Lezárt aukciók


W. Petrolay Margit/Trencsényi-Waldapfel Imre: A holdbéli leány (dedikált példány)

Mesék a világ minden tájáról

Szerkesztő
W. Petrolai Margit
Trencsényi Waldapfel Imre
Grafikus
Balogh Ilona
Új Idők Irodalmi Intézete RT. (Singer és Wolfner) (Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 124 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Aukció vége:
2023-05-28 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, é. n., Új Idők Irodalmi Intézete Rt. (Singer és Wolfner) (Franklin-Társulat Nyomdája), 124 p. + [3] p. + [1] t., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerzők által dedikált példány. Első magyar nyelvű kiadás. A holdbéli leány. Mesék a világ minden tájáról. Írta: W. Petrolai Margit és Trencsényi-Waldapfel Imre.
Az előlapon a szerzők, W. Petrolai Margit és Trencsényi-Waldapfel Imre tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Binét Ágnesnek baráti üdvözlettel a szerzők".
A dedikáció címzettje, Binét Ágnes (Budapest, 1920. augusztus 1. – Budapest, 1991. június 19.) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, mese- és tankönyv szerkesztő. A hatvanas években az MTA Pszichológiai Intézetében gyermekpszichológusként tevékenykedett, a hetvenes években pedig gyermekanalitikusként dolgozott a György Júlia által alapított legendás Faludi utcai Pszichoanalitikus Intézet és Pszichoterápiás Szakrendelőben. Ezenkívül szakmai pályafutása mellett szerkesztőként is munkálkodott. Az ötvenes években, amikor a pszichológia tiltott volt Magyarországon, tankönyveket és mesekönyveket szerkesztett a Móra Könyvkiadó részére.
A képeket Balogh Ilona rajzolta. Számos fekete-fehér képpel és egy színes képtáblával illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, sérült, kiadói előzéklapokkal, a tartalomjegyzék oldalán ceruzás jelölésekkel, a hátlapon A magyar gyermekek legkedvesebb könyvei c. sorozat reklámjával, hiánytalan állapotban.
"...A világ minden tájáról összegyűjtött meséket találunk ebben a kötetben. Van köztük vidám, csalafinta, amelyik arra tanít, hogy legnagyobb erőnk a fejünkben van. Egy tréfás amerikai mese azt példázza, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Ismét egy másik az önzetlenséget dicséri. Az ír erdőket, a norvég fjordok világát és a lengyel pusztaságokat nyitja meg ez a könyv, amely egyetlen pillanatra sem válik unalmassá még azoknak sem, akik különben már nem szoktak mesével élni. Szép magyaros nyelvezete is hozzájárul ahhoz, hogy szeretettel őrizzük meg könyvespolcunkon és később is visszatérjünk hozzá..." - (Pajtás, 1948. december 15./3. évfolyam/24. szám).
Az egyik szerző, Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1908. június 16. – Budapest, 1970. június 2.) Állami és kétszeres Baumgarten-díjas klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-görög szakán diplomázott. Az "Argonauták c. folyóirat társszerkesztője, egyetemi magántanár, az Új Idők Rt. lektora, az Új Idők lexikon szerkesztőségi tagja, a Fővárosi Népművelési Központ munkatársa, az Új Szó c. újság rovatvezetője, a Szegedi Tudományegyetem klasszika-filológiai tanszékének vezetője, majd rektora, az úttörőmozgalom egyik szervezője, a Magyar Ókortudományi Társaság tagja, majd elnöke volt. Műfordításaira az igényesség és a pontos fordítás a jellemző. Kutatási területe az antik irodalomtörténet, a klasszika-filológia, a vallástörténet, a magyar irodalomtörténet és a humanizmus volt.

Előszó

Részlet a könyvből Élt egyszer egy legény. Nem volt semmi különösebb jótulajdonsága, sem gyors felfogású nem volt, sem a munkában nem volt valami ügyes, de ha arra került a sor, hogy a furulyát... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből Élt egyszer egy legény. Nem volt semmi különösebb jótulajdonsága, sem gyors felfogású nem volt, sem a munkában nem volt valami ügyes, de ha arra került a sor, hogy a furulyát fújja, vagy hogy más hangszeren játsszék - nem akadt párja. Ezért az emberek el is nevezték - Muzsikásnak, s az igazi nevét, melyet apja-anyja adott neki, el is felejtették már. Még kis fiú volt, amikor rábizták az ökröket, hogy legeltesse, s ő fűzfasípot faragott magának és olyan szépen játszott rajta, hogy az ökrök is odafigyeltek, fülüket hegyezték és megálltak, mintha megbabonázta volna őket. Aztán az éjjeli szállásra tért meg a Muzsikás. Megjött a nyár, az éjszakák langyosak voltak, a fiúk és a leányok az erdőre vezették lovaikat, táncoltak, nevettek, daloltak, vidáman voltak, ahogy már szokták a fiatalok. De amint megszólaltatta a Muzsikás a furulyáját, mindnyájan egyszerre elcsendesedtek. És mindnyájan úgy érezték, hogy szívükbe csodálatos édesség, tagjaikba erő költözött. És a Muzsikás hangja egyre magasabbra szárnyalt kivilágos-kivirradtig, a szabad ég alatt, a szabad, a kéklő, a tágas ég alatt. A legények és a leányok csendesen ülték őt körül. Ültek és hallgatták. Úgy ültek ott, mintha egész életükben ott akarnának ülni és hallgatnák mindnyájan, amint a Muzsikás a furulyát fújja. De egyszerre elhallgatott. Senki sem mert mozdulni, hogy meg ne zavarja a hangot, mely zeng és szétszóródik a lombos erdőn és a fenyvesen, s hol szétterül a földön, hol az ég felé száll csengve. Az erdő madarai is elhallgatták. De még a hangoskodó békák, azok is elnémultak, kibújtak a pocsolyából és hallgatagon ültek le a zsombékra. Majd hirtelen lassú, szomorú muzsikába kezdett a muzsikás. Akkor sírva fakadt a fenyves és a lombos erdő és az ég felhőiből is megeredtek a könnyek. Jöttek a parasztok és a parasztasszonyok, egész napi munkájuk után. Megtanulták a dallamot és el voltak bűvölve tőle. És olyan szomorúság fogta el őket, hogy még a szakállas öreg parasztok is úgy sírtak, mint a halottat sirató asszonyok. Vissza

Tartalom

A bűvös muzsikás (Fehérorosz mese)5
Árgirus királyfi (Gyergyai Albert széphistóriája nyomán)11
A Jóisten és a szegény cigány (Cigány mese)23
Harc a szelekkel (Indián mese)29
Utazás Rómába (Német mese)33
A Halál komái (Olasz mese)37
A hazudozás mesterei (Japán mese)43
A három nővér (Bolgár mese)47
Seaghan juhai (Ir mese)51
A három jó tanács (Ukrán mese)57
A szegény ember meg a felesége (Litván mese)59
Mese a szegény csizmadiáról (Grúz mese)63
A tűzszerszám (Andersen meséje)67
A legnagyobb hazugság (Orosz mese)75
A Nap fia (Melanéziai mese)79
A holdbéli leány (Mikronéziai mese)83
A vízhordó fiú (Norvég mese)87
Lippo és az Öreg Erdő (Finn mese)93
A bőkezű Atametoi (Turkesztáni mese)99
Okos Kati (Kalotaszegi mese, Kovács Ágnes gyüjtéséből)111
A tyukocska, az egérke meg a fajdkakas (Amerikai mese)115
A szegény ember három fia (Szerb mese)117
A paraszt és az úr (Orosz mese)121
Mese az öt macskáról (Lett mese)125
Vissza
Tétel sorszám:
212

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
25.100 Ft Licitek száma: 42



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!