Szerb Antal: A kétarcú hallgatás

Fülszöveg

A Magvető Kiadó három kötetben adja közre Szerb Antal összegyűjtött irodalomtörténeti írásait. Az új kiadásban külön csoportosítottuk a világirodalmi, a magyar irodalommal foglalkozó, illetve a vegyes tárgyú tanulmányokat és nyilatkozatokat. Mindhárom kötet tartalmaz eddig kiadatlan cikkeket, lektori jelentéseket, valamint az eligazodást segítő jegyzeteket és névmutatót.
A harmadik kötet a szerző vegyes tárgyú írásait, útirajzait, nyilatkozatait, interjúit és a Nagy írók kis mondatokban című kisantológiát tartalmazza. A könyv legfőbb érdekessége (azon túl, hogy számos eddig nehezen hozzáférhető szöveget ad közre) hogy itt, a könnyedebb műfajú írásokban érvényesül igazán Szerb Antal briliáns stílusa. Szabadon kalandozva az irodalom s a művelődéstörténet legkülönfélébb területein még mélyebb betekintést enged gondolkodásmódjába, világszemléletébe. Ez a kötet valódi csemege minden olvasónak.

"Bizonyos jelek arra vallanak, hogy nyár van. Erre mutat az, hogy néha kiülhetek az erkélyre, bár ilyenkor öt percen belül megered az eső; és erre vall az is, hogy nagyon sokszor jut eszembe Párizs. Mikor ugyanis az ember fiatal volt, nyaranta többnyire Párizsba ment, és ezért a nyár jelei valahogy mindig párizsi képeket villantanak fel bennem. Oly hirtelen suhannak át, hogy szinte alig tudom térbelileg elhelyezni őket: hol autók surrannak el beláthatatlan sorban az Arc de Triomphe körül, hol a Metro rohan elő az alagútból, hol egy kis kávéház pultja előtt állok, és a bordói bort, tízóraimat szagolom; de leggyakrabban mégis a Bibliothéque Nationale-ban járok.
Mert mégis ez volt a legszebb az ifjúságban. Mindenütt jó volt, de a legjobb a könyvtárban. Talán azért, mert többnyire nem dolgozni, nem tanulmányokat folytatni jártam oda, hanem nyaralni. Úgy mentem el délelőttönként a könyvtárba, mint ahogy más a strandra megy." Vissza