Bierbauer Virgil: A régi Buda-Pest épitészete (Cholnoky Jenő tulajdonosi bejegyzésével ellátott példány)
Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) Nemzeti Könyvkereskedése
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 48 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 48 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 15 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-05-28 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1920, Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) Nemzeti Könyvkereskedés (Weiss L. és F., Bp.), 16 p. + 48 t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Cholnoky Jenő tulajdonosi bejegyzésével ellátott példány. Első kiadás. A régi Buda-Pest építészete. Írta: Bierbauer Virgil.
A címlapon Cholnoky Jenő földrajztudós, író tollal beírt tulajdonosi bejegyzése olvasható: "Vettem 1920.VI.5.-én az Egyetem-téren, kis lányom, Ilonka a T. E. V. L. javára árusította".
48 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint előszóval és a képek jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomatott Weiss L. és F.-nél Budapesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, keretezett belívekkel, néhány foltos lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Borbiró Virgil /szül. Bierbauer Virgil/ (Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író. Olaszországi tanulmányútja után beiratkozott a müncheni Műszaki Egyetemre, ahol 1915-ben szerzett mérnöki oklevelet. Az Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottság munkatársaként, majd budapesti magánépítészként dolgozott. Korai alkotásai: a galyatetői turistaház, a tihanyi Sportszálló, a kaposvári Főposta és a Belvárosi Tűzőrség. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai közé tartozott. Tanulmányait a "Magyar Művészet", a "Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlöny" közölte. 1925-ben társult Reichl Kálmánnal, így került kapcsolatba a Székesfőváros Elektromos Műveinek Kelenföldi Erőmű telepének kiépítésével. A korszak egyik legnagyobb középítkezését Reichl 1926-ban bekövetkezett halála után egyedül folytatta 1934-ig. Jelentős nemzetközi kapcsolatai révén 1928 májusában a "Vállalkozók Lapja" mellékletéből önálló folyóirattá szervezte a nemzetközi és hazai modern építészet eredményeit ismertető „Tér és Formát”, melynek egyik szerkesztője (a másik szerkesztő Komor János 1931-ig) és a legtöbbet publikáló szerzője volt. A folyóiratban Le Corbusier könyveinek ismertetésétől a CIAM magyar csoportjának művein át az expresszív téglaépítészet és az új népi építészet alkotásai is helyet kaptak. Egyrészről elutasította a stílusépítészet utánzását, de egyúttal - annak ellenére, hogy Le Corbusier hívének vallotta magát - elutasította a Le Corbusier-i lakógép fogalmát is. A modern építészettől egy új stílus kialakulását várta. Későbbi írásaiban is az ortodox modern építészekkel szemben nem a nagy lakóházak, a kollházak építését tartotta szükségesnek és gazdaságosnak, hanem kisebb, elsősorban családi házak építését.
A címlapon Cholnoky Jenő földrajztudós, író tollal beírt tulajdonosi bejegyzése olvasható: "Vettem 1920.VI.5.-én az Egyetem-téren, kis lányom, Ilonka a T. E. V. L. javára árusította".
48 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint előszóval és a képek jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomatott Weiss L. és F.-nél Budapesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, keretezett belívekkel, néhány foltos lappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Borbiró Virgil /szül. Bierbauer Virgil/ (Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író. Olaszországi tanulmányútja után beiratkozott a müncheni Műszaki Egyetemre, ahol 1915-ben szerzett mérnöki oklevelet. Az Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottság munkatársaként, majd budapesti magánépítészként dolgozott. Korai alkotásai: a galyatetői turistaház, a tihanyi Sportszálló, a kaposvári Főposta és a Belvárosi Tűzőrség. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai közé tartozott. Tanulmányait a "Magyar Művészet", a "Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlöny" közölte. 1925-ben társult Reichl Kálmánnal, így került kapcsolatba a Székesfőváros Elektromos Műveinek Kelenföldi Erőmű telepének kiépítésével. A korszak egyik legnagyobb középítkezését Reichl 1926-ban bekövetkezett halála után egyedül folytatta 1934-ig. Jelentős nemzetközi kapcsolatai révén 1928 májusában a "Vállalkozók Lapja" mellékletéből önálló folyóirattá szervezte a nemzetközi és hazai modern építészet eredményeit ismertető „Tér és Formát”, melynek egyik szerkesztője (a másik szerkesztő Komor János 1931-ig) és a legtöbbet publikáló szerzője volt. A folyóiratban Le Corbusier könyveinek ismertetésétől a CIAM magyar csoportjának művein át az expresszív téglaépítészet és az új népi építészet alkotásai is helyet kaptak. Egyrészről elutasította a stílusépítészet utánzását, de egyúttal - annak ellenére, hogy Le Corbusier hívének vallotta magát - elutasította a Le Corbusier-i lakógép fogalmát is. A modern építészettől egy új stílus kialakulását várta. Későbbi írásaiban is az ortodox modern építészekkel szemben nem a nagy lakóházak, a kollházak építését tartotta szükségesnek és gazdaságosnak, hanem kisebb, elsősorban családi házak építését.
Előszó
Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája a magyar kultura nagy értékeinek széleskörű megismertetését is felvette munkatervébe, és ezzel azt akarja elérni, hogy úgy a magyarságot, mint a... TovábbElőszó
Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája a magyar kultura nagy értékeinek széleskörű megismertetését is felvette munkatervébe, és ezzel azt akarja elérni, hogy úgy a magyarságot, mint a külföldet áthassa annak a tudatával, hogy igenis van magyar kultura, van régi és tősgyökeres, e földből nőtt kulturánk. Ezért képes füzetekben fogja műemlékeinket, művészetünket bemutatni. Ez első füzetecske a Régi Buda-Pest házait ismerteti. Kiadását nagyrészt az tette lehetővé, hogy a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete a hősi halált halt építésznek: Petrik Albertnek fényképei után készült kliséket a hazafias célra való tekintettel önzetlenül rendelkezésünkre bocsájtotta, mely készségért ez uton mondunk köszönetet. Budapest, 1920. április havában. AZ ELNÖKSÉG. VisszaTartalom
1. Városház (eredetileg Rokkantak háza).2. Trinitárius-Zárda a kiscelli
dombon.
3. Régi kálvária. (Ma a festőiskola kertjében).
4. Batthyányi-téri ház.
5. Kötő-utcai ház részlete.
6. Az ó-budai Zichy-kastélyból.
7. " "
8. Grassalkovich-ház.
9. Az Országos Levéltár udvara.
10. Kötő-utca 10. sz.
11. Vár-Szinház.
12. A régi Horvát-Szlavon Minisztérium
13. Uri-utcai ház.
14. A helyőrségi templom kapuja.
15. Ház a Reáltanoda-utcában.
16 Kötő-utca 8. sz.
17. Országház-utcai ház.
18. Zsigmond-utca 8. sz.
19. Reáltanoda-utca 10. sz.
20. Kapu a Korvin-téren.
21. Sip-utca 8. sz.
22. Királyi Pál-utca 5. sz.
23. Szentháromság-téri ház.
24. Hercegprimási palota.
25. A várbeli kaszinó.
26. Kálvinista templom.
27. Luteránus templom.
28. Papnövelde-utca 8. sz.
29. A Miniszterelnöki palota.
30. "
31. A régi Nemzeti Színház.
32. Szapáry-ház a Szép-utcában.
33. Részlet ugyanarról.
34. Türr-utcai ház.
35. Kisfaludy-utca 36. sz.
36. Részlet ugyanarról.
37. A régi István főherceg-szálló
38. Huszár-ház a Károly-köruton.
39. A Rendőrfőkapitányság épülete.
40. A régi Városház.
41. A Nádor-utca 9. sz. ház előcsarnoka.
42. A József-tér 4. sz. ház lépcsőházából.
43. A Nádor-u. 6. sz. ház udvara.
44. A Dorottya-utca 4. sz. ház udvara.
45. A régi Lloyd-épület udvara
46. A régi Lloyd-épület.
47. A Vármegyeház.
48. A Nemzeti Muzeum. Vissza
Tétel sorszám:
024
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
28.000 Ft
Licitek száma: 107
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |