Aukciós tétel adatai
Budapest, 1898, E. Bieber, Vaszilij Verescsagin orosz festő kabinetfotója, 17 cm x 11 cm
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Vaszilij Verescsagin orosz festő kabinetfotója.
A híres orosz festőt ábrázoló, fekete-fehér fénykép alatt, Vaszilij Vereshcsagin tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "A Monsieur K. Kovács László. W. Vereshcsagin. Budapest. 1898. / K. Kovács László úrnak. W. Wereshcsagin. Budapest. 1898.".
A fényképet készítette: E. Bieber Königl. Bayer. Hof-Lieferant, Grossherz. Mecklenburg- u. Herzogl. Sächsischer - Hof - Photograph.
Illusztrált és szöveges hátlappal rendelkező, a lemez ceruzával írt sorszámával ellátott (40852), jó állapotú fénykép.
A fényképet dedikálta, Vaszilij Vasziljevics Verescsagin (1842. október 16. – 1904. április 13.) orosz festőművész, csataképfestő. Kezdetben katona volt, majd a szentpétervári akadémián festőnek tanult. Kaufman tábornok turkesztáni hadjárata során részt vett Szamarkand ostromában. 1870-től egy ideig Horschelttel müncheni műtermében tevékenykedett. Ezt követően az orosz seregben végigküzdötte a törökök elleni hadjáratot. Később bejárta Turkesztánt, a Himaláját, Indiát és Tibetet is. 1874-ben Szentpéterváron bemutatta turkesztáni témájú képeit. Ezek közt volt a híres "A háború apoteózisa" c. alkotása, ami egy koponyákból épített piramist ábrázolt. 1881 és 1882 között beutazta Európát festményei kiállításával, mely többek közt Budapesten is nagy föltűnést keltett.
A dedikáció címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.