Sárvári Vilmos: Örökmozgó lettem...

Előszó

Schuster Lóránt honvéd éjszakai őrségben áll a kecskeméti katonai repülőtér legtávolabbi sarkában. Nem alszik, éberen őrködik, szemmel tartja a kifutópályát, de főleg az azt körülvevő füves, bokros területeket. A betonkerítés mellett ellenőrző járőr közlekedik. Idegesen nézelődnek jobbra, balra, nem látják a felállított őrt. A sötétből Schuster honvéd felszólítása hallatszik: "Állj, ki vagy?" Schuster harcost másnap kihallgatásra rendelik, ahol felróják neki, hogy megszegve a szabályzatot nem a lámpa alatt őrködött, és géppisztolyát nem az előírásos "szíjon", azaz jobb vállas-hátán, hanem nyakba akasztva hordta. Hősünk komolyan és a legjobb szándékkal előadja: mindkét dolog teljesen értelmetlen, mivel ha kivilágított helyen őrködik, a behatoló ellenség rögtön meglátja és lelövi, de ha elsőre mégsem találnák el, akkor sem marad semmi esélye, mert mire a hátáról előráncigálja a géppisztolyát, bizonyosan végeznek vele. Vaskalapos elöljáróit ez a logikus érvelés nem hatotta meg, megfenyítették és közölték vele: a szolgálati szabályzat betűje szentírás. Vissza