Toldy Ferenc: A magyar birodalom alaptörvényei
Az eredeti deák szöveg mellé vetett magyar fordítással, közjogtani segédkönyvül
Toldy Ferenc
(Buda)
,
Kiadói egészvászon kötés , 362 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 362 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Latin |
| Méret: | 17 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-03-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budán, 1861, Toldy Ferenc (M. Kir. Egyetem betűivel, Budán), XVI p. + 362 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Sylloge Legum Hungariae Fundamentalium / A Magyar Birodalom Alaptörvényei. Adiecto textui latino versione hungarica, usui iuris publici hung. studiosorum / Az eredeti deák szöveg mellé vetett magyar fordítással, közjogtani segédkönyvül. Kiadta: Toldy Ferenc.
Latin-magyar nyelvű kiadvány. Toldy Ferenc előszavával, függelékkel (Ferenc kir., császárságát illető, 1804-ki leirata; Az 1848-dik magyar választótörvény; Az 1848-dik erdélyi választótörvény), valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített jogtörténeti kötet. Az előlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Az egyik oldal számozása nyomdahibás (237. p. helyett 235. p. lett nyomtatva). Nyomatott a M. Kir. Egyetem betűivel, Budán.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Toldy Ferenc (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, orvosdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság igazgatója. A pesti egyetemen végzett bölcsészszakot. Példaképei Virág Benedek, Horvát István és Kazinczy Ferenc voltak. Első fordítása (Lübeck után: Szépeinkhez) már 1821-ben megjelent a "Szépliteraturai Ajándék"-ban, majd magyar fordításban megjelentette Iszokratész Paraenesisét. Később több verset is írt az "Auróra" számára. 1828-ban szemészmesterré avatták. Egy évvel később orvosdoktor lett és az orvosi kar tagjai közé választották. A kolerajárvány alatt Pesten mint kerületi orvos működött. 1832-ben Vörösmartyval elvállalta a magyar és német zsebszótár elkészítését. Indítványozta az akadémián a tudományos előadások tartását és az "Akadémiai Értesítő" kiadását. Később a budapesti egyetemen esztétikát és egyetemes irodalomtörténetet tanított. Toldy Ferenc legnagyobb érdeme, hogy a magyar irodalmat egy félszázadon keresztül, gyakran súlyos válságok közepette összetartotta, különböző ágainak művelését előmozdította, valamint munkásságával megalapozta a rendszeres, tudományos magyar irodalomtörténet gyakorlatát.
Latin-magyar nyelvű kiadvány. Toldy Ferenc előszavával, függelékkel (Ferenc kir., császárságát illető, 1804-ki leirata; Az 1848-dik magyar választótörvény; Az 1848-dik erdélyi választótörvény), valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített jogtörténeti kötet. Az előlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Az egyik oldal számozása nyomdahibás (237. p. helyett 235. p. lett nyomtatva). Nyomatott a M. Kir. Egyetem betűivel, Budán.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Toldy Ferenc (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, orvosdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság igazgatója. A pesti egyetemen végzett bölcsészszakot. Példaképei Virág Benedek, Horvát István és Kazinczy Ferenc voltak. Első fordítása (Lübeck után: Szépeinkhez) már 1821-ben megjelent a "Szépliteraturai Ajándék"-ban, majd magyar fordításban megjelentette Iszokratész Paraenesisét. Később több verset is írt az "Auróra" számára. 1828-ban szemészmesterré avatták. Egy évvel később orvosdoktor lett és az orvosi kar tagjai közé választották. A kolerajárvány alatt Pesten mint kerületi orvos működött. 1832-ben Vörösmartyval elvállalta a magyar és német zsebszótár elkészítését. Indítványozta az akadémián a tudományos előadások tartását és az "Akadémiai Értesítő" kiadását. Később a budapesti egyetemen esztétikát és egyetemes irodalomtörténetet tanított. Toldy Ferenc legnagyobb érdeme, hogy a magyar irodalmat egy félszázadon keresztül, gyakran súlyos válságok közepette összetartotta, különböző ágainak művelését előmozdította, valamint munkásságával megalapozta a rendszeres, tudományos magyar irodalomtörténet gyakorlatát.
Előszó
Octóber huszadika, mely, tizenegy évi sanyar és nemzeti fájdalom után, a municipiumokkal nem csak a magyar közélet legbecsesb intézvényét, hogy nem mondjam alapzatát, adta vissza a magyarnak, hanem... TovábbElőszó
Octóber huszadika, mely, tizenegy évi sanyar és nemzeti fájdalom után, a municipiumokkal nem csak a magyar közélet legbecsesb intézvényét, hogy nem mondjam alapzatát, adta vissza a magyarnak, hanem egyszersmind a romba döntött dicső alkotmány újra felépítése eszközeit is a nemzet kezeibe tette le, a magyar közjog tanulmányozásának új lendületet kölcsönzött. Az ismét-magyar egyetemen megszólalt megint az oktató szó; az irodalom siet az anathémával sujtott tudományt önálló munkákban halottaiból felkölteni; s az időszaki sajtó, úgy mint a municipiumok, közgyüléseikben, főfő nyomatékú közjogi kérdések vitatásával foglalkodik, tiszta gyakorlati irányban ugyan, de hivatkozva mindig törvényeink szentkönyveire, s közőlök azokra, melyek országos alkotmányunk sarkalatait tartalmazzák, az úgynevezett alaptörvényekre; de maga a kútfő, t. i. azok szövege - ha egy nagy kiterjedésű, vegyes tartalmú, munkát veszünk ki, az "Egyetemes M. Encyclopaediát" - sem a két haza Törvénytárai hatalmas köteteiből kiszedve, s egy egészbe szerkesztve, sem a nemzet nyelvére fordítva, s így mindenki számára könnyen használhatóvá téve mind e percig nincsen. VisszaTartalom
I. Pactum avitum, ex Belae R. Notario 2Az Ős Szerződés (Szabó Károly szerint) 3
II. Bulla Aurea Andreae II. Regis 6
II. András Aranybullája (Szalay László szerint) 7
III. Partis Primae Titulus Nonus 24
Az Első Rész IX. Címe (az Akademia Verbőcijéből) 25
IV. Pacificatio Viennensis anni 1606 30
A Bécsi Békekötés 1606 31
V. Lex Mathie II. in negotio Relige 86
II. Mátyás kir. vallásügyi törvénye 87
VI. Lex Mathie II. de Comitiis 90
II. Mátyás kir. törvénye az országgyűlés szerkezetéről 91
VII. Lex Mathiae II. de excludendis e gubernatione Regni extraneis 98
II. Mátyás kir. törvénye az idegeneknek az ország kormányából kirekesztéséről 99
VIII. Pacificatio Lincensis in codicem legum illata 1646 104
A Linci Békekötés 105
IX. Leopoldi I. R. Lex de Successione in Regno Haereditaria Domus Austriacae 124
A trónöröklési első törvény 125
X. Diploma Leopoldinum Minus, pro Transylvania 132
Az Erdélyi Lipót-féle Oklevél 1691. dec 4. 133
XI. Lex Caroli III. Reg. assecuratoria de integritate et independentia Regni 164
III. Károly kir. Biztosító Törvénye az Ország Épsége és Független Kormányáról 165
XII. Pragmatica Sanctio pro Hungaria 168
A Pragmatica Sanctio Magyarországon 169
XIII. Pragmatica Sanctio pro Transylvania 188
A Pragmatica Sanctio Erdélyben 189
XIV. Specimen Diplomatum et Iuramenti Regii Assecuratororum 202
Királyi Hitlevél és Eskü példájaúl M. Teréziáé 203
XV. Mariae Ther. Lex de negotiis Hungariae per Hungaros tractandis 222
Mária Terézia Nemzeti Kormányzás iránti Törvénye 223
a) Leop. II. R. Lex de effectuatione prioris 226
b) II. Lipót Törvénye az elébbinek valósításáról 227
XVI. Lex de Independentia Regni 230
A Függetlenségi Törvény (Récsi Emíl után) 231
XVII. De legislativae et executivae Potestatis exercitio 234
A Törvényhozó és Végrehajtó Hatalom gyakorlatáról 235
XVIII. De Lingua Peregrina in Negotiis Publicis non inducenda 238
Minden idegen nyelvnek a közigazgatásból kizárásáról 239
XIX. De Subsidiis et Contributione 240
Törvény a Segedelmek és Közadóról 241
XX. Lex Leopoldina de Negotiis Religionis 244
II. Lipót kir. Vassástörvénye (Irínyi József szerint) 245
XXI. Lex Leopoldina de Graeci Ritus non unitis 276
A Görög nem egyesületekről 277
XII. De Administratione et Contributione Croatiae 280
Horvátország kormányzásáról és közadójáról 281
XXIII. Transylvaniae ad Coronam R. Hung. relatio 284
Erdély viszonya Magyarországhoz 285
XXIV. Flumen Civitas Portusque inarticulatur 290
Fiume becikkelyeztetése 291
XXV. Francisci Regis Nova Assecuratio de conservandis Legibus Fundamentalibus 292
Ferenc Királynak az Alkotmányt újból megerősítő törvénye 293
XXVI. A magyar Nyelv és Nemzetiségről 296
XXVII. V. Ferdinánd kir. Vallási Póttörvénye 299
XXVIII. Az Általános Birtokképességről 303
XXIX. Az Általános Hivatalképességről 304
XXX. A Ministeri Kormányról 305
XXXI. Az Országgyűlés új szervezetéről 314
XXXII. A Partiumról 318
XXXIII. Magyarország Úniótörvénye 320
XXXIV. A Közös Teherviselésről 323
XXXV. A Jobbágyi Tartozások eltörléséről 324
XXXVI. Erdély Úniótörvénye 326
XXXVII. Az Erdélyben bévett vallások teljes jogegyenlőségéről 330
Függelék
XXXVIII. Ferenc kir., császárságát illető, 1804-ki leirata 333
XXXIX. Az 1848-ki Magyar Választótörvény 337
XL. Az 1848-ki Erdélyi Választótörvény 354
Vissza
Tétel sorszám:
382
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
109.100 Ft
Licitek száma: 24
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |