Fülszöveg
Amikor Jon Krakauer 1996. május 10-én kora délután fölért a Mount Everest ormára, már ötvenhét órája nem aludt, és szédelgett az agyát eltompító oxigénhiánytól. Miközben visszafordult, hogy...
Tovább
Fülszöveg
Amikor Jon Krakauer 1996. május 10-én kora délután fölért a Mount Everest ormára, már ötvenhét órája nem aludt, és szédelgett az agyát eltompító oxigénhiánytól. Miközben visszafordult, hogy megkezdje veszedelmes ereszkedését 8848 méterről, húsz másik hegymászó még elkeseredetten igyekezett a csúcs felé, mit sem sejtve az égen gyülekező felhőkről...
Krakauer beszámolója a Mount Everest minden addiginál több emberéletet követelő mászóidényéről szól. Meg kockázatról és felelősségvállalásról, önzésről és segítőkészségről, önhittségről és a természet iránti tiszteletről - és a döntés felelősségéről a hegyek világában, ahol a következmények sokszor beláthatatlanok.
Tényszerű tudósítás és kínzó önvizsgálat különös elegye. Nincs még egy könyv az 1996-os tragédiáról, mely ilyen kegyetlen őszinteséggel venné sorra az elkövetett hibákat, melyek a mászótársak halálához vezettek.
Newsday
Ezt az izgalmas könyvet elolvasva átélhettem, milyen érzés lehet fölmászni a világ legmagasabb pontjára, és azt túl is élni - ami e könyv hősei közül csak keveseknek sikerült. Felemelő és megrázó olvasmány.
Vámos Miklós
Vissza