Thierry Amadé: Attila fiai és utódai történelme a magyarok Európába telepedéséig I-II.

Tartalom

I. kötet
A fordító előszava
Az első kiadás előbeszéde VII
A második kiadás előbeszéde XIV
I. Fejezet.
A húnok eredete. - Ábrázatuk. - A húnok keleti Európát dúlják. - Hermanarikh góth birodalmának bukása; a visigóthok futása a Duna felé. - E nép politikai meghasonlása és vallásos viszálkodásai. - Ulfilas követsége Valens császárhoz. - A császár a visigóthoknak lakást enged Moesiában, azzal a föltétellel, hogy arianusokká legyenek. - A visigóthok átkelnek a dunán. - A római tisztviselők gyűlöletes eljárása. - A visigóthok nyomora, fegyverre kelése. - Az adrianopolisi csata; a rómaiak megveretése s Valens halála. - Theodosius bölcs politikája a visigóthok irányában. - Rufinus őket mocsiai telepeikből kivonja s nyugotva zúditja 1-34
II. Fejezet.
A húnok megérkezése a Dunához. - A Duna völgyével szomszéd barbár népek költözködése; egy részök Olaszországra tör, más részök Franczia-és Spanyolországot dúlja. - A húnok előnyomulása a Föl-Duna felé. - Érintkezésök a burgundokkal a Harz-hegységben; ezek hogy jobban ellenök állhassanak, keresztyénekké lesznek. - Rof, a húnok fejedelmi törzsének feje, a birodalom segitője lesz; összeköttetése Aetiussal. - Attila és Duda, a húnok uj királyai; a margusi egyesség. - Attila képe. - Attila valamennyi hún főnököt tekintélye alá vet. - Az akatzirok ellen táborozik; e nép királyává teszi idősb fiát Ellákhot. - Attila megöli testvérét Budát. - Mars kardjának fölfedeztetése egy vérző ünő által. - Attila birodalma - A húnok és rómaiak meghasonlása a margusi püspök miatt. - Attila háborúi Pannoniában, Moesiában és Thraciában. - II. Theodosius császár tőle békét vásárol 35-55
III. Fejezet.
Attila követsége Theodosiushoz. - Edek és Orestes. - Chrysaphius herélt Edeket megvesztegeti, hogy Attilát ölje meg. - theodosius követsége Attilához: Maximinus, Priscus, Vigil - A hún és római követek együtt indulnak Hunniába. - Thracia és Moesia siralmas állapotja. - A sardicai pihenés; a Maximinus által adott ebéd; a rómaiak és húnok közötti szóvita; Orestes fenyegetőzései. - Naissus romjai. - Attila nagy vadászatra készűl Pannoniában; a követségek átkelése a Dunán. - A két követség elválik egymástól. - Attila tábora. - A hún tisztek látogatása Maximinusnál. - Attila kihallgatása; udvarának rajza; Attila haragja vigil tolmács ellen. - Attila Vigilt visszaküldi Konstántinápolyba. - Megtiltja, hogy a rómaiak semmit Hunniában ne vásároljanak. - Maximinus és Priscus követik Attila táborát. - Attila nejűl veszi Eskám leányát. - A rómaiak utazása a Tisza mocsárain keresztül; egy vihar ott éri őket. - Buda egyik neje ad nekik szállást. - Találkozásuk a nyugoti császár által Attilához küldött követséggel. - E követség czélja; a sirmiumi edény. - A két követség Attila lakába érkezik 56-82
IV. Fejezet.
Attila és Réka palotája. - Onegesius fürdője. - Attila bevonulása székvárosába. - Onegesius Attila első ministere. - Priscus beszélgetése egy göröggel, ki húnná lett; a barbár és polgárisúlt élet összehasonlitása. - Onegesius és Maximinus. - tisztelgés Réka királynénál. - Attila birói széket ül. - A rómaiak beszélgetése Attila hatalmáról és terveiről. - Attila a római követségeket ebédre hivja. - A lakoma leirása; ünnepélyes szertartás; nemzeti énekek. - Attila fiai. - zerkón törpe megjelenése. - Ebéd Réka királynénál. - Attila Maximimust elbocsátja. - A hún urak roszlelkűsége; Attila kegyetlenkedése. - Vigil fiával együtt visszatér. - Vigilt Attila elébe viszik s czinkosságát rá bizonyitják. - Bűnét bevallja, hogy fiák megmentse. - Attila Orestest Konstántinápolyba küldi, nyakába akasztva a Vigil által hozott pénzes zacskót. - Attila Chrysaphius fejét követeli. - A keleti és nyugoti császárt fenyegető izenete 83-110
V. Fejezet.
Attila a nyugoti birodalomra veti szemeit. - A háborút megelőző jelek. - Servatius tongresi püspök Sz. Péter és Sz. Pál apostolok sírjainál kérdez tanácsot. - A pórlázadások által sanyargatott Gallia helyzete. - A lázadók egyik feje behivja a húnokat. - Attila követeli jegyesét Honoriát a nyugoti birodalom felével. - Szövetkezik Genzerikkel, a vandalok királyával, a rómaiak és a galliai ostrogóthok ellen. - A rajnántuli frankok egyik fejedelme segélyt kér tőle. - Attila a rómaiaknak azt izeni, hogy megszabaditja őket a visigóthoktól, s a visigóthoknak, hogy a római jármot nyakokból kiveti. - III. Valentinianus levele Theodorikhoz; a visigóthok otthon maradnak. - Attila hadseregének előszámlálása. - A Rajna felé vonulása. - A Neckar mellékén lakó frankok és a thüringiek hozzá csatakoznak. - A Rajnán két ponton átkel. - Barátságos nyilatkozatai Gallia irányában. - A rajnáninneni burgundok megveretése. - A római őrhadak s a parti és sali frankok a loire-tól délre visszavonultak. - Galliát a húnok földulják; a két Germaniát és Belgium Secundumot rabolják. - Trier Metz és Reims pusztulása; Nicasius püspök és húga Eutropia halála. - A püspökök szerepe Attila berohanásakor. - Páis lakói futni akarnak; Genovéva visszatartja őket. - Genovéva családja, gyermeksége, Szent Germanus auxerrei püspök által táplált hivatása a vallásos életre. - Önsanyargatásai, elragadtatásai. - Az egész világon elterjedt jövendölői hirneve. - A párisiak megvetik tanácsát s meg akarják ölni; a nők bezárkoznak vele Szent István egyháza sekrestyéjébe. - Páris meg van mentve. - Attila erejét öszpontositja és Orléans alá kanyarodik. - Sangibán az alánok királya megigéri, hogy a várost kezébe szolgálja 111-140
VI. Fejezet.
Orléans az V. században. - A lakosok a várost védelmi állapotba helyezik. - Arianus püspök fölkeresi Arlesben Aetius patriciust. - Aetius megigéri, hogy segiti Orléanst. - Törekvései a visigóthok maga mellé vételére nézve sikeretlenek maradnak. - A gallok, a szövetséges barbarok és a létek zászlai alá sietnek. - Aetius hadseregének ereje. - Avitus jelleme; a visigóthokkal való egybeköttetése; befolyása Theodorikhra; Avitus ezt rábirja, hogy induljon. - Orléans lakói a végső szükségben bátorságukat vesztik. - Anianus követsége Attilához. - A húnok bevonulnak Orléansba; Aetius megérkezik; ütközet; a húnok visszavonulnak. - Attila átvonul a Champagne-on. - Lupus troyes-i püspököt Attila elé vezetik. - A frankok és gepidák vérengző csatája Méry-sur-Seine mellett. - Attila tábora Chalons közelében. - Attila megkérdezi jósait az ütközet kimenetele felöl. - A húnok jövendölése. - A catalaunumi mező; a húnok és rómaiak csatarendje. - Attila beszéde vitézeihez. - A csata megkezdődik; borzasztó zűrzavar; Theodorikb a visigóthok királya elesik. - Attila veszt és visszavonúl táborába. - theodorikh temetése; fia Thorismund lép trónjára. - Thorismund visszaviszi a góthokat Toulouse-ba. - Attila öröme. - Attila a Rajmund viszaviszi a góthokat Toulouse-ba. - Attila öröme. - Attila a Rajnához visszavonul. - A visigóthok magoknak tulajdonitják a chalonsi győzedelmet. - A ravennai udvar igazságtalansága Aetius patricius irányában 141-170
VII. Fejezet.
Attila uj hadsereget gyüjt, hogy Italiára törjön. - Az Aetius elleni irigység; azzal vádolják hogy a birodalmat elárulta. - Aetius a császárt ki akarja vinni Galliába; e tervéről lemond. - táborzási terve; a római hadsereget a Póvonalán innen öszpontositja. - A húnok átkelnek a Juli Alpokon. - Aquiléja ostroma. - E város ereje, kereskedelmi és tengerészeti fontossága. - Attila haszontalan erőlködik a várost kézre keritni. - A gólyák megjövendölik egy torony ledölését. - A várost Attila hatalmába jut. - Egy fiatal nő hősiessége. - Az aquiléjai ostromra vonatkozó hagyományok. - Aquiléja lakosai Gradoba vonulnak. - Velencze alapitása. - Cassiodorus levele a lagunák tribunusaihoz. - Venetiát és Liguriát a húnok földulják. - Attila Milánóban. - Attila Rómát szándékozik megtámadni; a húnok babonás félelme. - Róma Attila elebe Leo pápát küldi. - Leo pápa jelleme és érdeme. - találkozása a hún királylyal; ez bele egyezik a békébe. - Attila még egyszer követeli Honoriát, császárleányt. - A hún sereg visszavonulása Noricumon át. - Egy druida Attilát a Lech révénél föltartóztatja. - Attila a keleti birodalmat fenyegeti. - Jornandes tévedése Attilának második galliai hadjárata iránt 171-193
VIII. Fejezet
Nagy ünnepélyi készületek a húnoknál; Attila nejűl veszi Ildikót. - Lakodalmi vendégség; Attilát halva találják ágyában. - A húnok dühös fájdalma. - Különböző hírek Attila halála felől. - A hún főnökök ugy nyilatkoznak, hogy Attila álmában megeredt orra vérétől fuladt meg. - Attila temetése. - A húnok halotti éneke. - A tor megülése. - Attila koporsói és sirja. - A halálát jósló jelek. - Fiai közt viszály támad. - Vonakodnak elismerni királynak bátyjokat Ellákhot. - Ardarik a gepidák királya föllázad. - Háború Attila kapitányai és fiai közt. - Attila birodalma fölbomlík. - A gepidák elfoglalják Hunniát, az ostrogóthok Pannoniát. - A rúgok és scyrok Róma szolgálatába állanak. - A nyugoti birodalom erkölcsi fölbomlása. - Aetius dölyfe. - Fiával Gaudentiussal a császár leányát akarja elvétetni. - III. Valentinianus hitetlensége; saját kezével öli meg a patriciust. - Attila kapitányainak szerepe a nyugoti birodalomban 194-205
Függelék 206-214

II. kötet. I. rész.
I. Fejezet
Attila fiai: viszályuk a hún birodalom romlása. - A germán vazallok föllázadnak. - A netádi csata. - A gepidák elfoglalják Hunniát. - A Duna folyásának leirása. - Pannonia és Moesia régi népségei. - Az oláhok vagy rumánok. - Pannonia és Moesia virágzó állapotja a római császárság alatt. - Az e tartományokban született császárok és tábornokon. - A Duna vidékének katonai állapotja. - A germánok szétoszlása a netádi győzedelem után. - A húnok elsánezolják magokat Hunnivárban. - Megkisértik ismét járnok alá vetni az ostrogóthokat, de vereséget szenvednek. - Attila fiainak jelleme: Denghhizikh, Hernákh, Emnedzár, Uzidor, Gheism. - A húnok ujabb támadása az ostrogóthok ellen. - Attila fiainak szétválása; Denghizikh Hunnivárban maradt. - Hernákh és az alán király Kandax Kis-Scythiában, Emnedzár és Uzindur a folyó melléki Dáciában telepednek meg. - Sarmaták, cemandrok és satagarok Moesiában és Pannoniában. - A keleti birodalom politikája Attila fiai irányában 1-26
II. Fejezet.
Attila fiai ujra megtámadják az ostrogóthokat s vereséget vallanak. - A római birodalomra ütnek. - Hormidák táborozása Moesiában. - Sardica megszállása. - A római lovassági tábornok árulása. - Hormidák visszavonulása. - Didonius Apollinaris rajza a húnokról. - Attila fiai Leó császártól kereskedelmi jogot kérnek Moesiában. - A császár ezt megtagadja. - Attila fiai megbosszankodnak; közösen tanácsot tartanak; Denghizikh háborút sürget, Hernákli a békét pártolja. - Denghizikh beüt a római területre. - Góth önkénytesek csatlakoznak hozzá. - A haemusi táborozás. - A hún hadsereg egy hegyszorosba szoritva eleséget kér a rómaiaktól. - A hún Khelkhál beszéde a húnok góth segédhadaihoz. - A húnok és góthok egymással megütköznek. - Denghizikh uj hadjárata Moesiában; fogságba jut és megölik; fejét a konstántinápolyi circusban kitűzik. - A szövetséges húnok római szokásokhoz alkalmazkodnak. - A fossaticius és sacro-monticius törzsek. - A húnok közül kerűlt római tábornokok. - Mivé lesznek Attila utódai. - Mundo, Gheism fia, kalandjai. - Elszökik a gepidák területéről és rablóvá lesz. - A tolvaj scamarok királyukká választják. - Hertában ostrom alá veszik; az ostrogóthok megszabaditják. - theodorikh vazalljává lesz. - Meghódol Justinianusnak. - Konstántinápolyban a cicusi lázadás alkalmával Justinianusnak jó szolgálatot tesz. - A császár Illyria parancsnokává nevezi ki. - Salonai hős tettei; fiát Mauriciust elveszti. - Kétségbeesett vége. - A rómaiak szójátéka halálára 27-52
III. Fejezet.
Denghizikh halálának következése; királyságának fölbomlása; új hordák alakulása a Volga és Don mellett. - Utigur és kutrigur húnok. - A szlávok legelső föltünése; antok, vendek, szlovénok. - A szlávok faji jellege és erkölcsei. - A bolgárok eredete; e nép képe, vallása, erkölcsei. - a hún-vend-bolgár szövetség. - A szövetségesek megtámadják a római birodalmat. - A zurtai csata; a rómaiak vereségöket és bolgárok bűvölőinek tulajdonitják. - A gepidák eladják a szlávoknak a Duna révét. - A húnok, bolgárok és szlávok új hadjáratai; e barbárság mindegyikének jelleme. - A római birodalom állapotja a VI-dik század első éveiben; a nestorianismus és eutycheismus megoszlatja a keleti egyházat. - A hyzanti császárok theologusokká lesznek; zénó egyesítési parancsa. - Anastasius Silentiarius császár; theologiai hajlama; csak azután koronázzák meg, miután a chalcedoni zsinat hitalakját aláirta. - Anastasius jó tulajdonai és hibái. - Ujra életbe lépteti Zénó egyesitési parancsát; gnosticus tévelygései; az orthodoxusokat elnyomja. - Lázadás Kontántinápolyban; vallásos háború a birodalom éjszaki részében. - Vitallianus. - A senatus Anastasius nevében megalkuszik; a béke föltételei. - Anastasius a hosszú falat épiti, hogy Konstántinápolyt biztositsa. - A húnok ujabb pusztitásai. - Anastasius halála. - Justinus a Dunát védelmi állapotba helyezi. - Kormánya alatt a birodalom nyugalomban van; társúl veszi maga mellé testvére fiát Justinianust 54-85
IV. Fejezet.
Justinianus császár. ellenkező itéletek e fejedelemről - Eredete, neve, családja. - Justinianus neveltetése, általános lángesze, szenvedélyei. - Theodora tánczosnét veszi nőül. - Uralkodásának eleje. - megkisérti a vandalokat kiverni Afrikából. - A szlávok és húnok ujra megjelennek a Dunánál; Germanus megveri őket. - A szlovénok veresége, Khilbudius halála. - A bolgárok a romaiakat megverik; Constantiust, Akumot és Godilast hurokra keritik. - A hún-vend-bolgár hadsereg irtóztató dúlása egész Illyriában. - Justinianus ujra hozzá fog a Justinus által megkezdett védmunkákhoz; pazar építkezései Moesiában és Thraciában. - A gepidák alattomos ellenségeskedései a birodalom ellen, Sirmiumot megrohanják. - Justinianus a longobárdokat pannoniába hivja s a gepidák ellenébe állítja. E két nép ellenségeskedése. - Egymást bizonyos napra viadalra kihivják. - Mindketten a császár segitségét sürgetik. - Justinianus követeiket kihallgatja. - A longobárdok beszéde. - A gepidák beszéde. - Justinianus a longobárdok részére határozza el magát. - A tetraxit góthok esete. - Követeik a császártól püspököt kérnek. - E nép eredete és erkölcsei. - Követeik fölleplezései a kutrigúr és utigór húnokat illetőleg; Justinianus követi tanácsaikat. - Követséget küld Sandilkh utigúr királyhoz. - Sandilkh megigéri, hogy megtámadja a kutrigurokat, valahányszor azok az utigúrokat megtámadják. - A gepidák és longobárdok megjelennek, hogy eligazitsák viszályukat; páni félelem lepi meg őket; seregeik a csata helyéről elfutnak 86-113
V. Fejezet.
A fegyverszünet megszegése a gepidák és longobárdok közt. - Kinialkh egy kutrigur hún sereget vezet a gepidákhoz; ezek azzal szabadulnak tőlök, hogy őket Mocsiára forditják. - Justinianus levele Sandilkhoz. - Az utigur húnok a tetraxit góthok által támogatva megtámadják a kutrigurokat. - Rettentő mészárlás; a római foglyok széttépik lánczaikat s Moesiába menekülnek. - Kinialkh országa védelmére siet. - Kétezer kutrigur földet kap Tharaciában. - Sandilkh levele Justinianushoz. - A gepidák és longobárdok párbajának vége; a győztes longobárdok Justinianust azzal vádolják, hogy irányokban hitét megszegte. - Justinianus öregsége; kormányra hanyatlása. - A római hadsereg bomladozása; a tisztviselőség romlottsága. - Dögvész és földrengés pusztitják a birodalmat. - A kutrigúr húnok, szlávok és bolgárok uj háborúja zabergán vezérlete alatt. - Három hadsereg pusztitja Thessaliát, a thraciai Chersonesust és Konstántinápoly terűletét. - A rómaiak rémülése; a palotai katonaság gyengesége. - Az öreg Belisarius védi Konstántinápolyt egy maroknyi csapattal. - Bölcs hadműködése az ellenséggel szemben. - Zabergánnak vetett csele; a húnok rendetlenül megszaladnak. - A győztes Belisariust Justinianus a parancsnokságból leteszi. - A két másik hún sereg is pórúl jár. - A thracia Chersonesus szép védelme Germanus által; a hajóhadi ütközet; ezen tábornok halála. - Zabergán visszavonúl a Dunán. - A harcz kutrigur és utigur húnok közt ujra kezdődik; az avarok jövetele, kik meghóditván kibékéltetik őket 114-145
VI. Fejezet.
Attila utódai. A várkhúnok kalandjai, kik az avarok alattvalói. - A turkok fogságba hurczolják őket. - Megszöknek. - Fölveszik az avarok nevét. - Követségök Justinianushoz, ki őket zsoldjába fogadja. - Meghóditják az utigurokat és kutrigurokat a rómaiak nevében. - A Duna partjára érkeznek s földet kérnek Mocsiában. - A turkok nagy kánja mint szökevény rabszolgáit visszaköveteli őket; csalásuk világosságra jön. - Követeiket Justinianus kijátsza. - Az avarok a szlávokra vetik magokat, kiket a thüringeni erdőig meghódoltatnak. - A frankokkal találkoznak s vereséget vallanak. - Visszatérnek az Al-Duna mellé. - Justinianus halála. - II-dik Justinus jelleme. - Az avar khán baján jelleme. - Justinus kihallgatja s dölyfösen visszautitja az avar követeket. - Uj viszálykodások a longobárdok és gepidák közt. - Alborin, Narses által Italiába hivatva, előbb meg akarja semmisitni a gepidák nemzetét. - Szövetkezik Bajánnal. - Az avarok által meghóditott Gepidia visszakapja a Hunnia nevet. - Baján a rómaiaktól Sirmium birtokát követeli; Bonus vezér szilárdsága. - Ezen vezér és Baján találkozása. - A rómaiak szerencsétlensége pannoniában. - Justinus megőrül és meghal. - Turxanth fenyegetése Valentinus követhez a várhúnok miatt. - baján hajóhadat szerez magának. - Hajóhidat ver sirmium előtt. - A singidunumi római kormányzó ellenszegülése. - Baján megesküszik először a maga istenei, azután a keresztények istene nevére, hogy nem akarja a várost elfoglalni. - Avar követség Konstántinápolyban. - Solákh illetlen beszéde. - Baján által fölszólitva százezer szláv ront Mocsiára és Thraciára. - Tiberius Sirmiumos az avaroknak engedi 146-193
II. Rész
I. Fejezet.
A második hún birodalom; az avarok birodalma a Duna mellett. - E nép erkölcsei, politikai szervezete. - Baján kedve fényüzéshez. - Az austrasiai frankokat az avarok megigézik s legyőzik. - Baján nejei kérelmére Augusta városát megkiméli. - Commentiolus követ oktalan szónoklata; Baján őt vasra vereti. - A szlovénok a hosszú falig berontanak. - Bokolabras bűnös viszonya a khán egyik nejével; római területre szökik; fölfedezéseket tesz Mauritius császárnak. - baján a Duna jobb partján és a Haemus völgyeit dúlja. - Mutatvány a VI-ik századi pannoniai nyelvből. - Baján ingadozása a driziperai fal előtt. - Mauritius csele által kijátszva békét köt. - A rómaiak hadjárata a szlávok ellen; baján ennek ellene akar szegülni; Kokh követ beszéde. - Ardagast szláv királyt Priscus meglepi. - Egy gepida szökevény története. - Musok királyt népével együtt lemészárolják. - Baján és Priscus barátsága. , Theodorus orvos tanácsa a khánnak. - Baján kinyilatkoztatja, hogy a Duna bal partja az ő tartománya. - Uj háború; Baján kegyetlensége; Szent Alexander csontjainak megszentségtelenitése Driziperában. - A dögvész kiüt seregében; hét fia vesz el benne. - Bajánt a Dunától északra több izben megverik; négy másik fia vesz egy mocsárba. - A rómaiak a Tiszán túl nyomulnak; egy gepida város legyilkolása. - Baján és Mauritius császár halála 197-233
II. Fejezet.
heraklius a római trónra jut. - A birodalom kimerültsége Pocas alatt; a hadsereg megromlottsága; polgári háború. - Phocas a zsidókat mind meg karja kereszteltetni; ezek a perzsákat hivják segitségül. - Heraklius kisérlete, hogy a békét Khosroessel helyre állitsa; a perzsa király fönhéjázása; Galiléa megtámadása. - A zsidók megveszik a keresztyén foglyokat, hogy leöldököljék. - Jerusálemet a perzsák beveszik; a szent keresztet elviszik, melyet elébb Arméniába azután Persia közepébe hurczolnak. - A szent láncsát és a szent szivacsot Konstántinápolyba viszik. - A kerestyének általános gyásza; Heraklius megesküszik, hogy visszaszerzi a szent keresztet persiából vagy meghal; a nép és a tanács lelkesültsége. - A birodalom helyzete az európai oldalon - Hunnia ügyeinek áttekintése a 610-dik évig; az avarok Friault dúlják. - Ghisulf herczeg elesik; özvegye Romhilda Forum-Juliit a khánnak átszolgáltatja. - A hún hadsereg a szent mezőn megállapodik; Ghisulf fiai megszöknek; a fiatal Grimoald kalandja; a foglyok lekonczolása; Romhilda büntetése. - A khán látszólag jó indulattal van a birodalom iránt; indítványozza, hogy a császárt herakléában meglátogatja. - A khán hitszegése; el akarja rabolni a császárt, ki császári palástját a földön hagyva menekűl - A húnok Konstántinápoly falai alá száguldoznak. - A khán mentegetőzése. - Az alkudozások ujra kezdődnek; a békét megkötik. - A császár magába vonulva s bőjtölve készül a persák elleni hadjáratra; a birodalom kormányát távolléte idején szabályozza; nemes magaviselete az avar khán irányában. - A császári hajóhad utnak indul 234-260
III. Fejezet
Heraklius hadjárata Persia ellen; kikötése Kolkhisban. - Atropaténé megrohanása. - Heraklius és hadserege hősiessége. - Sacharbarz egyet ért az avar khánnal, hogy Konstántinápolyt szárazon és vize szállják meg. - Athanasius patriciust, kit a khánhoz küldtek, hogy szándékát tapogassa ki, ez fogságba vetteti. - heraklius merész terve az ellene alakult szövetkezés kijátszására; a khazarokat akarja magához csatolni. - Találkozása zihebillel; szövetkezésök; negyvenezer khazar lép Heraklius szolgálatába. - Konstántinápoly megszállása a persák és avarok által; Sacharbarz elfoglalja a Bosporus keleti partját; az avar előhad Melanthias alá érkezik. - A khán Athanasiust Konstátinápolyba küldi, hogy azt birja rá, hogy adja meg magát. - A khán a város elé érkezik. - Hadai; ostromszerei; hajóhada. - Konstántinápoly leirása. - A megszállottak derék védelme; gy matróz által föltalált hadi gép. - Persa követek a khán táborában; ez értekezni kiván némely római küldöttekkel; ezen értekezlet különösségei. - Az avar hajóhad át akar kelni a Bosporushon Khelainál; a római gályák szétverik. - A khán bosszúja; a város éjjeli megtámadása szárazon és vizen; Bonus patricius bölcs intézkedései. - A rómaiak által megnyert tengeri ütközet. - A khán visszavonulása. - Konstántinápoly menekülését megünnepli. - Heraklius Assyriában. - A ninivei csata. - Khosroes szerencsétlen halála; Siroes lép helyébe; Heraklius tetszése szerint szabja meg a béke föltételeit. - Diadalmi bevonulása Konstántinápolyba. - Követek jőnek üdvözölni őt a frankok királya dagobert részéről. - Az islamismus beütése a birodalom területére. - Abu-Berk, Omár és Khaled khalifák Hóditásai. - Syria elveszése. - heraklius a szent keresztet Jerusálemből Konstántinápolyba viszi. - A szentségtelen rajta nagy változást visz véghez 261-292
IV. Fejezet.
Heraklius politikája az avarokkal szemben; Hunnia belügyei. - A szlávok lázadása; egy Samo nevü frank kereskedő csatára vezeti őket; a szlávok királyukká választják. - Heraklius szövetkezik vele. - Samu alattvalói egy frank kereskedő karavánt megtámadnak. - Dagobert elégtételt követel; követe Sicharius ostobáúl viseli magát. - A karinthiai vendek győzedelme a frankokon Vogastiburgnál - Az avar khán halála, Kubrát bolgár király követelése, hogy ő legyen udójává; az avarok és bolgárok meghasonlása. - Kubrát szövetkezést sürget a rómaiaknál. - Heraklius szláv gyarmatokat szállít a Dunától délre. - A horvát és szerb királyságok alapitása. - A rómaiakkal szomszéd avarok oda haza túlzó fényüzésbe merülnek. - Krumn bolgár király tanulságos meséje. - A második hún birodalom hanyatlása; utolsó viszonyai a longobárd királyokkal 293-311
V. Fejezet.
Az első keresztyén hittéritések Hunniában. - Poitiersi Szent Emmerám; Szent Rupert. - Laureacum városának és Szent Rupert művének lerombolása. - A húnokat a Comagenus hegy mögé visszaszoritják. - A frank birodalomban forradalom üt ki; uj uralkodó-ház lépa Merovingek helyébe; a frank föld nagysága Nagy Károly alatt - -A frank birodalmat két ellenség fenyegeti: éjszaki Németországban a szászok, Italiában a görögök; az avarok helyzete ezek közt. - Thassilo bajor herczeg és neje Liutberg gyűlölete Nagy Károly ellen. - A húnok megjelenése a paderborni országgyülésen. - A frankok megveretése a Suntal hegy mellett; négyezerötszáz szász kivégeztetése. - Witikind meghódol s megkeresztelkedik. - Thassilo az avarokkal alkudozik; a wormsi országgyülésre meghivatva nem jelenik meg. - Frank hadsereg nyomul Bajorország ellen; Thassilo hűségi esküjét megujitja s kezeseket ad. - Thassilo szövetsége a húnokkal. - Emberei elárulván Ingelheimban törvényt tartanak fölötte s halálra itélik; Nagy Károly megkegyelmez életének; Thassilo szerzetbe lép. - A húnok leszállnak Italiába, hogy a görögökhöz csatlakozzanak; a görögök és húnok vereséget vallanak. - A húnok sereget küldenek Bajorországba s megbuknak. - Nagy Károly hadat izen nekik. - Francziaország érzelme a hirre; Nagy Károly hadjárati terve és előkészületei; Fastrade királyné Regensburgba kiséri. - A húnok földének erősségei; mik voltak a hringek vagy ringek. - Nagy Károly imákat tartat; levele Fastradehoz. - Megtámadja a Comagenus hegy mellett isánczot a Duna jobb partján, Theuderikh a Kampmellettit a bal parton; a frankok kettős győzedelme. - Nagy Károly a Rábáig, Theuderikh a vágig nyomul; a Duna nagy szigetének megszállása. - Az italiai hadsereg szerencséje Pipin vezérlete alatt; az ujfu király a sirmiumi félszigetbe nyomul; egy belföldi ringet bevesz és kirabol. - A frankok lovait dügvész lepi meg. - A hadjárat vége 312-349
VI. Fejezet.
Nagy Károly politikája Hunnia irányában; a konstántinápolyi udvar megdöbbenése. - Nagy Károly csatornával akarja összekötni a rajnát a Dunával; hozzá fog e vállalathoz, de nem fejezheti be. - A szászok izgatják az avarokat hogy fogjanak ujra fegyvert; béke- és harczpárt a húnok közt; a békepárt győz; a khánt és az ujgurt leölik. - A frankok ujabb hadjárata Hunniában; Henrik friauli herczeg beveszi és kirabolja Pannonia egyik belsőbb ringjét; a Tisza partján fekvő királyi ring Pipin hatalmába kerül. - Pipin diadalmi bevonulása Aix-laChapellebe. - Nagy Károly az avaroktól nyert zsákmányt a pápa, más fejedelmek, a galliai egyházak és hivei közt szétosztja. - tudun khán és több nemes avar megkeresztelkedik Aix-la-Chapelleben; az ezen alkalommal adott lakoma; Theodulf püspök verse. - Az aix-i nagy város alapitása; a szomszéd erdőkben való vadászat; a frank királyi udvar képe. - Tudun visszatérése országába; a két Pannoniába telepített bajor és karinthiai gyarmatok. - Lázadás az avarok közt; Tudun khán megtagadja a kereszténséget. - A bajor határszél megtámadása; Gerold gróf elesése. - A frankok uj hadjárata; tudun halála; Hunnia teljes meghóditása. - A két Pannonia igazgatási szervezete. - A kereszténekké lett khánok; Ingo gróf eljárása, hogy a hún nemeseket a kereszténségnek megnyerje. - Egy galliai katona szájaskodása; a hunniai háború számos következései. - A szlávok és bolgárok megtámadják a húnokat, kik kérik, hogy országukat oda hagyhassák; Nagy Károly a dunától délre telepiti le őket. - A morva-szlávok hatalma. - II. Eugeius pápa levele a khánhoz és az avar néphez 350-378
Befejezés
A magyarok Európába érkezése. - Lebediában laknak, honnan őket a besenyők kiverik. - Megoszlanak; egy részök visszatér a Kaukáz aljába, a másik rész a Duna prtjára telepszik. - A khazarok khánja Árpádot a dunamelléki magyarok fejedelmévé teszi. - Bölcs Leo császár megvásárolja segitségöket a bolgárok ellen. - A magyarok megverik Simeon királyt és földulják bolgárországot. - Simeon segitségül hivja a besenyőket, kik a magyarok tanyáira ütnek; Árpád az erdélyi hegyek közé vonul. - A magyarok ujra megerősödnek a khazar földről kiüzött nyolcz törzzsel, melyek közt a magyar törzs szerepel. - A magyar nemzet és nyelv bölcsője. - A dunai tartományok helyzete az avar birodalom romlása után; Nagy Károly utódjainak gyengesége; a morvák uralmának előhaladása. - Szvatoplug morav király összevesz urával Arnulf német királylyal; ezen királyok jelleme; Arnulf a Kárpátokat megnyitja a magyarok előtt. - Árpád hadai berohannak; Szvatoplug bukása és eltünése. - A magyarok háborúi Szvatoplug fiaival; a Tisza sikjainak meghóditása; a Morva birodalom végromlása. - Arnulf magát Rómában császárrá koronáztatja; a magyarok megtámadják Bavariát és Italiát. - Ezen nép vadsága; az olaszok rémülete; átkozó szidalmak Arnulf ellen. - A magyar nemzet előhaladása a Duna két partján. - A harmadik hún birodalom megalapitása 379-397 Vissza