Hatala Péter, Dr.: Arab nyelvtan. Olvasmányokkal és szótárral, tekintettel a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre

Tartalom

Első rész.
Hangtan.
1.§. A betükről 1
2.§. A mássalhangzók felosztása s átváltozása 5
3.§. Folytatás 7
4.§. Az önhangzók változása 10
5.§. A szótag 11
6.§. A helyesirás jegyei 11
7.§. Hangsúly 16
Második rész.
Alaktan.
8.§. A gyökökről 17
9.§. A név 21
10.§. A névképzés igétől 21
11.§. Folytatás 24
12.§. Igemelléknevek 26
13.§. Névből képzett nevek 27
14.§. Folytatás 31
15.§. A nem 22
16.§. A szám 34
17.§. A kettős szám 35
18.§. A többes szám 39
19.§. A tört többes 42
20.§. Az esetekről 45
21.§. Határozatlan és határozott állapot 48
22.§. A személyes névmás 49
23.§. A mutató névmás 51
24.§. A visszahozó névmás 52
25.§. A kérdő névmás 52
26.§. A név és a személyi névmás 54
27.§. A személyi névmás esetei 59
28.§. A visszatérő névmás 59
29.§. A számnevek 60
30.§. Az ige 64
31.§. A három mássalhangzós erőstők alakjai 66
32.§. Igeszemély és számképzés a multban 72
33.§. Igeszemély és számképzés a jövőben 75
34.§. Parancsoló, részesülő, határozatlan 78
35.§. Igemódok 79
36.§. A szenvedő igealakok 80
37.§. A négybetüs igékről 83
38.§. Egyébb sémi ágak igerendszerei 85
39.§. Folytatás 88
40.§. Folytatás 90
41.§. Folytatás 92
42.§. Az összevont igékről 94
43.§. -
44.§. A többi sémi ágon 96
45.§. A gyengetős igék 99
46.§. A hamzás gyökű igékről 100
47.§. Folyatás 101
48.§. Azon igékről, melyeknek egyik gyökmássalhangzójuk V. vagy J. 103
49.§. Folytatás 109
50.§. Többszörösen gyengetők 111
51.§. Tagadó, dicsérő, gyalázó, csodáló igék 114
52.§. Az ige a személyes névmás ragjaival 115
53.§. Praepositók, igehatározók, kötszók, indulatszók 116
54.§. Folytatás 117
Harmadik rész.
Szókötés.
55.§. Névmás, név 119
56.§. Az igéről 122
Olvasmányok.
I. Mondások 126
II. A miatyánk 126
III. Lokmán meséiből 127
IV. A koránból 128
Szótár 129
Vissza