Aukciós tétel adatai
Budapest, [1926], Világirodalom Könyvkiadóvállalat Weiler és Társa (Fővárosi Nyomda R.-T., Bp.), [1] t. + 671 p. + [6] t. (színes) + 92 t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A művészet története. Írták: Barát Béla, Éber László, Felvinczi Takács Zoltán.
"Ez a könyv a Világirodalom Könyvkiadóvállalat Weiler és Társa-cég kiadásában jelent meg 1926-ik év karácsonyára, mint a cég 232-ik kiadványa. A könyvdíszeket Somfay István rajzolta. A könyv szövegrészének szedését és nyomását a Fővárosi Nyomda R.-T., - a képek és műmellékletek nyomását a Hornyánszky Viktor R.-T., a kliséket a Sokszorosító Ipar R.-T., a könyvkötői munkát az Eterna R.-T. készítette. E könyvből az első kiadást ötezer példányban nyomták."
427 képpel és több színes műmelléklettel illusztrált, valamint bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A hátlap belső oldalán kereskedelmi címke (Kempfner Sándor Könyvkereskedő) látható.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, a kiadó aranyozott emblémájával ellátott, díszes, egy helyen sérült címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, kopott könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerkesztő, Éber László (Pest, 1871. június 11. – Budakeszi, 1935. március 29.) művészettörténész, műfordító, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1894-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd Lipcsében, Franciaországban, Olaszországban képezte tovább magát. 1897-től a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában dolgozott, mint segédőr. Ezt követően a Műemlékek Országos Bizottságánál tevékenykedett először megbízott, majd kinevezett előadóként, valamint az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában művészettörténetet és a Budapesti Egyetemen ókeresztény és középkori művészettörténetet oktatott. Ezen kívül a Királyi József Műegyetem tanára, illetve a budapesti Stadler Vaskereskedés Rt. igazgatója is volt. Főleg a középkori európai és magyarországi művészeti emlékekkel foglalkozott. Jelentősek a középkori falfestményekről, valamint az Árpád-kori művészetről írt tanulmányai.
Előszó
Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok, s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk. A történelmi időket...
Tovább
Előszó
Az ókor kezdetei a történelem előtti idők homályába vesznek; elmosódottak és határozatlanok, s ilyen a kép is, amelyet az ember legrégibb művészeti tevékenységéről rajzolhatunk. A történelmi időket megelőző korszakot őskornak szoktuk nevezni; határtalan fogalom, időtlen idő, amely évszázezredeket ölel magába, az emberiség történetének legnehezebb éveit, annak a heroikus küzdelemnek korát, amelynek során az ember kiemelkedik az állatok közül s megalapozza az emberi művelődés csodálatos épületét. Az őskor kezdeteire soha többé nem fog fény vetődni; - vége a történelmi idők kezdeteivel keveredik. Ami Egyiptomban és Mezopotámiában már történelmi idő, az Európában még őskor; amott a Krisztus előtti ötödik évezred már rendezett társadalmakat, erős fejlődésnek induló kultúrákat talál, emitt kóbor vadásznépeket, amelyek a civilizációnak még igen alacsony fokán állanak és soha nem szűnő súlyos harcot vívnak a természettel, hogy szűkös megélhetésüket biztosítsák.
Vissza