Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei (1 térképmelléklet hiány)

Előszó

A mind népiség-, mind társadalomtörténeti szempontból sok érdekes vonást mutató Máramaros megye multjának megírása régóta "kegyes óhaja" a magyar történetírásnak. Első kísérlet még a mult század közepén történt: Wenzel Gusztáv 1855-ben megírta és két év mulva közzétette a megye kialakulására vonatkozó kutatásainak eredményét (Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéhez). Munkájának értékét a kezdeményezés érdeme is növeli, de mivel csak nagyon kevés, akkorig ismert oklevelet használt fel s ezek közé hamisítványok is kerültek, továbbá mert a segédtudományok - az akkor még fejletlen régészet, nyelvtudomány, föld- és néprajz - eredményeit sem értékesíthette, ma már csak óvatosan használhatók megállapításai. Nagy lépéssel vitte előre a megye multjának ismeretét a Magyar Történelmi Társulat 1889. évi máramarosi kirándulása. Ennek alkalmából avatott szakemberek vázolták történetének egy-egy részletkérdését, sajnos, a kitűzött célnak: gyorsan összeállított előadássorozatnak megfelelően, kevés anyaggyüjtéssel és röviden. Közülük magasan kiemelkedik csánki Dezsőnek "Máramarosmegye és az oláhság" c. tanulmánya, melyet ma sem mellőzhetünk. A következő évekből becsesek a megye multját jól ismerő Petrovay Györgynek, a megye egykori levéltárosának dolgozatai, melyekben több megyebeli nemes család (Bilkey, Dolhay, Gorzó, Lipcsey, Petrovay, Szaplonczay) történetét írta meg széleskörű levéltári kutatások alapján. Szorgalmasan elkészített családtörténeti tanulmányaiban csak azt kifogásolhatjuk, hogy a megye román betelepülésére vonatkozó elméletét mindenképpen rá akarta erőszakolni a forrásokból kiderülő tényekre s így éppen a legfontosabb korszak, t. i. a XIII-XIV. század eseményeinek ismételt előadása téves megállapításokat tartalmaz. Annál értékesebb a családok későbbi nemzedékrendjére, az egyes tagok életére és birtoklására vonatkozó számos közlése. Mintegy máramarosi kutatásainak összefoglalásaként írta meg a "Máramarosi oláhok" c. értekezését 1911-ben, ez azonban elméletének merev fenntartása s az általános jellegű megállapítások miatt kevésbbé használható a részletkérdéseket megvilágító dolgozatainál. Csánki Dezső történeti földrajzának megyénkre vonatkozó fejezete nagyon szűkszavú. A helységeknek csaknem mindegyikét felemlítik, a birtokosokról szóló rész azonban sokhelyütt helyesbítésre szorul. A millénnium alkalmával a megye történetét nem dolgozták fel, mivel már húsz évvel korábban napvilágot látott a "magyar orvosok és természetvizsgálók" 1876. évi Máramarosszigeten tartott nagygyűlése alkalmából a "Máramaros vármegye egyetemes leírása" címet viselő gyüjteményes munka. bár a történetíró Szilágyi István szerkesztette, az ígért történeti rész kimaradt belőle; csak természeti, néprajzi és demográfiai adalékok találhatók benne. Vissza