Fináczy Ernő, Dr.: Az ókori nevelés története/A középkori nevelés története/A renaissancekori nevelés története/Az újkori nevelés története I-II.

Tartalom

Az ókori nevelés története
Bevezetés. 1-4
I. Rész: A keleti népek 5-17
II. Rész: A görögök 18-214
1. fejezet: A görög nép és a görög szellem 18-21
2. fejezet: A görög nevelés korszakai 21-62
3. fejezet: A dór nevelés 62-72
4. fejezet: Az athéni nevelés 73-110
5. fejezet: A görög nevelés elmélkedői 110-189
Összefoglalás 190-192
Irodalmi útmutató a görög nevelés történetéhez 192-214
III. Rész: rómaiak 215-300
1. fejezet: A római nép és a római szellem 215-219
2. fejezet: A római nevelés korszakai 219-243
3. fejezet: A római nevelés rendje 244-256
4. fejezet: A római nevelés elmélkedői 256-289
Összefoglalás 290-291
Irodalmi útmutató a római nevelés történetéhez 292-300
IV. Rész: A zsidók 301-316
1. fejezet : A föld és népe 301-303
2. fejezet: A nevelés 304 -314
Irodalom 315-316
Név- és tárgymutató 317-325

A középkori nevelés története
I. Fejezet: Az evangélium paedagogiája.
1. Az új életeszmény. - 2. A keresztény tanítás magábanvalósága. - 3. A keresztény ember. - 4. Az Újszövetség. - 5. Evangélium és középkor. - 6. A keresztény nevelés. - 7. Hogyan tanított Krisztus? - 8. A keresztény tanítás egyetemes hatása 1-16
II. Fejezet: A görög egyházatyák.
9. A kereszténység elterjedése. - 10. A művelődés problémája.- 11. Az egyházatyák és a klasszikus műveltség. - 12. Az egyházatyák pogány iskolákban tanultak. - 13. Egy keresztény ifjú tanulmányi menete. - 14. Az alexandriai katecheta iskola. - 15. Alexandriai Kelemen. - 16. Nazianzi Gergely és Aranyszájú Szent János. - 17. Nagy Vazul és a keresztény eklekticismus. - 18. A görög egyházatyák és a kultúra kérdése. - 19. Krisztus, a paidagogos. - 20. A keresztény erkölcsi nevelés. - 21. Művelődés és nevelés a keleti birodalomban 17-50
III. Fejezet: A latin egyházatyák.
22. Áttekintés. - 23. Minucius Félix. - 24. Tertullianus harcziassága és megalkuvása. - 25. Arnobius és Lactantius tagadó álláspontja. - 26. Szent Ágoston és a művelődés problémája. - 27. Szent Ágoston egyénisége. - 28. A Vallomások. - 29. A katechumenátus. - 30. A papnevelés kezdetei. - 31. Az Isten országa. - 32. Szent Ágoston mint tanító és mint püspök. - 33. A műveltség észszerűsége. - 34. A műveltség propaedeutikus feladata. - 35. Szent Ágoston paedagogiája. - 36. Szent Ágoston az értelmi és erkölcsi nevelésről 51-90
IV. Fejezet: A középkori művelődés kezdetei.
37. Új népek, új birodalmak. - 38. A kultúra hagyományai és a népmozgalmak. - 39. Spanyolország: Sevillai Izidor. - 40. Afrika: Martianus Capella. - 41. Itália: Boethius. - 42. Szent Benedek regulája. - 43. Cassiodorus Viváriuma. - 44. Itália műveltségi viszonyai a hatodik és hetedik században. - 45. Gallia. - 46. Bonifácz. - 47. Chrodegangus. - 48. Írország és Britannia: Beda Venerabilis 91-125
V. Fejezet: Nagy Károly.
49. Olasz hatások. - 50. Angol országi hatások: Alkuin. - 51. A palota-iskola és az akadémia. - 52. Alkuin Toursban. - 53. Alkuin tankönyvei. - 54. Pipin herczeg és Albinus mester párbeszéde. - 55. Nagy Károly és a népnevelés. - 56. Nagy Károly és a papképzés. - 57. Nagy Károly művelődési politikája 126-149
VI. Fejezet: A kilenczedik és tizedik század.
58. Jámbor Lajos. - 59. Európai közállapotok. - 60. Olaszország. - 61. Francziaország. - 62. Németország. - 63. Magyarország. - 64. Anglia. - 65. A kolostori művelődés 150-164
VII. Fejezet: Az egyházi nevelés.
66. A kolostorok nagy száma. - 67. Walahfrid Strabo állítólagos naplója. - 68. Belső és külső iskola. - 69. Nevelés és fegyelmezés. - 70. A tanuló gyermekek napirendje. - 71. A diákélet néhány derűs vonása. - 72. Az elemi ismeretek. - 73. A hét szabad mesterség. - 74. A latin nyelv. - 75. A latin grammatika. - 76. Latin írók. - 77. Példa a grammatikai tanítás menetére. - 78. A görög nyelv a középkorban. - 79. A rhetorika és a dictamen. - 80. A dialektika elemei. - 81. A számtan. - 82. A számok misztikus értelmezése. - 83. A geometria. - 84. A csillagászat. - 85. A zene. - 86. Természeti ismeretek. Szent Hildegard.- 87. Székesegyházi iskolák. - 88. Fárai iskolázás. - 89. Egyházi írók, mint paedagogiai elmélkedők 165-221
VIII. Fejezet: A világi nevelés.
90. A rendi nevelés. - 91. Egyházi és világi nevelés. - 92. A lovagi nevelés. - 93. A czéhek. - 94. Városok iskolái 222-233
IX. Fejezet: Szellemi mozgalmak a tizenegyedik és tizenkettedik században.
95. Közviszonyok. - 96. A scholasztika. - 97. Az universáliák. - 98. Petrus Abaelardus. - 99. Johannes Saresberiensis. - 100. Humanisztikus mozgalmak. - 101. Ellenhatások. - 102. Gratianus decretuma. - 103. A scholasztikus theologia rendszerbe foglalása 234-256
X. Fejezet: Az egyetemek.
104. Studium generale. - 105. A párisi egyetem keletkezése. - 106. Egyetemi szervezet. - 107. A facultas artium. - 108. A logikai tanulmányok, - 109. A theologiai kar. - 110. Az egyetemi oktatás módszere. - 111. A ferenczesek és domokosok. - 112. A kollégiumok. - 113. A párisi egyetem tekintélye. - 114. A franczia, angol és német egyetemek. - 115. A bolognai egyetem keletkezése. - 116. A bolognai szervezet. - 117. A tanulmányi rend Bolognában. - 118. A többi olasz egyetemek. - 119. Spanyol, lengyel és magyar egyetemek. - 120. A salernói orvosi egyetem.- 121. Egyetemi élet a középkorban. - 122. A középkori egyetemek jelentősége 257-288
XI. Fejezet: Muszlimok és zsidók.
123. A nevelés módja és menete a muszlimoknál. - 124. Nőnevelés a muszlimoknál. - 125. A muszlim nevelés elmélkedői. - 126. Az arab kultúra. - 127. Zsidó nevelés. - 128. „A lelkek gyógyítása" - 129. Leánynevelés a zsidóknál 289-299
XII. Fejezet: A keresztény nőnevelés.
130. A kolostori nőnevelés nagy arányai. - 131. Szent Jeromosa leánynevelésröl. - 132. Az apáczák közéleti munkássága. - 133. A kolostori leánynevelés rendje. - 134. Művelt világi nők a középkorban. -135. Dhuoda grófné kézikönyve. - 136. Kézimunkatanítás az apácza-kolostorokban. - 137. A lovagkisasszony nevelése 300-318

A renaissancekori nevelés története
I. Rész: Olaszország.
1. A megújhodás. - 2. Az egyéniség. - 3. A hírnév és a dicsőség - 4. A sokoldalúság. - 5. Az élet és a szépség. - 6. A tekintély és az ész. - 7. Az ember és a világ. - 8. A klassziczizmus feléledése. - 9. Közviszonyok a XIV. század első felében. - 10. Dante. - 11. Petrarca. - 12. A rajongás korszaka. - 13. A humanizmus kifejlődése. - 14. A humanizmus tetőzése. - 15. A nevelés elmélkedői. - 16. Petrarca a nevelésről. - 17. Vergerio. - 18. A vallásos nevelés problémája. - 19. Aeneas Sylvius. - 20. Keresztény nevelés és klasszikus szellem. - 21. Maffeo Vegio a testi és erkölcsi nevelésről. - 22. Vegio és a vallásos nevelés. - 23. Vegio és az értelmi nevelés. 24. Vegio paedagogiája. - 25. A XV.. század többi elmélkedői. - 26. A XVI. század. Sadoletus. - 27. Összefoglalás. - 28. Gyakorlati nevelők. Guarino. - 29. Vittorino. - 30. Az urbinói udvar. - 31. Castiglione mint paedagogus. - 32. A Cinquecento paedagogiai eszménye. - 33. A renaissance és a nőnevelés. - 34. A vég 1-80
II. Rész: Magyarország.
35. Előzmények.- 36. Mátyás. -37. Vitéz János.-38. Janus Pannonius. - 39. Báthori Miklós. - 40 Magyarok külföldi egyetemeken. - 41. Az Academia Istropolitana. - 42. Humanizmus a Jagellók idejében. - 43. Összefoglalás. - 44. A vég 81 -103
III. Rész: Francziaország.
45. Előzmények. - 46. Olaszország fölfedezése. - 47. Erasmus Adagiumai. -48. A franczia renaissance. - 49. A franczia közoktatás hagyományos rendje. - 50. A régi kollégiumok nevelése és fegyelme. - 51. Gargantua nevelése. - 52. Pantagruel nevelése. - 53. Rabelais mint kritikus. - 54. Rabelais mint naturalista. - 55. Rabelais mint humanista. - 56. Rabelais pozitivizmusa. - 57. Ramus Péter. - 58. Francziaország közállapotai. - 59. Montaigne. - 60. Az Essaik és a nevelés. - 61. Montaigne paedagogiája. - 62. Tanulságok 104-14
IV. Rész: Anglia.
63. Az angol renaissance kezdetei. - 64. A társadalmi probléma. - 65. Morus Tamás Utópiája. - 66. Az Utópia tanulságai. - 67. Vives Lajos. - 68. Vives és a növevelés. - 69. A paedagogiai elmélkedés továbbfejlődése Angliában. - 70. Az angol iskolázás a XVI. században. - 71. Visszatekintés 143-172
V. Rész: Németország.
72. A középkor vége. - 73. A bázeli zsinat. - 74. Agricola. - 75. A hieronymiták iskolái. - 76. A német humanisták paedagogiai törekvései a hitújítás előtt. - 77. A lüttichi iskola. - 78. A humanizmus térfoglalása a német egyetemeken. - 79. Erasmus. - 80. Erasmus élete. - 81. Erasmus paedagogiai művei.- 82. Illemtan gyermekek számára. - 83. Erasmus elméleti álláspontja. - 84. Erasmus és a klasszikusok. - 85. Erasmus jelentősége. - 86. A reformatio. - 87. A hitújítás és az iskola. 88. Luther és a népnevelés. - 89. Leányiskolák. - 90. Melanchthon. - 91. A goldbergi iskola. - 92. Sturm János - 93. Erasmus és Sturm. - 64. Sturm rendszerének tovaterjedése. - 95. Hatások hazai iskolázásunkra. - 96. A katholikus iskolázás a XVI. század első felében 173-240
VI. Rész: A Jézus-Társaság.
97. A színhely. - 98. A czél és az eszköz. - 99. Az intézmények. - 100. Ratio Studiorum. - 101. A jezsuiták paedagogiájának forrásai. - 102. A jezsuiták mint reformerek. - 103. A jezsuiták elterjedése. - 104. Oláh Miklós. - 105. A jezsuita iskolák szervezete. - 106. Az oktatás anyaga. - 107. Az olvasmányok kiszemelése. - 108. A latin oktatás menete. - 109. Módszer. - 110. A vetélkedés. - 111. Akadémiák. - 112. A színjátékok. - 113. Az iskolai rendtartás. - 114. Milyen legyen a jó tanár? - 115. Erkölcsi és vallásos nevelés. - 116. A rendszer bírálata 241-276
Név- és tárgymutató 278-289

Az újkori nevelés története
A tizenhetedik század
Az empirizmus 1-17
A köznevelés uralkodó eszméje a XVII. században
A humanizmus elhanyatlása
Az oktatás tárgya és módja
Az empirizmus és hatása
Első módszeres kísérletek
Amos Comenius 18-49
Comenius élete
Herborn
London
Stockholm
Lissa
Sárospatak
Egy pedagógiai rendszer a XVII. században
Comenius és a klasszikusok
Az oktatás tárgyszerűsége
Az oktatás módszere
A tankönyvek
Comenius hatása
Comenius öröke
A racionalizmus 50-76
Descartes
Port-Royal
Az oktatás a kis iskolákban
Az Oratórium
Vallásos nevelés
Értelmi nevelés
Locke elméleti álláspontja
Locke neveltje
A tizennyolcadik század
A francia felvilágosodás 95-11
A kor szellemi arculata
A pedagógiai század
Condillac
Helvétius
Kritikai észrevételek
Az enciklopédisták. Diderot
Visszapillantás
A naturalizmus 112-149
Rousseau, az ember
Vissza a természethez
A természetes nevelés
A test és az érzékek nevelése
Az értelmi nevelés
Az erkölcsi, vallási és eszthétikai nevelés
A természetes ember a társadalomban
Zsófia nevelése
A naturalizmus bírálata
Alaptévedések
Rousseau öröke
Az Emil hatása
A francia forradalom 150-162
A parlamentek
La Chalotais
A francia forradalom
Talleyrand és Condorcet tervezetei
Az elemi népiskolák
A középponti iskolák
Az összeomlás
A pietizmus 163-170
A mozgalom keletkezése és lefolyása
A hallei iskolák
Francke pedagógiai eszménye
Pietizmus és realizmus
Az első reáliskolák
A német felvilágosodás 171-209
Előzmények
A német racionalizmus
Nagy Frigyes
A porosz iskolaügy megszervezése
Rochow Eberhard
Felbiger és az ausztriai népoktatás szervezése
A filantropisták
Badedow János Bernát
Írók és munkatársak
A test ápolása és gyakorlása
Emberszeretet és oktatás
A klasszikus nyelvek
A módszer
Vallás és erkölcs
A filantropizmus jelentősége és hatása
Az új humanizmus 210-233
A mozgalom áttekintése
Új humanisták és filantropisták
Neo-humanizmus és realizmus
Az egykorú klasszikus oktatás bírálata
Új célok és új módszerek
A hellén ideál
Schiller és Herder
Herder középiskolai reformterve
Herder és a humanitás
Humboldt Vilmos
Goethe
A humanisztikus nevelés
Pestalozzi 234-270
Egyetemes embernevelés és népnevelés
Pestalozzi élete
Gyermek- és ifjú évek
Neuhof
Szegény gyermekek iskolája Neuhorfban
Egy Remete Esti Órája
Lénárd és Gertrud
Az anya eszményképe
A nevelő munka
Kristóf és Elza
A nevelés legmagasabb feladata
Stans
Burgdorf
Hogyan oktatja Gertrud gyermekeit?
A szó
Az alak
A szám
Yverdon
Pestalozzi mint vallástanító
Hattyúdal
Pesatozzi öröke
Hazai törekvések és alkotások
A köznevelés külső története és állapota 273-288
A köznevelés szelleme a XVII. században
Az iskolázás külső akadályai
Az iskolaügy politikai jelentőségének fölismerése
A magyarországi közoktatás állapota a régi rendszer idejében
Bírálók és úttörők 289-323
Pázmány Péter a magyar családi nevelésről
Káldi György az iskoláról
Más egykorú vélemények a magyar iskoláról
Apáczai bírálata
Bethlen Miklós feljegyzései
Wázsonyi Márton és Bárány György
Mikes Kelemen
Maróthi György
Bessenyei pataki tanulóéveiről
Kazinczy Ferenc feljegyzései pataki iskolázásáról
Losontzi István a falusi iskolákról
Ítéletek a jezsuita iskolákról
Reformtörekvések a tizenhatodik században
Comenius
Keresztúri Pál
Apáczai mint nemzetnevelő
Szórványos iskolai reformok a XVIII. században
Pedagógiai érdeklődés előjelei
A Ratio Educationis 324-341
A Jézus-Társaság feloszlatása
A Ratio Educationis
Az országos rendezés alapelvei
Nyugati hatások az új rendszerben
A normális módszer Magyarországon
A Ratio Educationis jelentősége
Erdély és a Norma Regia 342-379
Előzmények
Az erdélyi iskolák kormányzata
Az erdélyi iskolák állapota
Az erdélyi népoktatás újjászervezése
Az erdélyi katholikus gimnáziumok
A reformátusok vásárhelyi normája
A szászok gimnáziumai
Fordulat az erdélyi iskolareformban
A Norma Regia
Erdélyi protestáns egyetem
A kolozsvári felekezetközi egyetem terve
A kolozsvári katholikus egyetem szervezése
Az erdélyi orvosképzés reformterve
Katholikus papképzés Erdélyben
A megcsonkúlt kolozsvári egyetem
A köznevelés mint politikai tényező 380-391
József önkényuralma
A népoktatás
A gimnáziumok
Az egyetem
A protestáns iskolák helyzete
A nemzeti visszahatás
Pótolni valók 392
Név- és tárgymutató 393-407 Vissza