Berecz Sándor, Dr.: A tökéletes választójog
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 334 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 334 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1932, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 334 p. + [1] p. + [1] t. (térk.): ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A tökéletes választójog. Írta: Dr. Berecz Sándor.
Egy fekete-fehér térképpel (Tervezet Magyarország új választókerületi beosztásáról) illusztrált, valamint a forrásmunkák jegyzékével, rövid névmutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előzéklap hátoldalán, az eredeti papír címfedél hátoldalán és a címlapon tulajdonosi bélyegzés, valamint a címlapon tollal írt jelzet látható. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintás előzéklapokkal, az eredeti, feliratos, illusztrált, papír címfedél megtartásával, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel és bejegyzéssel, hiánytalan állapotban.
"...könyvében kidolgozott javaslata megyei beosztású kerületeket, könnyebb ajánlást, titkos szavazást és arányos választási rendszert ajánl, a javaslatnak minden pontjában többféle változattal. A kitűnő politikai újságíró óriási munkát végzett az egész világon gyakorolt választási rendszerek tanulmányozásával és az adatgyűjtéssel, s rendkívül értékes adattömegének bemutatásával kapcsolatban vezeti az olvasót ahhoz a ponthoz, amelynél az összes tanulmányozott rendszerek tapasztalatait saját javaslatában, amelyet Magyarország számára teljesen kidolgozott, leszűri és pontokba foglalja. Berecz munkája adatainak rengetegével, fejtegetéseinek világos érthetőségével, kritikai megfigyeléseinek szigorú tárgyilagosságával az első magyar választójogi könyv, amely általános érdeklődésre tarthat számot a politizáló nagyközönség előtt és kitűnő kézikönyve minden politikusnak..." - írta a műről a Pesti Napló (1933. március 19./84. évfolyam/64. szám).
Egy fekete-fehér térképpel (Tervezet Magyarország új választókerületi beosztásáról) illusztrált, valamint a forrásmunkák jegyzékével, rövid névmutatóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előzéklap hátoldalán, az eredeti papír címfedél hátoldalán és a címlapon tulajdonosi bélyegzés, valamint a címlapon tollal írt jelzet látható. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintás előzéklapokkal, az eredeti, feliratos, illusztrált, papír címfedél megtartásával, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel és bejegyzéssel, hiánytalan állapotban.
"...könyvében kidolgozott javaslata megyei beosztású kerületeket, könnyebb ajánlást, titkos szavazást és arányos választási rendszert ajánl, a javaslatnak minden pontjában többféle változattal. A kitűnő politikai újságíró óriási munkát végzett az egész világon gyakorolt választási rendszerek tanulmányozásával és az adatgyűjtéssel, s rendkívül értékes adattömegének bemutatásával kapcsolatban vezeti az olvasót ahhoz a ponthoz, amelynél az összes tanulmányozott rendszerek tapasztalatait saját javaslatában, amelyet Magyarország számára teljesen kidolgozott, leszűri és pontokba foglalja. Berecz munkája adatainak rengetegével, fejtegetéseinek világos érthetőségével, kritikai megfigyeléseinek szigorú tárgyilagosságával az első magyar választójogi könyv, amely általános érdeklődésre tarthat számot a politizáló nagyközönség előtt és kitűnő kézikönyve minden politikusnak..." - írta a műről a Pesti Napló (1933. március 19./84. évfolyam/64. szám).
Előszó
Részlet a könyvből: Az általános, egyenlő és titkos: a tökéletes választójog minden őszinte hívének ajánlom munkámat a választójog reformjáról. Megszervezett demokráciában rejlik a legnagyobb... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Az általános, egyenlő és titkos: a tökéletes választójog minden őszinte hívének ajánlom munkámat a választójog reformjáról. Megszervezett demokráciában rejlik a legnagyobb konzerváló erő és nemzeti érdekeinket akkor szolgáljuk legjobban, ha azok védelmét a nép összességére bízzuk. „100 kommunista a Reichstagban olyan rekord, amire az önkényes rendszer büszke lehet!“ — így jellemezte a novemberi választás eredményét a legtekintélyesebb német világlap. Ez a 20 ezer híján hatmillió kommunista szavazat intő jel azok részére, akiknek lelkiismeretén fordul meg a magyar választójog reformja, ami másfél esztendő óta kormányprogramm. Közel húsz esztendőn át folytatott tanulmányaimat értékesítettem könyvem megírásánál. Igyekeztem megismerni a külföld választójogi irodalmában mindazt, amit idegen rendszerek szolgai másolata helyett sikeresen használhatunk választójogi reformunk előkészítésében. Magyarország 1848-ban bekapcsolódott az európai alkotmányos demokráciába és választójogi törvényünk felülmúlta a korszak hasonló törvényalkotásait. Most ismét itt az alkalom, hogy követésre méltó példával járjunk elől. A különböző színűcizmusok tőlünk idegen atmoszférában fogant képviseleti rendszerének átültetésével nem szabad megfertőzni törvénytárunkat. Munkám címe csak azt jelzi, hogy a lehetőség szerint tökéletes választójog alkotására kell törekednünk. MacDonald szavai visszhangzanak fülemben: A demokrácia nem az orrok megszámolásából áll, vagy amint boldogult Seipel kancellár írta: „választási matematikusok spekulációival nem lehet a demokrácia javára valami nagyot alkotni.“ Szigorú cenzúrát gyakoroltam magammal szemben, hogy a mai helyzet diagnózisát hűségesen adjam, a terápiában pedig az összes elképzelhető módokat és lehetőségeket ismertessem. De bevallom, nem tudtam három fiatalkori impresszióm hatásától szabadulni. Még kilenc éves voltam, amidőn szülővárosom főterén egy téli napon idegen vezényszavak, pattogtak, gúlába rakott fegyverek foglalták el a békés piaci árusok helyét és egy szűk kordonon át ködmönös atyafiak vonultak fel lassan szavazni... Egyetemi hallgató koromban tapasztaltam, hogy katonai kordon nélkül is milyen példás rendben választott a német birodalom 1912-ben: konzervatív és szociáldemokrata jelöltek közös gyűléseken, felváltva igyekeztek választópolgártársaikat meggyőzni, hogy a szavazófülkében miképen gyakorolják választójogukat. Hasonló kép az 1914-es francia kamarai választásról: a végrehajtó hatalom közegei kedélyesen mosolyogva olvasták az ellenvélemény jelszavát: Vive la monarchie! A köztársaság annál erősebb lett. És 1920 januárjában, egy gyönyörű téli vasárnap a legbékésebb rendben álltunk egymás mellett a budapesti szavazókörök előtt. VisszaTartalom
Az általános, egyenlő és titkos, a tökéletes választójog ...(Ajánlás) ......................................................................................... 3— 4
Egységes fronton a választójogi reformért.............................. 5— 28
Három kormány programra jó. — Hogyan kívánják politikai pártok a választójog reformját? (12—16). — Bethlen István nem a régi kisgazdapárt titkos választójogát akarja (16—17). — Apponyi Albert a mai választási eljárás három szarvashibájáról (19—20). — A korrektívumos közjogi rendszer (27).
Fejlődés és visszafejlődés a választójogban.............................. 29— 46
A Friedrich-féle rendelet (31—32). — A választók száma 1848-tól 1932-ig (34). — Az angol választójog fejlődése (36— 39). — Bismarck és a német választójog (39—41). — Az olasz választójogi reform (41—42). — Összehasonlító kimutatás az aktív és passzív választójog korhatáráról (46).
Rossz kerületi beosztás — nyílt szavazás — plurális
választójog ..................................................................................... 47— 56
így „védték“ a magyar faj szupremáciáját (51—52). — A 10 legkisebb és a 10 legnagyobb választókerület (54—55).
Titkos szavazás az egyetlen gyógyszer ................................... 57— 77
Magyarország a titkos szavazással megelőzte Angliát (58). — A 48-as országgyűlés és a titkos szavazás (58—61). — A 61-es országgyűlésen (61—63). — Szilágyi Dezső a titkos szavazás apostola (63). — A nyílt szavazás legfőbb külföldi példája Szovjetoroszország (67—68). — Nyilt szavazás Svájcban (68—69). — Nyilt szavazás Jugoszláviában és Lengyelországban (69—70). — Belgium már 1919-ben eltörölte a plurális választójogot (72—73). — A magyar plurális választójog (73—74). — A közigazgatási reform törvénybe iktatta a titkos szavazást (76—77).
Hogyan választják európai országokban a képviselőket .. 78— 93
Anglia (78—79), Írország (79), Franciaország (80), Németország (81—83), Danzig (83), Belgium (84), Hollandia és Luxemburg (84), Svájc (85), Spanyolország (85), Portugália (85), Svédország (86), Norvégia (86), Dánia (87), Izland (87), Finnország (87), Észtország (88), Lettország (88), Litvánia (89), Lengyelország (89), Ausztria (90), Csehszlovákia (91), Románia (91), Jugoszlávia (92), Bulgária (92), Görögország (93), Albánia (93).
Könnyű és teljesen szabad jelölési módot.............................. 94—130
Berzeviczy Albert a jelölés módjáról (94—95). — Vita az ajánlási rendszerről (96—100). — Borsos Endre közigazgatási bíró súlyos kritikája (100—104). — Magyarországon régebben egy választó ajánlása is elég volt (105). — Kül-
földi országok jelölési módja: Jugoszlávia (106), Svéd- Oldalország (107), Szovjetoroszország (107), Anglia (108—111), Franciaország (111—112), Németország (112—115), Olaszország (115—118), Belgium (118), Hollandia és Luxemburg (118), Svájc (119), Norvégia (119—122), Dánia (122), Finnország (123), Észtország (123—125), Lettország (125), Litvánia (125), Lengyelország (126), Ausztria (126), Csehszlovákia (127), Románia (127), Bulgária (128), Görögország (129), Albánia (129). — A monacói parlament tagjait a fejedelem nevezi ki (129—130).
Kisebbségi képviselet és arányos választás .................... 130—264
Az arányos képviseleti rendszer ábc-je és a különféle rendszerek (130—145). — Mind az öt világrészen bevezették már az arányos választást. Táblázatos kimutatás (145— 147). — Az arányos képviseleti rendszer előnyei és hátrányai (147—151). — Mit jelentett a lajstromos szavazás Budapesten (151—153). — Európai országok választási rendszerének fejlődése: Anglia (155—165), Írország (166— 173), Franciaország (173—185), Németország (185—200), Olaszország (201—204), Belgium (204—208), Hollandia (209— 211), Svájc (212—215), Svédország (215—216), Norvégia (216—217), Dánia (217—222), Izland (223), Finnország (224— 225), Észtország (225—228), Lettország (228—230), Litvánia (230—231), Lengyelország (232—234), Ausztria (234—239), Csehszlovákia (239—244), Románia (249—256), Jugoszlávia (256—258), Bulgária (258—261), Görögország (260—262). — Összefoglaló táblázatos kép európai országok választási rendszeréről (262—264).
Drákói szigort a választási visszaélések ellen ................ 265—269
Angol nyaktiló a választási vesztegetés ellen (265—268). — Franciaország korlátozta a választási plakátözönt (268— 269). — A keresztet is meg kell védeni a választási fronton (269).
Teljes szabadságot a választási küzdelemben.................... 270—272
Példa az angol fair play-ról (271). — A német rádió választási Programma (272).
Adatok a választási reform céljára .................................. 272—299
Az 1931. évi általános képviselőválasztás eredménye a belügyminisztérium adatai szerint (274—297). — Időközi választások az 1931—36. évi országgyűlésen (298—299).
Milyen legyen a magyar választójogi reform ................ 300—320
Alternatív tervezetem. — Megyei választókerületekre van szükség (306—311). — Belga módszer (313—316). — Az állandó hányados (316—319). — Összehasonlítás (319—320).
Négyéves országgyűlési ciklust ...................................... 321—325
A népképviselőket megfelelő tiszteletdíjban kell részesíteni .............................................................................. 325—328
Tökéletes névjegyzéket és gyors számlálást ...................... 329—330 Az íróasztalnál és a műteremben...................................... 331—332 Tartalomjegyzék ............................................................... 333—334
Rövid névmutató ........................................................ 335
Tervezet Magyarország új választókerületi beosztásáról (Térkép a 313. oldalnál.)
Vissza
Tétel sorszám:
047
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
8.100 Ft
Licitek száma: 8
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |