Lóczy Lajos, Lóczi: A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása
Magyarország, Horvát-Szlavonországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1918, Magyar Földrajzi Társaság - Kilián Frigyes Utóda Magy. Kir. Egyetemi Könyvkereskedő (Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomda), VI p. + [2] p. + 528 p. + IX t. (térk.): ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. A Magy. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minister Úr megbízásából Magyarország, Horvát-Szlavonországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével szerkesztette: Lóczi Lóczy Lajos.
Kilenc térképmelléklettel (ebből négy kihajtható) illusztrált, valamint szerzői előszóval, a munkatársak feltüntetésével, sajtóhibák és helyesbítések listájával, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon és a bevett helyeken tulajdonosi bélyegzés, valamint a címlapon tollal írt jelzet látható. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, ragasztott címkével (kézzel feliratozott) ellátott könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) geológus, geográfus, szerkesztő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki, majd a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője lett. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végigvezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Ezenkívül a budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, illetve államtitkár helyettes volt. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.
Kilenc térképmelléklettel (ebből négy kihajtható) illusztrált, valamint szerzői előszóval, a munkatársak feltüntetésével, sajtóhibák és helyesbítések listájával, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon és a bevett helyeken tulajdonosi bélyegzés, valamint a címlapon tollal írt jelzet látható. Nyomtatta Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udvari Könyvnyomdája Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, ragasztott címkével (kézzel feliratozott) ellátott könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) geológus, geográfus, szerkesztő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki, majd a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője lett. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végigvezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Ezenkívül a budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, illetve államtitkár helyettes volt. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.
Előszó
A Magyar Földrajzi Társaság régóta kérte a vallás- és közoktatásügyi ministert, tegye lehetővé egy olyan ismertetés kiadását, amely a Magyar Szent Korona országairól a földrajzi viszonyokat és a... TovábbElőszó
A Magyar Földrajzi Társaság régóta kérte a vallás- és közoktatásügyi ministert, tegye lehetővé egy olyan ismertetés kiadását, amely a Magyar Szent Korona országairól a földrajzi viszonyokat és a közállapotokat hű leírásban világszerte ismertetné. Fájdalommal tapasztaltuk uganis, hogy a külföld földrajzi irodalmában, különösen pedig az alsóbbfokú iskolai tankönyvekben mennyi elavult, idejét múlta, téves adat szól Magyarországról. De hazai irodalmunk is nélkülöz olyan könyvet, amely tömören és egymással szoros kapcsolatban foglalná egybe mindazt, amit szülőföldjéről mindenkinek tudnia kellene. Hogy a külföldi iskolai tankönyvek, sőt még a nagyobb leíró földrajzi munkák is annyi tévedéssel telvék Magyarországot illetőleg; politikusok, nemzetgazdászok, publicisták pedig igen sokszor hazai ügyeik ártalmára is Magyarországról hiányos fogalmakkal lépnek a nyilvános szereplés terére, annak elsősorban mi voltunk az okai. VisszaTartalom
| A szerkesztő előszava | |
| Magyraország mint az anyaország | |
| Összefoglaló földrajzi vázlat | 3 |
| Lóczy Lajos: Földtani szerkezete | 5 |
| Cholnoky Jenő: Hegy-, vízrajza és települései | 44 |
| Cholnoky Jenő: Éghajlata | 86 |
| Szabó Zoltán: A flóra növényföldrajzi tagozódása | 91 |
| Méhely Lajos: A fauna földrajzi vázlata | 94 |
| Márki Sándor: Történeti áttekintése | 97 |
| Bátky Zsigmond: Néprajza | 129 |
| Thirring Gusztáv: Népesedési (demografiai) állapota | 161 |
| Nagy Ernő: Alkotmánya és közigazgatása | 183 |
| Közművelődés | |
| Körösi Henrik: Magyarország közoktatása, tudományos és művészeti intézményei | 211 |
| Wlassics Gyula: Múzeumok és könyvtárak | 255 |
| Közgazdaság | |
| Matlekovits Sándor: Közgazdasági politikája | 279 |
| Bernát István: Mezőgazdasága | 289 |
| Arató Gyula: Erdészete | 314 |
| Réz Géza: Bányászata | 336 |
| Landgraf János: Halászata | 342 |
| Sugár Károly: Vadászata | 344 |
| Gaal Jenő: Államháztartása | 350 |
| Gaal Jenő: Ipara | 358 |
| Gaal Jenő: Kereskedelme | 366 |
| Fiume | |
| Kormos Tivadar: Természeti viszonyai | 379 |
| Fest Aladár: Történeti vázlata, közművelődése és közigazgatása | 385 |
| Társországok | |
| Horvát-Szlavonországok | 399 |
| Gavazzi Artúr: Földrajzi vázlata | 401 |
| Sufflay Milán: Történeti áttekintése | 406 |
| Hoffiller Viktor: Néprajzi viszonyai | 409 |
| Signjar Rudolf: Népesedési viszonyai | 416 |
| Pandakovic Antal: Alkotmány és közigazgatása | 420 |
| Pandakovic Antal: Közművelődés | 427 |
| Közgazdasága | |
| Prohaska Lajos: Mezőgazdasága | 436 |
| Cmelik Vilmos: Erdészeti viszonyai | 444 |
| Paskievic-Cikara Peroslav: Ipara, kereskedelme és közlekedése | 451 |
| Havass Rezső - Lamprecht Kálmán - Lóczy Lajos: Dalmátország | 460 |
| Bosznia és Hercegovina | |
| Katzer Frigyes: Földrajzi helyzete és geomorfológiai szerkezete | 471 |
| Truhelka Cirió: Történeti vázlata | 487 |
| Truhelka Cirió: Néprajza | 493 |
| Katzer Frigyes - Knotz Ignác: Települések és népesedési állapotok | 497 |
| Schwartz Izidor: Alkotmánya és közigazgatása | 501 |
| Katzer Frigyes: Közoktatása és tudományos intézetei | 505 |
| Franges Ottó: Közgazdasága | 507 |
Tétel sorszám:
238
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
38.000 Ft
Licitek száma: 17
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |