Cholnoky Jenő, Dr.: Földrajzi és statisztikai atlasz (134-141. térképlapok hiányoznak a kötetből!)
78 fő- és 155 melléktérkép. Világstatisztika.
Győző Andor
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 474 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 474 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 22 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-07-23 09:56
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1929, Győző Andor, 191 p. + [3] p. + 133 p. (térk., színes, részben kihajtható) + 142 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Földrajzi és Statisztikai Atlasz. Szerkesztette: Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke.
Második, javított és bővített kiadás. 121 képtáblán, számos színes fő- és melléktérképpel illusztrált, valamint az első és második kiadáshoz írt előszóval, a térképekhez készített betűrendes névmutatóval, az elszakított területek helyneveivel, korabeli könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötetből hiányzik 134-141. térképlap (Nyugat-India és Dél-Amerika északi része; Dél Amerika középső része; Rio de Janeiro - Buenos-Aires - Lima - Santiago és Valparaiso; Dél-Amerika; Új-Guinea - Sydney - Melbourne; Ausztrália és Óceánia; Havaii- (Sandwich-) szigetek - Tasmania - New-Zeland; Délkelet-Ausztrália).
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, keretes címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, illusztrált, kiadó előzéklapokkal, tiszta belívekkel.
A szerkesztő, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) nemzetközi hírű magyar földrajztudós, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Műegyetem Vízépítési Szakán, később filozófiai doktorátust is szerzett. A Műegyetem Vízépítési Tanszékének tanársegédje volt a híres Klimm Mihály professzor mellett. Megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékére. Lóczy ajánlására 1896-ban Kínába ment, egy közel két éves tanulmányútra. Ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Hazatérése után a tudományos élet meghatározó szereplője lett. 1905-ben a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanárának, illetve tanszékvezetőnek nevezték ki. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőnek osztották be a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Nemzetközileg is elismert, gazdag és értékes életművet hagyott hátra.
Második, javított és bővített kiadás. 121 képtáblán, számos színes fő- és melléktérképpel illusztrált, valamint az első és második kiadáshoz írt előszóval, a térképekhez készített betűrendes névmutatóval, az elszakított területek helyneveivel, korabeli könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötetből hiányzik 134-141. térképlap (Nyugat-India és Dél-Amerika északi része; Dél Amerika középső része; Rio de Janeiro - Buenos-Aires - Lima - Santiago és Valparaiso; Dél-Amerika; Új-Guinea - Sydney - Melbourne; Ausztrália és Óceánia; Havaii- (Sandwich-) szigetek - Tasmania - New-Zeland; Délkelet-Ausztrália).
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, keretes címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, illusztrált, kiadó előzéklapokkal, tiszta belívekkel.
A szerkesztő, Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) nemzetközi hírű magyar földrajztudós, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Műegyetem Vízépítési Szakán, később filozófiai doktorátust is szerzett. A Műegyetem Vízépítési Tanszékének tanársegédje volt a híres Klimm Mihály professzor mellett. Megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a budapesti Tudományegyetem Földrajzi Tanszékére. Lóczy ajánlására 1896-ban Kínába ment, egy közel két éves tanulmányútra. Ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Hazatérése után a tudományos élet meghatározó szereplője lett. 1905-ben a kolozsvári tudományegyetem nyilvános rendes tanárának, illetve tanszékvezetőnek nevezték ki. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőnek osztották be a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Nemzetközileg is elismert, gazdag és értékes életművet hagyott hátra.
Előszó
A kiadócég közszükségletet vélt kielégíteni azzal, hogy kiadta másfél évvel ezelőtt ezt az atlaszt, az elsőt magyar nyelven a világháború óta. Az első kiadás néhány hónap alatt teljesen elfogyott,... TovábbElőszó
A kiadócég közszükségletet vélt kielégíteni azzal, hogy kiadta másfél évvel ezelőtt ezt az atlaszt, az elsőt magyar nyelven a világháború óta. Az első kiadás néhány hónap alatt teljesen elfogyott, tehát beigazolódott, hogy az atlaszra csakugyan nagy szükség volt. Sőt az első kiadás nem is tudta a keresletet kielégíteni, mert azóta is, hogy elfogyott, mindig keresik és antikvárius könyvkereskedésekben csak igen-igen ritkán kerül vásárra. Egyrészt ez az állandó kereslet és érdeklődés, másrészt pedig a statisztikai adatoknak természetes elévülése szükségessé tették az új, második, javított és bővített kiadás megjelenését. Az új kiadás térképein is sok javítás és bővítés történt. Térképek első kiadásában elkerülhetetlenek a sajtóhibák és a helynevek írásmódjába becsúszó következetlenségek. Ezeket lehetőleg mind kijavítottuk. Magyarország térképlapjait tetemesen kibővítettük azzal, hogy a helynevek számát mintegy kétszeresére emeltük. A statisztikai részt teljesen átdolgoztuk az új adatok szerint, sőt valami hatvan új táblázatot is csatoltunk még a régiekhez, köztük a világháború és a művelt népek életének statisztikai adatait. VisszaTartalom
| STATISZTIKAI RÉSZ | |
| A nap és a bolygók | 7 |
| A Föld felszíne | 7 |
| A Föld méretei | 7 |
| A Föld jelentékenyebb szigetei | 8 |
| Nevezetesebb tengerszorosok | 8 |
| A nagyobb tavak felszínének területe | 9 |
| A legfontosabb folyók hosszúsága és vízterülete | 10 |
| Síkság és hegyvidék megoszlása a Földön | 10 |
| A szárazföld legmagasabb hegyei | 11 |
| Néhány nagyobb gleccser területe | 11 |
| Éghajlat | 11 |
| Fontosabb helyek évi csapadéka | 11 |
| Néhány folyó befagyott állapotának átlagos időtartama | 13 |
| A tartós hó határa | 14 |
| Fajták és népek | 14 |
| Fajták | 14 |
| Népek | 14 |
| A népiség alapjai | 16 |
| A nyelv | 16 |
| A nyelvek felosztása | 16 |
| Kultúra | 17 |
| Földterület (>>Életterület<<) | 17 |
| A népiség formái | 18 |
| A Föld népei | 18 |
| Nemzet | 24 |
| A vallások elterjedése a Földön | 25 |
| A Föld vallásai híveik lélekszáma szerint | 25 |
| Európa vallásai híveik lélekszáma szerint | 25 |
| A zsidóság elterjedése a Földön | 25 |
| A Föld összes államainak statisztikai táblázata | |
| Európa | |
| Albánia | 27 |
| Andorra | 27 |
| Ausztria | 27 |
| Belgium és birtokai | 28 |
| Bulgária | 28 |
| Csehország (Cseh-Szlovákia) | 29 |
| Dánia és birtokai | 30 |
| Danzig | 30 |
| Észtország | 31 |
| Finnország | 31 |
| Franciaország és birt. | 32 |
| Görögország | 37 |
| Hollandia és birtokai | 37 |
| Island | 38 |
| Jugoszlávia | 39 |
| Lengyelország | 39 |
| Lettország | 40 |
| Liechtenstein | 40 |
| Litvánia | 40 |
| Luxemburg | 41 |
| Magyarország | 41 |
| Monaco | 42 |
| Nagybritannia és birt. | 43 |
| Németország | 55 |
| Norvégia | 57 |
| Olaszország és birt. | 58 |
| Portugália és birtokai | 60 |
| Románia (Oláhország) | 61 |
| San Marino | 62 |
| Spanyolország és birt. | 62 |
| Svédország | 63 |
| Svejc | 64 |
| Szovjetköztársaságok uniója | 64 |
| Törökország | 70 |
| Ázsia | |
| Afganisztán | 71 |
| Arábia | 71 |
| Japán és birtokai | 72 |
| Kina | 73 |
| Mongolország | 74 |
| Perzsia | 75 |
| Sziám | 75 |
| Afrika | |
| Abesszinia | 76 |
| Egyiptom | 76 |
| Liberia | 76 |
| Amerika | |
| Amerikai Egyesült Államok és birtokai | 77 |
| Argentina | 79 |
| Bolivia | 80 |
| Brazilia | 80 |
| Chile | 81 |
| Colombia | 82 |
| Costa Rica | 82 |
| Cuba | 82 |
| San Domingo | 83 |
| Ecuador | 83 |
| Guatemela | 83 |
| Haiti | 83 |
| Honduras | 84 |
| Mexico | 84 |
| Nicaragua | 84 |
| Panama | 85 |
| Paraguay | 85 |
| Peru | 85 |
| Salvador | 86 |
| Uruguay | 86 |
| Venezuela | 86 |
| Vatikáni Állam | 87 |
| Népszövetség | 87 |
| A fontosabb parlamentek (országgyűlések) összetétele | 88 |
| A világháború-okozta területi változások | 92 |
| Népesedési statisztika: | 94 |
| A Föld népességének növekedése 1810-1924 | 94 |
| Európa népességének növekedése az utolsó 120 évben | 94 |
| A Föld legfontosabb városainak fejlődése a XIX-XX. században | 94 |
| Férfiak és nők arányszáma | 98 |
| Születések és halálozások arányszáma | 99 |
| Közegészségügyi statisztikája: | |
| A halálozás okai az európai államokban | 100 |
| Kivándorlások statisztikája | |
| Tengerentúli kivándorlás Európából | 104 |
| Fontosabb bevándorló területek | 104 |
| Bevándorlás az Amerikai Egyesült-Államokba | 104 |
| Az Egyesült-Államok lakossága leszármazás szerint | 104 |
| Az Egyesült-Államok bevándorlási kvótája | 104 |
| A vándormunkásoktól és kivándorlóktól hazaküldött megtakarított pénzösszegek | 105 |
| Termelés | |
| A Föld megművelése az összterület százalékában | 107 |
| Állatállomány (háziállatok darabszáma) | 108 |
| Gabona és burgonya | 109 |
| Csonkamagyarország búzatermése | 111 |
| Szesztermelés | 113 |
| Bor, sör, kávé, tea | 113 |
| Termelés | |
| A világ cukortermelése 1852-1926 | 114 |
| A világ cukortermelése világrészenkint | 114 |
| Répacukor, nádcukor | 115 |
| Kakaó, rizs | 115 |
| Pamut, gyapjú, len kender, juta, selyem | 115 |
| Dohány, só | 116 |
| Papiros, kaucsuk | 117 |
| Kőolaj, kén, higany | 117 |
| Gyémánt | 117 |
| A Föld nemesfém-bányászata 1493 óta | 118 |
| Platina, arany, ezüst, ólom, cink, rádium, nikkel, aluminium, vörösréz, ón, vasérc, nyersvas és acél, grafit | 120 |
| Kő- és barnaszén, koksz, gázkoksz | 122 |
| Fontosabb államok bányászata (1921-25. évi átlag) | 123 |
| Világkereskedelem: | |
| A nemzetközi kereskedelmi forgalom megoszlása a fontosabb árúcsoportok százalékában | 126 |
| A fontosabb mezőgazdasági termények világkereskedelmi forgalma világrészek szerint | 126 |
| A fontosabb mezőgazdasági termények kivitele | 130 |
| A búzakivitel világstatisztikája 1905-1924 | 131 |
| A világkereskedelmi forgalom megoszlása világrészek szerint | 133 |
| A fontosabb világkikötők forgalma netto regiszter tonnákban | 134 |
| Világforgalom | |
| Fontosabb városok és helyek távolsága Budapesttől | 134 |
| Az úthálózat hosszúsága | 136 |
| Betonutak | 136 |
| A nyilvános vasutak összehasonlító táblázata kilométerekben | 137 |
| A Föld vasútvonalainak teljes hosszúsága | 137 |
| Néhány fontosabb állam villanyerőre átszerelt vasútvonalai | 138 |
| Automobil-statisztika | 139 |
| Automobilipar | 140 |
| Világkereskedelmi flotta | 141 |
| A világrészek részvétele a Föld légiforgalmában | 141 |
| Európa-Északafrika légiforgalmi vonalainak térképe | 142 |
| Az államok légiforgalmának statisztkája | 143 |
| Megtett légi kilométerek | 146 |
| Repülőgépen szállított személyek száma | 146 |
| Repülőgépen szállított teheráru, posta és poggyász | 146 |
| A légiforgalmi társaságok és légi út tartama Európa fővárosai között | 147 |
| Idegenforgalmi statisztika | 148 |
| Pósta-, távirda- és távbeszélő-statisztika: | |
| A póstai küldemények száma | 149 |
| Egy lakósra jutó póstai küldemények száma | 149 |
| A Föld fontosabb országainak táviró-vonalai | 150 |
| Távbeszélő-statisztika | 150 |
| Rádió-statisztika | |
| Az állandó műsorral rendelkező európai adóállomások | 151 |
| Különleges reneltetésű hullámok | 153 |
| Az adóállomások száma | 153 |
| A rádió-előfizetők száma | 153 |
| Rövidhullámú állomások frekvenciái | 153 |
| Rövidhullámú adóállomások állandó műsorközvetítései | 154 |
| Pénzügyi statisztika: | |
| Fontosabb országok nemzeti vagyona 1914. és 1924. | 154 |
| Nemzeti vagyon fejenkint 1914. és 1924. | 155 |
| Nemzeti jövedelem | 156 |
| Adózás | 156 |
| Adózás Magyarországon | 156 |
| A világeladósodása a fő-hitelező-nemzetekkel szemben | 158 |
| A bandjegyforgalom, az aranytartalék és a bankkamatláb országok szerint 1913-ban és 1925-től 1927-ig | 159 |
| Csődstatisztika | 160 |
| A munkanélküliség statisztikája | 160 |
| Munkanélküliek havonkénti és országok szerint 1923-tól 1927-ig | 161 |
| A művelődés statisztikája (Kultúrstatisztika) | |
| Az analfabéták száma | 162 |
| Az analfabéták arányszáma a különböző életkorokban | 162 |
| Európa egyetemei, technikai- és művészeti főiskolái | 163 |
| A föld legnagyobb egyetemei | 166 |
| Magyarország közép- és felsőfokú oktatásának statisztikája | 167 |
| A könyvtárak statisztikája | 170 |
| A világ legnagyob könyvtárai | 171 |
| A könyvtermelés statisztikája | 171 |
| Hírlapok és folyóiratok statisztikái | 172 |
| A film világstatisztikája | |
| A mozgóképszínházak megoszlása világrészek szerint | 172 |
| 1000 lakosra eső ülőhelyek száma | 172 |
| A mozgóképszínházak száma az egyes államokban | 173 |
| Magyarország mozgószínházai | 174 |
| A filmgyártás statisztikája | 174 |
| Hadügyi statisztika: | |
| A fontosabb államok szárazföldi haderejének békelétszáma | 175 |
| A fontosabb államok tengeri hadereje | 175 |
| A fontosabb államok légi hadereje | 175 |
| Gépfegyverek száma | 175 |
| Nehéz ütegek száma | 175 |
| Könnyű ütegek száma | 176 |
| Harckocsik száma | 176 |
| A világháború statisztikája | |
| A világháború hadseregeinek létszáma | 176 |
| A világháború emberveszteségei | 176 |
| A világháború és a megelező háborúk emberveszteségei a mozgósítottak arányszámában | 177 |
| Az utolsó két század nevezetesebb háborúinak költségei | 178 |
| A világháború hadviselő államainak háborús kiadásai | 178 |
| A háborús kiadások napi átlaga a hadviselő államokban | 178 |
| A háborús költségek fedezése bevételi források szerint | 179 |
| A Föld legnagyobb technikai építkezései | |
| Leghosszabb vasutak legmagasabb pontjai | 179 |
| A jelentősebb hegyi vasutak legmagasabb pontjai | 180 |
| Oceánközi csatornák | 180 |
| Leghosszabb alagutak | 180 |
| Leghosszabb hidak | 180 |
| Legmagasabb építmények | 181 |
| Magyarország megcsonkításának statisztikája: | |
| Terület, népesség, népsűrűség | 182 |
| Nemzetiségi megoszlás | 182 |
| Területi megoszlás művelési ágak szerint | 182 |
| A gazdaságok száma és területe művelési ágak szerint | 182 |
| A fontosabb mezőgazdasági termények learatott területe | 183 |
| Gabona- és burgonyatermés | 183 |
| Erdőterület | 183 |
| Állatállomány | 184 |
| Gyáripar | 184 |
| Vasutak és utak hossza | 185 |
| Kisdedóvás | 185 |
| Elemi iskolák | 186 |
| Polgári iskolák | 186 |
| Fiuközépiskolák | 186 |
| A középiskolák négy osztályát végzett tanulók számának megoszlása | 187 |
| A középiskola nyolc osztályát végzett tanulók számának megoszlása | 187 |
| Magyar tanulók idegen uralom alatt | 187 |
| Kisebb statisztikai jegyzetek. | 187 |
| A Föld legnagyobb hajózási vállalata | 187 |
| A takarékbetétek összege a fontosabb államokban | 187 |
| Budpest építkezési statisztikája | 188 |
| Használatos időegységek eltérése a nyugateurópai időtől | 190 |
| Gyorsaságok összehasonlítása | 191 |
| TÉRKÉPEK, 1-141 LAP | |
| BETŰRENDES NÉVMUTATÓ A TÉRKÉPEKHEZ | 1 |
| Az elszakított területek helynevei | 128 |
Tétel sorszám:
060
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |