Aukciós tétel adatai
Szeged, 1926, Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. kiadása és nyomása, 111 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Szögedi szinház Gyalu műsorával. Tragikomédiák és komitragédiák. [Írta: Juhász Gyula]
A könyv utolsó, 111. oldalán a szerző, Juhász Gyula Gyalu álnéven beírt aláírása látható.
Gyalunak ez a könyve Szegeden, a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat rt. kiadásában és könyvnyomdájában, 320 számozott példányban készült. A szerző minden könyvet aláírt. Ennek a könyvnek a száma: 126.
A borító Tardos Taussig Ármin szobrász, grafikusművész munkája.
Tardos-Tauszig Ármin 1874-ben temesvári zsidó kereskedőcsaládba született. Házassága révén került Szegedre, s otthonában gyakran megfordultak Szeged kulturális életének meghatározó szereplői, akik rendszeresen írtak, rajzoltak a művészetpártoló vendégkönyvébe, többek között Juhász Gyula is akivel Tardos-Tauszig Ármin szoros barátságot ápolt.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a kiadó feltüntetésével, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, könyvkötő által készített, modern védődobozban.
A vegyes műfajú, szatirikus és humoros rövid írásokat, költői paródiákat tartalmazó kötetet Gyalu álnéven Juhász Gyula (1883–1937) költő, a Nyugat első nemzedékének egyik legjelentősebb lírikusa írta (az álnév feloldásához lásd: Gulyás Pál: Írói álnév lexikon. Bp., 1978, Akadémiai K., 188.). Juhász szegedi lapokban közölt cikkeinél használta a Gyalu álnevet, ezt teljesítette ki az aktuális társadalmi kérdésekre, a helyi viszonyok visszásságaira és azok csattanós irodalmi feldolgozására vállalkozó Szögedi szinház közreadása:
"Juhász Gyula kenyere javát Szegeden ette meg. Nemcsak a kultúrélet, hanem az egész közélet minden fonáksága mély hatást gyakorolt rá s ez a hatás [...] irodalmi megnyilvánulásaiban keresett és talált egyéni kifejezésmódokat. Több mint ötszáz vezércikket irt, de miután a publicisztika nyelvén nem tudott mindent úgy elmondani, ahogy szeretett volna, »Szögedi Színház« címen műfajt teremtett magának. A helyi szempontok azonban legtöbbször kitágulnak a »Szögedi Színház«-ban közölt írásaiban. Gyalu például melegen kiáll a politikai okból üldözött Móricz Zsigmond mellé. Gúnyosan aposztrofálja — a Horthy-éra alatt! — az ellenforradalmat. Friedrich Istvánról »Hattyúlovag« címen ír gyilkos szatírát. [...] Marón ostorozza a kultúrkérdésekbe illetéktelenül beavatkozni akaró jobboldali tömegmozgalmakat. Fölényes oldalvágásokat juttat Méhely Lajosnak, a faj-tudósnak; a Bethlen-féle kisgazda komédiázásnak, a diktatúráknak, a fasizmusnak." (Szivárvány, 2. évf./21. sz., 1947. május 24.)
Előszó
Részlet a könyvből:
Sári Biró Szögedébe.
(Parasztvigjáték. Uri szomorujáték. Kultura füzérlánccal. Vagy amit akartok.)
Szereplő személyek:
Sári biró.
Nyakolaj, erénycsősz.
Bandi zsiga,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Sári Biró Szögedébe.
(Parasztvigjáték. Uri szomorujáték. Kultura füzérlánccal. Vagy amit akartok.)
Szereplő személyek:
Sári biró.
Nyakolaj, erénycsősz.
Bandi zsiga, kocsmáros a "Magos Kulturához" cimzett fogadóban.
gálbandi
János doktor a kupaktanácsból.
Imre gazda
Kritikusok jobb- és balfenéken.
Vissza