Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (Mikszáth Kálmán által dedikált példány) (Illusztrátor: Neogrády Antal.) (A kötetről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható.)

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Szent Péter esernyője. Írta: Mikszáth Kálmán.
Neogrády Antal szövegközti rajzaival illusztrált kötet.

Az egyik legismertebb Mikszáth-regény (kötelező olvasmány) első kiadásnak jelen példányába ezt írta Mikszáth:

Legkedvesebb választóm / választottjanak / Balla Károlyné urhölgynek / a másik választott / kollega: / Mikszáth Kálmán

A Mikszáth-életműben feltűnik ugyan egy Balla Károly (1792–1873), akinek alakját Mikszáth a Kemény Gábor elődje című írásában megörökítette, de az egykori jogász, költő, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki maga is jelentős szépirodalmi munkásságot tudhatott magáénak és jó barátság fűzte többek közt Kisfaludy Károlyhoz, Kazinczy Ferenchez vagy Vörösmarty Mihályhoz, de az ő felesége, Hirschmüller Eleonóra nem lehet az 1895-ben megjelent könyv tulajdonosa, hiszen az asszonyt 1878. február 3-án „nagy ünnepélyességgel temették el Új-Hartyánon”, koporsóját „a vidék legidősb és legtekintélyesebb birtokosai s a község tisztviselői fáklyákat tartva kisérték a Balla család sírboltjába” (Nagy-Kőrös, 1878. febr. 10. 3.).

Máshol érdemes tehát keresgélni a címzettet.

A megoldást a kronológia adja. Mikszáth könyve 1895. december közepén jelent meg: „Ismét egy hatalmas kötet elbeszélés jelent meg a magyar elbeszélő-irodalom jelesétől, Mikszáth Kálmántól. Csak a napokban jeleztük Besztercze ostroma című kötetét, melyet nyomon követ a ma megjelent Szent Péter esernyője. Új kötetében a humor a kiemelkedő, amivel sok derűt visz majd be a magyar családok közé, melyeknek ez a kötete bizonyára kedves olvasmánya lesz. A kötetet Neogrády Antal gyönyörűen illusztrálta s a Légrády testvérek adták ki.” (Új Mikszáth-kötet. Nemzet, 1895. dec. 17. 2.)

Alig pár héttel később pedig a sajtó azt is hírül adta, hogy „Balla Károly fővárosi árvaszéki fogalmazó gyakornok jegyet váltott Kristyori Szebeni Ferikével [!]” (Házasság. BH, 1896. jan. 12.), akit két hónappal később, március 10-én „nőül vett” (Fővárosi Lapok, 1896. márc. 11.).

Mikszáth ebből a jeles alkalomból dedikálta frissen megjelent regényét Balla Károly friss feleségének. Pontosan nem lehet tudni, hogy a dedikáció mikor keltezett, de mindenképp 1896. március 10. körül, talán nem sokkal utána. Mikszáth mintegy nászajándékba adhatta. 

Érdemes megjegyezni, hogy az ifjú feleség nem sokkal korábban még más menyasszonya volt: 1894 nyarán Budapesten eljegyezte őt Csalai Déry Béla (Hymen. PH, 1894. júl. 27.), aki viszont nem más, mint Déry Béla (1870–1932), festő, a Nemzeti Szalon későbbi igazgatója. Ezt az eljegyzést végül fölbontották, de így is azt mutatja, hogy a kisasszony mindig is a művész-, ill. kultúremberekhez vonzódott.

A férj rövid és pontos írói életrajzát halálakor adta az Irodalomtörténet: „BALLA KÁROLY (sállyi és szinvérváraljai), ny. szfőv. árvaszéki ülnök, szül. Brassóban 1870. július 9-én, megh. Budapesten 1935. november 29-én. – Előbb szülővárosában, majd Budapesten hírlapíróskodott. Amott a Brassó és a Brassói Lapok szerkesztője volt, emitt mint a budapesti Kereskedő Ifjak Társulatának főtitkára 1896–98. X.-ig szerkesztette a Körlevél című lapot. Megalapította a M. Lobogó és a Nagymagyarország c. lapokat. 1895. XII. 1. a székesfőváros szolgálatába lépett, s 1912. árvaszéki ülnök lett. – Cikkei: Budapest, Egyetértés, Hazánk, Magyarország, P. Napló, Tolnai Világlapja, Új Idők, Vas. Újság stb. Munkatársa volt Tolnai világtörténetének és világlexikonának. – Regényfordítása: Három orosz, három angol kalandjai. (Verne Gyula munkái.) Bp. (1923).” (Elhunytak. It, 1936. 1–2. sz. 53.)

A feleség nem Ferike néven látta meg a napvilágot – ez a Franciska korabeli egyik beceneve volt. Szebeni Franciska Róza Erzsébet az Arad megyei Borosjenőn született 1878. március 8-án; szülei Szebeni Zsombor és Endorffer Irén. A házaspárnak két gyermeke született: 1900. október 17-én Károly, 1903. április 20-án pedig Irén Ferike Róza. 1906-ban azonban a házaspárt „súlyos csapat érte. Ma reggel [18-án] hosszas szenvedés után elhunyt egyetlen, hatéves fiuk: Károly” (Gyászrovat. BH, 1906. nov. 19.). Lányuk megérte a felnőttkort, és 1930-ban vette feleségül őt Petrovay-Pózder Károly magyar királyi honvédszázados. Kristsóri Szebeni Franciska túlélte férjét (1935), de halálának időpontja jelenleg még ismeretlen.

Érdemes még megjegyezni, hogy a feleség családjához tartozott Szebeni Zsombor vívómester (könyve: A párbajról és párbaj szabályairól, 1905. 2. kiad. 1907), az ő fia, Szebeni Jenő, festőművész, iskolaigazgató, illetve Lipcsey Kálmán könyvkiadó és -kereskedő. Balla Károly oldalán szintén találunk irodalmi személyt, nem is akárkit: a saját korában ismert és elismert író-újságíró Bányai Elemér (1875–1915), azaz írói nevén Zuboly Balla Károly unokatestvére volt. Sőt, sajátos módon éppen kettejük levelezése nyomán lett ismeretes az első világháború egy csatájából vissza nem tért író sorsa: „Balla Károly árvaszéki ülnök, író, az elhalt unokabátyja címére külön borítékban több levél és levelezőlap érkezett vissza, amelyek a harctéri postán Bányai halála óta gyűltek össze. Az egyik levélen, amelyet Balla adott fel e hó 10-én, ez a ceruzával írott megjegyzés olvasható”, melyből ,megtudták, hogy Zuboly „hősi halált halt”, és „hogy a sír a Komarniki felé vezető úton levő temetőben van, ahol Bányait nem a halála napján, hanem csak másnap, Nagyszombaton temették el a rendkívül heves harcok miatt.” (Bányai Elemér dr. sírja. Mo, 1915. ápr. 24. 8.)

De visszatérve Mikszáth dedikációjára. Igazi egyediségét – azon túl, hogy minden dedikáció egyedi – nyelvi humora adja. A „választ” szó háromféle képzett alakját is beleszövi: a választó az a személy, aki országgyűlési választáson szavazhat; választottja, mármint a szíve választottja valakinek a menyasszonya vagy felesége; a választott pedig az, akire lehet szavazni, és tudjuk, hogy Mikszáth (választott) országgyűlési képviselő is volt. Sőt, ezen a nyomvonalon haladva mindenképp meg kell jegyezni, hogy éppen az író lapjában, a Pesti Hírlapban írták meg, hogy nem is olyan sokkal később, 1902-ben Balla Károly is – függetlenségi jelöltként – elindult a választásokon (Függetlenségi jelölt Szamos-Újvárott. PH, 1902. jan. 13. 2.).

Mikszáth tehát, mint egy valóban nagy író, nagyon sok mindent sűrített egyetlen rövid mondatba, egy apró dedikációba.

Kiadói félbőr díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, festett illusztrációval ellátott, kaucsukkal bevont címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, kaucsukkal bevont, sérült hátlappal, színezett lapélekkel, gazdagon díszített, színes, meggyengült kiadói előzéklapokkal hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - irodalomtörténész - munkája.