Aukciós tétel adatai
Budapest, 1999, Zikkurat Kft. (Alföldi Nyomda Rt., Debrecen), 457 p. + [40] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Illés együttes egyik tagja, Bródy János által dedikált, valamint a zenekar többi tagja és a szerző által aláírt példány. ILLÉS. Énekelt történelem (vocal history). Írta: Kocsis L. Mihály.
Az előlapon az Illés zenekar egyik tagjának, Bródy Jánosnak tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. K. K.-nak szeretettel Bródy János", valamint az együttes többi tagjának, Illés Lajosnak, Szörényi Leventének, Szörényi Szabolcsnak és Pásztory Zoltánnak, illetve a szerzőnek, Kocsis L. Mihálynak aláírása látható.
Szövegközti, feliratozott, fekete-fehér fotókkal illusztrált, valamint mellékletekkel (Ki kicsoda, Illés diszkográfia, eredeti fotógyűjtemény, Illés ábécé) és függelékkel kiegészített kiadás. Tipográfia és borítóterv: Molnár István. Színes borítófotók: Szebeni András. Fotók: Illés Archívum, magángyűjtemények, MTI Fotó, Ágoston István, Dolezsál László, Felmer István, Kanyó Béla, Kresz Albert, Miklósvölgyi Csaba, Pataki Gábor, Szegő Erika, Vajda József.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány, feliratozott, az együttes emblémájával ellátott címfedéllel, feliratos, az együttes tagjainak színes fotójával díszített könyvgerinccel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A kötetet dedikálta, Bródy János (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró. Az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 1998 és 2011 között. 1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol Szörényi Leventével számos olyan dal szerzője lett, melyek megjelenését sokan origónak tekintik a magyar rock történetében. 1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés- és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után egyre inkább olyan dalai születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé.