudta abbahagyni. Az újabb határidőt este 10 órára tűzte ki. Alvásra is kell gondolni. De 10 órakor sem tudta letenni a könyvet. Végigolvasta az éjszakát és reggel a könyv mellől indult munkába. Ugyanebben az időben a kiadó ankétot rendezett a könyvről. Ezen egy középiskolai tanár azt mondotta, hogy olyan érdekes A legújabb kor fizikája, mint a legérdekesebb detektívregény. Elszomorodtam. Csak olyan érdekes? Sokkal érdekesebben szerettem volna megírni! A legkitűnőbb detektívregénynél is érdekesebb, szórakoztatóbban akartam írni későbbi könyveimet is. Ezt is, az Érdekes fizikát. VisszaTartalom
| Az Olvasóhoz, egy új világ Kolumbuszához | 5 |
| Néhány fontos kérdés és felelet | 7 |
| Hasonlítsuk össze a jelent a múlttal | 7 |
| Boldogabb lett az életünk? | 8 |
| Mi a rohamos fejlődés oka? | 9 |
| Mi a különbség a felfedező és a feltaláló között? | 10 |
| Milyen jelenségekkel foglalkozik a fizika és a kémia? | 12 |
| Tiszta fizika, alkalmazott fizika és technika | 13 |
| Örökké mozognak-e a mesterséges bolygók? | 15 |
| Óránként 60 kilométertől 40 000 kilométerig - 50 év alatt | 15 |
| Minek köszönhető a sebesség rohamos fejlődése? | 16 |
| Mi az erő? | 17 |
| Csak az erő a fontos? | 17 |
| Mi történik, ha nincs mozgatóerő? | 18 |
| Az örökké mozgó kerékpáros | 19 |
| Mit jelent az, hogy egy test egyenletesen mozog? | 19 |
| Készítsünk rakétát! Magunk is kiszámíthatjuk, mekkora erő szükséges a mozgatásához | 22 |
| Erre a kérdésre mindenki meg tudna felelni | 22 |
| Mekkora a meglökött kocsi sebessége? | 23 |
| Nagyobb erő, - nagyobb sebesség | 24 |
| Rakjunk több követ a kocsiba | 25 |
| Ezt érdemes jól megjegyezni! | 25 |
| Alkalmazzuk tudásunkat az 1000 kilogrammos rakétára | 26 |
| Érdekes példák a mozgásokra | 28 |
| Milyen sebesen halad a személyvonat? | 28 |
| Mozdonyt tervezünk | 29 |
| Mekkora mozgatóerőt tudnak gépeink kifejteni? | 29 |
| A legegyszerűbb mozgatóerő. Van-e időnk ellépni a leeső tégla alól? | 30 |
| Zuhanás és gépkocsi | 32 |
| A szabadesés megismert törvényei | 33 |
| A rakéta mozgása | 34 |
| Miért esik a kő? Mi láncolja a földet és a többi bolygót a naphoz? | 36 |
| A másik nagy kérdés | 36 |
| A nagy gondolat - amit nem tudtak bizonyítani | 37 |
| Méréssel bizonyítjuk a tömegvonzást | 38 |
| Mekkora erővel vonzzák egymást a tárgyak? | 40 |
| Az emeleten könnyebbek vagyunk, mint a földszinten | 41 |
| Milyen magasságban lesz a 60 kg-os ember súlya 15 kg? | 43 |
| És ha kiesünk a rakétából? | 43 |
| Könnyen átugorhatunk egy családi házat - a Holdon | 44 |
| A fizika legérdekesebb fogalma - a tömeg | 46 |
| Űrhajóra szállunk egy liter vízzel | 46 |
| Megértjük, hogy mi a "tömeg" | 48 |
| Most következik a nagy meglepetés | 49 |
| Egy megdöbbentő tapasztalat | 50 |
| Mi a különbség egy test tömege és súlya között? | 51 |
| Mi a titka a fizika újkori szédületes fejlődésének? | 53 |
| Megfigyelés, kísérlet, mérés, számolás | 53 |
| Forradalom a számolásban | 54 |
| A tudomány célja - a jólét emelése | 56 |
| Egységes nyelvet a tudományban! | 56 |
| Alapmennyiségek - alapegységek | 57 |
| Leszármaztatott mennyiségek | 58 |
| Az abszolút mértékrendszer | 59 |
| Van még megjegyezni való! | 59 |
| Ahol az ezredmillimétéreket is számontartják | 61 |
| A termelés egyre nagyobb pontosságot kíván | 61 |
| Van-e állandó és változatlan hosszúság? | 62 |
| Ellenőrzik az ellenőrző eszközöket | 63 |
| Ellenőrzés mindenütt az életben | 65 |
| Mi hajtja a rakétát? - Miért rúg a puska? A hatás - ellenhatás törvénye | 66 |
| Mindennapi példák | 66 |
| Lehetséges-e egyetlen erő? | 67 |
| Mekkora a visszaható erő nagysága? | 67 |
| Egy fogas kérdés: a ló és a kocsi | 68 |
| Hogyan lehet kiszámítani a visszaható erő által okozott végsebességet? | 68 |
| Mekkorát rúg a puska? | 70 |
| A lőfegyver mint rakéta | 71 |
| Elérheti-e a fegyver a belőle kilőtt golyók sebességét? | 72 |
| És az igazi rakéta? | 73 |
| Érdekességek a rakétamozgásról | 75 |
| Lehet-e nagyobb a rakéta sebessége, mint az üzemanyag kiáramlási sebessége? | 75 |
| Majdnem rakéta-szakértők leszünk | 76 |
| Egy igazi rakétán próbáljuk ki tudásunkat | 77 |
| Néhány további izgalmas kérdés | 78 |
| A kétfokozatú rakéta | 79 |
| A háromfokozatú rakéta | 79 |
| Hol lehet messzebbre dobni a gerelyt? A hajítás fizikája | 81 |
| Néhány kérdés - próbáljunk felelni | 81 |
| Alkalmazzuk tudásunkat egy korszerű példára | 82 |
| Könnyen kiszámíthatjuk, hogy milyen magasra emelkedik a felhajított test | 83 |
| Milyen messzire jut az elhajított test? | 84 |
| A Föld vonzóerejének szerepe a sportban | 85 |
| Mekkora változásokra számíthatunk a sportteljesítményekben? | 85 |
| Miért előnyösebb a rakéta, mint az ágyú? | 86 |
| Felrobbanhat-e a köszörűkő? A körmozgás fizikája | 88 |
| Kérdések a villanymotorokról és a tejlfelről | 88 |
| Ki akar 10 000-szer nehezebb lenni? | 89 |
| Így vizsgálják az űrpilóták alkalmasságát | 91 |
| Hogyan függ a röpítőerő a forgástengelytől való távolságtól? | 92 |
| Mi az oka a röpítőerőnek? | 92 |
| Miért válik ki gyorsabban a tejfel a sebesebben körülforgatott tejesköcsögben? | 93 |
| Millió fordulat másodpercenként | 93 |
| Miért nem esik a Hold a Földre? Az égitestek mogzásának törvényszerűségei és magyarázatuk | 95 |
| Szörnyű világkatasztrófa | 95 |
| Miért nem esnek a bolygók a Napba? | 96 |
| Ma már ez érthető és világos | 97 |
| Newton zseniális számítása | 98 |
| A vonzóerő számítása | 98 |
| A röpítőerő számítása | 99 |
| Newton kezéből kiesik az írótoll | 100 |
| A mesterséges holdak és az űrrakéták | 100 |
| A bolygók mozgásának Kepler által felfedezett törvényei | 101 |
| Hogyan lehet megtudni a távoli égitestek tömegét? | 103 |
| "Vitézek, mi lehet ez széles föld felett..." | 103 |
| Kiszámítjuk a Föld tömegét | 104 |
| Mekkora a Föld átlagos sűrűsége? | 105 |
| Mekkora a többi égitest tömege és sűrűsége? | 106 |
| Mekkora a Nap átlagos sűrűsége? | 107 |
| Mennyire pontosak az ilyen adatok? | 108 |
| A többi csillagnaphoz képest nagy vagy kicsiny a Nap tömege? | 109 |
| A gép és az ember - hány izommunkást pótol az egy lóerős gép? | 110 |
| A gépierő fontossága a termelésben | 110 |
| Hogyan lehet összehasonlítani a gép és az ember munkavégzését? | 111 |
| Alkalmazzuk ezt az értékes adatot | 112 |
| Meglepően olcsó gépi munkaerő | 114 |
| Minél több elektromos energiát! | 115 |
| Ami mozgatja a világot - az energia | 117 |
| Munkagép, erőgép | 117 |
| Mi hajtja az erőgépeket? | 118 |
| Mikor végez az erő munkát? | 119 |
| Mivel mérjük a munkát? | 120 |
| A különféle energiák | 120 |
| Mi különbség van az energia és a tényleges munkavégzés között? | 121 |
| Kimeríthetetlenek-e a természeti energiaforrások? | 122 |
| Két érdekes példa | 123 |
| A hinta fizikája - milyen órát vigyen magával az űrhajót? | 125 |
| Kipróbálhatjuk, hogy milyen értelmesek vagyunk | 125 |
| Miért emelkedik a hinta az egyik oldalon éppen olyan magasra, mint a másikon? | 126 |
| Munkavégzés közben nem fogy az energia? | 127 |
| Galilei és az örökmécses | 128 |
| Mi mozgatja a hintát, mi a húrt? | 128 |
| Mi a hertz? | 129 |
| Milyen órát vigyen magával az űrhajós? | 130 |
| Hogyan lehet szabályozni az ingaóra járását és hogyan a hajszálrugós óráét? | 130 |
| Egy nagy felfedezés az ingaóra segítségével | 131 |
| Két fontos születési évszám | 132 |
| Kiszámítjuk, hogy mekkora sebességet kell adni az űrrakétának, hogy örökre elhagyja a Földet, avagy miért nincs légköre a Holdnak? | 133 |
| A rakéta szökési sebessége és a gázmolekulák | 133 |
| A hinta, a személyvonat és egy új alapeset | 134 |
| Kiszámítjuk a szökési sebességet | 135 |
| Mekkora munkát végzünk, miközben az 1 kg tömegű testet a végtelenbe emeljük? | 136 |
| A szökési sebesség a többi égitesten | 137 |
| A szökési sebesség és a bolygók légköre | 137 |
| A mozgások örök ellensége - a súrlódás | 139 |
| Mindennapi tapasztalatok - érdekes kérdések | 139 |
| Mit tanulunk szekrénytolás közben? | 141 |
| A korcsolya és a szán súrlódása | 142 |
| Mekkora sebességgel tud haladni a korcsolyázó? | 143 |
| Lemaradna-e a kerékpáros a korcsolyázó mögött? | 144 |
| A gördülősúrlódás | 145 |
| Mi az igazság a kerék körül? | 146 |
| A kerék és a sín csodája | 147 |
| Így esik az ejtőernyős avagy közlekedés a sztratoszférában - a közegellenállás | 150 |
| Mire tanít bennünket az esernyő? | 150 |
| A kerékpáros és a levegőellenállás | 152 |
| Motort a kerékpárba! | 153 |
| A levegőellenállás és a vonat | 154 |
| Mi az oka a levegőellenállásnak? | 155 |
| Az alapeset és a két véglet: az ejtőernyő és az áramvonalas gépkocsi | 155 |
| Kimozdíthatná-e a Földet a helyéről egyetlen ember ereje? - Egyszerű gépek | 158 |
| A bot és a kötél mint gép | 158 |
| A rúd mint erősokszorozó gép | 159 |
| Megváltoztatjuk az erő irányát | 160 |
| A csiga | 161 |
| Még érdekesebb egyszerű gépek | 162 |
| A kedves feltalálók ne örüljenek | 163 |
| Most már jöhet Archimédész | 164 |
| Lehetséges-e feltalálni az örökmozgót? - A fizika legfontosabb törvénye: az energia megmaradása | 165 |
| Ami lehetetlen | 165 |
| Ez nevetséges | 167 |
| Ezt cáfoljuk meg! | 167 |
| És mégis van "örökmozgó"! | 169 |
| Bűvészetnek beillő három kísérlet - betekintünk a láthatatlanul kicsi anyagrészecskék világába | 171 |
| Mikrokozmosz - makrokozmosz | 171 |
| Az önmagától szétpukkanó léggömb | 171 |
| Meggyújtunk egy kockacukrot | 172 |
| Miért veszünk be széntablettát? | 173 |
| A zsírszemecskék tánca | 174 |
| Hogyan terjed a szag és az illat? | 175 |
| Milyen sebesen mozognak a levegő és a folyadék molekulái? | 176 |
| Erők a molekulák világában | 177 |
| A léggömb titkának magyarázata | 177 |
| Mekkorák a molekulák és milyen közel vannak egymáshoz? | 178 |
| A molekulák vonzzák egymást | 179 |
| A különböző anyagok molekulái is vonzzák egymást | 179 |
| A szénsavas víz. A halak és az oxigén | 180 |
| A szakítási szilárdság és a molekuláris erő | 181 |
| Miért nedvesítjük meg a postabélyeget? | 182 |
| Fajsúly és sűrűség | 184 |
| Nem mind arany, ami fénylik | 184 |
| Amit jó tudni | 184 |
| Hogyan mérünk fajsúlyt? | 185 |
| Mi van a világűrben? | 187 |
| Meg tudnánk magyarázni | 187 |
| Melyik nyomható össze könnyebben: az acél és a víz? | 188 |
| Lebegve maradhat-e a hajóroncs a tenger mélyén? | 188 |
| Lehet-e látni a molekulát? | 189 |
| Milyen messzire hallatszik a mennydörgés? | 190 |
| Mindenki tapasztalhatta | 190 |
| Ezt nehéz elhinni | 190 |
| Tenyerünket rezegteti a hang | 192 |
| Mennyit rezdül és hová lesz a hang? | 193 |
| Miért felel vissza a mélyebb hangon a visszhang? | 194 |
| Még egy meglepő és egyszerű kísérlet | 194 |
| Mi búg a tengeri kagylóban? Miért változik meg a fogatlan ember hangja? | 196 |
| A befőttesüveg eltorzítja a rádió hangját? | 196 |
| Érdekes kísérletek a lámpacilinderrel | 197 |
| A csendben megzördül az ablaküveg | 198 |
| A búgó tengeri kagyló - meséje. A tenger moraja a befőttesüvegben | 199 |
| Honnan jönnek ezek a hangok? | 200 |
| Szirénázzunk a csenddel | 200 |
| Amikor az édesanya se ismer a fia hangjára | 211 |
| Miért van világos ott is, ahová nem süt a Nap? | 203 |
| A gyertyaláng és a rádióállomás | 203 |
| Milyen hosszú a hang-, a rádió- és a fényhullám? | 204 |
| Mi bizonyítja azt, hogy a fényben is energia terjed, mégpedig hullámszerűen? | 206 |
| Madártollal bizonyítjuk, hogy a fény hullámmozgás | 207 |
| Mikor sikerült megmérni a fény terjedési sebességét? | 208 |
| Miért lesznek láthatóvá a tárgyak, ha fény esik rájuk? | 208 |
| Keressünk délibábot | 210 |
| Délibáb az országúton és Budapesten | 210 |
| Délibáb a síkságon | 211 |
| Délibáb a Balatonon? | 212 |
| Hogyan keletkezik a délibáb? | 213 |
| Délibáb a vizespohárban | 214 |
| Miért drága a jó üveglencse? | 216 |
| Mindenkit érdeklő kérdések | 216 |
| Mit tud a domború lencse? | 216 |
| Egyszerű lencse - rossz kép | 218 |
| Olcsó módszer a hibák csökkentésére | 219 |
| Miért áll több lencséből a jó lencse? | 220 |
| A kitűnő anasztigmát lencse | 220 |
| A legújabb találmány: a bevonatos lencse | 221 |
| A messzelátó | 223 |
| A legegyszerűbb eszközök egyike | 223 |
| Messzelátó a borotválkozótükörből | 224 |
| Hányszorosan nagyítanak a távcsövek? | 225 |
| Mire jó a nagy átmérőjű lencse? | 226 |
| Miért építik hegytetőkre a csillagvizsgálókat? | 228 |
| Ennek még hasznát vehetjük | 228 |
| A fény útján a láthatatlan kicsi tárgyak birodalmában a mikroszkóp | 229 |
| A vetítőgép mint mikroszkóp | 229 |
| Használjunk két lencsét! | 230 |
| Kísérletezzünk a legegyszerűbb mikroszkóppal | 231 |
| Miért kell a tárgyat erősen megvilágítani? | 231 |
| Meddig lehet fokozni a mikroszkóp nagyítását? | 232 |
| Miért drága a jó kutatómikroszkóp? | 233 |
| Milyen anyagokból állanak a távoli csillagok? - A színképelemző | 235 |
| Új műszerre van szükség | 235 |
| Az egyszerű üveghasáb csodája | 235 |
| A hő mint mozgás | 238 |
| Sok tapasztalat - sok kérdés | 238 |
| Mindez nagyon érdekes, de... | 238 |
| Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? | 240 |
| Miért van millió fokos meleg és miért nincs még ezer fokos hideg se? | 241 |
| Hol van a hőmérséklet határa lefelé? Az abszolút nulla fok | 242 |
| Mire jó az elérhetetlen abszolút nulla pont? - Az abszolút hőmérséklet | 242 |
| Harmincezer millió fok bőrünk közelében! | 243 |
| Hogyan keletkezik égéskor a meleg? | 245 |
| A gyufaláng titka | 245 |
| A sasmadarak és a kémiai egyesülés | 245 |
| Miért hidrogén ég a rakétamotorban? | 247 |
| Hogyan gyártjuk a hideget? | 249 |
| Az egyik hűtési módszer: a párologtatás | 249 |
| Háztartási hűtőszekrény: párologtatással | 250 |
| Hűtőgép párolgó folyadék nélkül | 252 |
| Hogyan mérjük meg a Nap és a csillagok hőmérsékletét? | 254 |
| Egy izgalmas feladat és a vaskályha | 254 |
| Bárki megmérheti, hogy mennyi meleget sugároz a Nap | 255 |
| Mikor sugározná vaskályhánk a meleget úgy, mint a Nap? | 256 |
| Hányszor több hőt sugároz a kétszer, háromszor melegebb kályha? | 257 |
| Célhoz értünk! | 258 |
| Mekkora hőmérsékletűek a többi csillagnapok? | 259 |
| A hő átalakítása mechanikai munkává | 260 |
| Egy megdöbbentő példa | 260 |
| Néhány érdekes adat | 261 |
| Mennyire tékozolja a tüzelőszert a gőzgép? | 261 |
| Egy métermázsát két méter magasra emelne a gyufaszál melege | 262 |
| Megmérjük a hő munkaegyenértékét | 263 |
| Mennyi munkavégző képesség rejlik egy kg szénben? | 264 |
Tétel sorszám:
157
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
100.100 Ft
Licitek száma: 97
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |