Kerékgyártó Árpád: Magyarország történetének kézikönyve I-VII. (Teljes!)

Tartalom

I. kötet
A magyarok beköltözéstől III. Endre király haláláig. 889-1301
A magyarok eredete a nemzeti hagyományok szerint 1
Horváth Mihály értekezése a magyarok eredetéről 3
Hunfalvi Pál nyelvészeti nyomozásainak egybevetése a történelmi bizonyítékokkal 7
Vándorlás Lebediába, Etelközbe és a Pannonföldre. Árpád vezérré választása. A bolgár-magyar háboru. 884-889 11
A honfoglalás története. Árpád halála. 889-907 14
A magyarok hadjáratai Olaszországban; fényes diadaluk a Brentánál; az olaszokat megadóztatják. 898-954 19
Beütéseik Francziaországba és a görög birodalomba; a keleti császárokat adófizetőkké teszik. 906-970 20
Pusztitásaik Németországban; fényes győzelmeik Pozsony és Augsburgnál; Lajos, Konrád és Henrik királyoktól adót szednek; a merseburgi és augsburgi vereségek. 900-955 21
Gyejcsa erőszakos átalakításai. A hittérités kezdete. A fővezér és fia István keresztsége és házassága. 972-997 28
István a magyarok apostola. Koppány fölkelése. Az egyházmegyék és a független magyar királyság alapitása. 997-1000 32
A magyarok államszerkezete és miveltségi állapotai a vezérek korában, 884-1000 34
Népesség
Földterület
Alkotmány
Kormány
Törvényhozás
Magán- és büntetőjog s törvénykezelés
Hadügy
Közgazdászat
Szellemi mivelődés
A pogány magyarok ősvallása
A kereszténység befogadása
A külviszonyok
Szent István és Gizella koronáztatása. Hadviselések Gyula, Keán, Ótom és II. Konrád cs. ellen. 100-1030 50
A kir. szózata Imre fiához, ennek kora kimulása. Gizella ármányai. Vazul megvakittatása. István kir. halála. 1031-1038 53
Szent István a magyar birodalom politikai szervezetét az egyeduralom és a keresztény hitvallás igényei szerint alakítá át 56
Népesség
Földterület
Alkotmány
Kormány
Törvényhozás
Magán- s büntetőjogi állapot
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy
Közgazdászat
Szellemi mivelődés
Egyház
Péter kiüzetik. Aba királynak kiáltatik ki. III. Henrik betörései. A pogányság fölkel. Endrét behivja s Pétert megvakitja. 1038-1047 68
A pogányok pusztitásai. Endre koronáztatása. Béla vezérsége. A meggyőzött Henrik császár Magyarország függetlenségét elismeri. 1047-1060 72
Az ország déli határainak kiterjesztése. Salamon koronáztatása. Endre és Béla viszályai. A király veresége és halála. 1054-1060 75
I. Béla koronáztatása. A fejérvári országgyülés. A pogányság fölkelése. A király bölcs intézkedései és halála. 1060-1063 77
Salamon kir. unokatestvéreivel kibékül s velök a karantán hgen, a csehek, besenyők és görögökön diadalmaskodik; Nándorfehérvárt elfoglalja. 1064-1072 79
Polgárháború. A mogyoródi csata. Salamon veresége. VII. Gergely pápa avatkozása. I. Gyejcsa koronáztatása, lemondása és halála. 1073-1077 81
Sz. László koronáztatása. Salamon viszontagságai. Horvátország elfoglalása. A besenyők vereségei és letelepítése. A kir. halála. 1077-1095 85
A törvényhozás eredménye Sz. László kir. korában 90
Kálmán Magyar- Horvát- s Dalmátország királyává koronáztatik. A király házasságai. A kereszthadak átvonulása Oroszországi hadjárat. 1095-1103 93
A horvátok pártütései. Dalmatia elfoglalása. Városi kiváltságok. Kálmán és Álmos viszályai. A kir. halála és jellemzése. 1095-1114 95
A törvényhozás eredménye. Kálmán kir. korában 99
II. István koronáztatása. Háborui Velenczével, a csehek, osztrákok, oroszok és görögökkel. A király kegyetlenkedik, a besenyőket megtelepíti s Béla herczeget utódául választja. 1114-1131 103
II. Béla koronáztatása. Boszuállás az aradi gyülésen. A Borics érdekében betörő lengyelek kiüzetése. A birodalom felosztása. A király halála. 1131-1141 108
II. Gyejcsa koronáztatása és házassága. Szász gyarmatosok letelepülése. Keresztesek átvonulása. Osztrák, orosz és görög háboruk. Egyházszakadás. Gyejcsa halála. 1141-1161 111
III. István koronáztatása és házassága. II. László és IV. István trónbitorlók. Háboruk Mánuel császárral. Dalmatia elvesz. A király halála. 1161-1173 116
Királyválasztási pártok. III. Béla koronáztatása és házassága. A Szerémség és Dalmatia visszavétele, s e miatt háboruk Velenczével. Hadjáratok a görög és bolgár földön. I. Fridrik kereszthada átkelése. A kir. halála s kormányának jellemzése. 1173-1196 121
Imre kir. és Endre hg. viszályai. Herczegovina elfoglalása. A korona igényei Szerb- és Bolgárországra. Hadakozás Velenczével. A kereszthadjárat elmarad. III. Incze befolyása a közügyekre. III. László koronáztatása és halála. 1196-1205 127
II. Endre koronáztatása és házasságai. Gertrud megöletése. Kálmán hg. Galiczia királya. Kereszthadjárat. A kormány visszaélései. Az arany bulla. 1205-1222 132
Villongás Endre és Béla közt. A várföldek visszavétele. Moldva Bélára bizva. 1231. decretum. A törvény megvetése s a saracénusok zsarlásai. Az ország interdictum alatt. Háboruk az osztrák Fridrikkel. Endre halála. 1222-1235 137
A törvényhozás eredménye II. Endre kir. korában. 141
Az alkotmány és kormányra
A magán- és büntetőjog és törvénykezésre
Had- és pénzügyre
A törvény biztosítékaira nézve
IV. Béla király 2-dik koronáztatása. Boszuállás s tekintélye öregbitése. Fridrik osztrák hg. veresége. Az őshoni magyarok emléke. Besenyők letelepítése. Viszály király, besenyők és magyarok közt. Tatárjárás. 1235-1242 144
IV. Béla az ország 2-od alapítója. Hadjáratai az osztrák Fridrik és cseh Ottokár ellen. Stiria elvész. Intézkedés Zára, Moldva, a szörényi és macsói földről. Polgárháboruk Béla és fia István közt. A király családi viszonyai. A törvényhozás eredménye. 1242-1727 152
V. István 2-szori koronáztatása. Háborui Ottokárral. A király hirtelen halála. 1270-1272 158
IV. László koronáztatása. Háboruk Ottokárral, kit Habsburg Rudolf magyar haderővel tönkre tesz. Kun László elfajulása az országot végtelen zavarba ejti. A király megöletése. 1271-1290 160
III. Endre származása és koronáztatása. A trónigénylők. Albert osztrák hg. lemondása. Az urak féktelenkedése. Robert Károly felavatása. Endre halála. A törvényhozás eredménye. 1290-1301 164
II. kötet
III. Endre király halálától a Mohácsi csatáig 1301-1526
Trónvillongások. Pápai avatkozás. Venczel király felavatása, képtelensége és visszavonulása. 1301-1305 1
Otto koronáztatása és fogsága. Fejetlenség. A korona viszontagságai. Károly trónrajutása. 1305-1310 3
Csák Máté. Pető Péter és a Brebireiek lázadása; az erdélyi szászok lecsillapitása. 1310-1326 6
A király házasságai. Háboru Velenczével, Uroz szerb fejedelemmel és Lajos romai királylyal. 1311-1322 9
A belállapotok rendezése Károly által. 1311-1322 11
A visegrádi udvar fénye. Zács Bódog merénye. A havasföldi vereség. 1330 13
Károly avatkozása az éjszakai szomszéd államok viszonyaiba. Visegrádi congressus. Öröködés Nápolyban és Lengyelországban. 1314-1339 15
A főpapok ujabb vádja Károly ellen az alkotmány-sérelmek miatt. A pénzügy végleges szabályozása. A király halála és jellemzése. 1340-1342 18
A nemzet reményei Lajos király trónraléptekor. Endre hg. megöletése Aversában. 1342-1345 20
Nápolyi viszályok és hadjáratok. 1345-1351 22
A horvátok zavargása. Háboruk a litvánok és tatárokkal. Galiczia visszakapcsolása. Az 1351-ki országgyülés. Lajos házassága. 1342-1354. 1377 28
Hittérités. Zsidóüldözés. Szerb háboruk Viszályok IV. Károly császárral. 1356-1371 31
Ütközet a törökkel. A melléktartományok lázadása. A pécsi főtanoda alapitása. 1359-1368 34
Háboruk Velenczével. Intézkedés Nápolyról. 1345-1381 37
A nagy magyar-lengyel birodalom egyesitése Lajos király személyében. A királyi herczegnők eljegyzése. 1370-1382 44
Lajos kir. halála, jellemzése és kormányának eredményei. 1382 46
Mária koronáztatása. A lengyelek és horvátok zavargása. Lengyelország elszakad. Összekocczanás Zsigmonddal. Kis Károly Budára érkezik. 1382-1385 49
Kis Károly koronáztatása és megöletése. A királynék fogsága. Erzsébet megfojtatik. 1385-1387 53
Zsigmond koronáztatása és visszaélései. Mária megszabadítása. A lázadásnak elfojtása. 1387-1393 55
Galiczia elvesz. A melléktartományok hüsége ingadozik. Zsigmond harczai a törökkel Mária királyné haláláig. 1387-1395 58
Zsigmond törvényszegései és fogsága. Kibékülés. Ujabb sérelmek miatt trónvesztettnek nyilvánitása. Nápolyi László ellenkirály kiüzetése. 1395-1404 61
A királyi városok országrendiségének megalapitása és törvényhatóságaik szabályozása. A király 2-dik házassága s leánya Erzsébet eljegyzése. A sárkányrend alapitása. 1405-1408 66
Háboruk Velenczével. Dalmatia elvesz. Zsigmond elnyeri a római királyságot, a lombardi és császári koronát. 1396-1433 69
Török háboruk. A melléktartományok viszonya az anyaországhoz. 1396-1437 73
Zsigmond érdeme az egyházszakadás megszüntetése körül. 1414-1417 79
Zsigmond öröklése Csehországban. A huszita háboruk. 1419-1437 83
A honvédelem szabályozása. Az erdélyi pórlázadás. 1397-1437 87
Zsigmond kir. halála, jellemzése és kormányának eredményei. 1437 91
Hunyadi János eredete. Albert és Erzsébet koronáztatása. A budai polgárok vérengzése. A csehországi győzelem. Az 1839-ki hires országgyülés. A török elleni hadjárat. Albert halála. 1438-1349 97
Királyválasztó országgyülés. Erzsébet Lászlót szül és megkoronáztatja. A korona elsikkasztása. Ulászló király felavatása. 1439-1440 101
Belháboru Erzsébet és Ulászló pártja közt. László király és a szent korona. Fridrik kezébe adatik. Kibékülés. Erzsébet halála. 1440-1442 103
Háboruk a törökkel I. Ulászló király haláláig. Nándorfejérvár sikeres védelme, Hunyadi fényes győzelme Szebennél, Vaskapunál és a hosszu hadjáraton. 1440-1444 106
A várnai csata. Ulászló kir. halála. Hunyadi János fogsága. 1444 109
A főkapitányok igazgatása. A rakonczátlan Czilleiek fékezése. Hunyadi János országkormányzóvá választatása. 1445-1446 113
A kormányzó küzdelmei a törökkel. A rigómezei csata. Hunyadi bujdosása és fogsága. 1445-1448 115
Hunyadi az ország hütleneit: Drakula havasföldi vajdát, Brankovics szerb despotát és Giskra cseh kapitányt megfenyiti. 1445-1451 119
Alkudozások Fridrik királylyal a kis Lászlónak kiadatása iránt; ennek kiszabadítása; Hunyadi János leköszönése. 1445-1453 123
Czillei Ulrik áskálódásai Hunyadi János ellen. 1453-1455 128
Hunyadi végső csatározásai a törökkel. Capistran a keresztet hirdeti. A nándorfejérvári diadal. A győztes hős halála. 1454-1456 130
Czillei Ulrik ármánya Hunyadi János fiai ellen; a cselszövő megöletése. A királyi esküvel igéri Hunyadi Lászlónak bántatlanságát. 1456 135
Hunyadi László kivégeztetése és e miatt az ország forrongása. A király menyekzői készületei és halála Prágában. 1457 137
Mátyás választatása és fogságbóli szabadulása. Háboruja és alkudozásai Fridrik császárral a királyi székért s a korona váltságáért. Koronáztatása. 1458-1464 141
A Felső-Magyarországban rabló csehek kiirtatása. 1458-1474 143
Magyarország melléktartományaiban viszonya a sz. koronához. 1457-1476 145
Háboruk a törökkel: a kenyérmezei diadal. 1459-1488 149
Lázadások Magyarországon és az erdélyi részeken. 1459. 1467. 1471. 1474 153
Cseh és lengyel háboruk. Mátyás szert tesz a cseh királyi czimre, Morvaország és Slézia birtokára. 1468-1479 157
Mátyás király házasságai. Háborui Fridrik császárral. Ausztria, Stiria és Karinthia elfoglalása. 1461-1489 165
Mátyás gondoskodása fiáról Corvin Jánosról. A nagy király halála, jellemzése és országlásának eredményei. 1469-1490 171
Ulászló választatása és koronáztatása. A király hanyagsága és szegénysége; tekintélyének hanyatlása és hatalmának korlátoltsága. 1490-1514 180
Miksa király és Albert hg. trónigénylők az országot dulják. Szapolyai János erőszakos lépései a magyar korona elnyeréséért. 1490-1513 184
Az oligarchia féktelensége és viszálykodásai. A had- és pénzügy bomlásnak indul 1490-1514 168
A Dózsa György vezérlete pórlázadás. A jobbágyosztálynak személyrabságra kárhoztatása. Verbőczi hármaskönyve. Ulászló családi viszonyai és halála. 1502-1516 191
Az államtest feloszlásának számos jelenségei. Szulejmán hadjárata Magyarország ellen. A mohácsi csata. Lajos király halála. 1516-1526 195
III. kötet
A mohácsi csatától a linczi békekötésig és III. Ferdinánd király haláláig. 1526-1657
Gróf Szapolyai János erdélyi vajdának és utóbb Ferdinánd ausztriai főherczegnek királylyá választatása és koronáztatása. 1526-1527 1
János és Ferdinánd királyoknak sikertelen békealkudozásai és háborui 1527-1537 9
Küldiplomatai viszonyok. 1526-1539 22
A törökök hódításai és avatkozása a trónviszály kérdésébe; Szulejmán 2-ik és 3-ik hadjárata Magyarországon. 1527-1540 31
A nagyváradi békekötés János és Ferdinánd közt. Az Erdélyben készülő lázadás elnyomatása. János családi viszonyai, halála és jellemzése. 1538-1540 46
Erkölcsi állapotok; a köznép sorsa a trónvillogások idejében. 1526-1540 52
A törvényhozás eredménye. 1526-1540. Alkotmány. Kormány. Magán- s büntetőjog. Hadügy. Pénzügy. Egyház 59
Ferdinánd alkudozásai Izabellával, Fráter Györgygyel és János Zsigmonddal; ennek uralma Erdélyben és a magyarországi részeken. 1540-1564 64
Szulejmán 4-ik és 5-ik hadjárata. Buda, Valpó, Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Fejérvár, Visegrád stb. elfoglalása. Békekötés 5 évre. 1540-1547 82
Ismételt békeszegések. Losonczi István Temesvár, Szondi György Drégely, Dobó és Mecskei István Eger hős védői. A török a temesi terület, Veszprém, Buják, Szolnok, Fülek, Tata stb. elfoglalásával a hódítást terjeszti. Ujabb 8 évi béke. 1548-1562 88
Közbátorsági és erkölcsi állapotok, a jobbágyok sorsa. Egyházi és vallási viszonyok. 1540-1564 94
A törvényhozás eredménye. Miksa koronáztatása. I. Ferdinánd családi viszonyai, halála és jellemzése. 1540-1564. 100
Törvénykönyv
Alkotmány
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy
Egyház
Háboru János Zsigmonddal. Békekötés. A fejedelem halála. Somlyai Bátori István választatása. Békes Gáspár lázadása. Erdély fejedelme a lengyel kir. széken. 1564-1576 118
Török háboru. Szulejmánnak 6-ik hadjárata. Szigetvár védelme a hős Zrínyi Miklós által. Békekötés és annak megszegése. 1564-1575 125
A köznép állapota. Pórlázadások. Erkölcsi és egyházi viszonyok 1564-1576 129
Alkotmánysérelmek. Germanisáló törekvések. Összeesküvési kisérletek. Rudolf koronáztatása. Miksa kir. családi viszonyai, halála és jellemzése. 1564-1575 132
A törvényhozás eredménye. 1564-1576 136
Alkotmány
Kormány
Magán- s tüntetőjog
Törvénykezés
Had- és Pénzügy
Egyház
Bátori Kristóf és Zsigmond Erdély fejedelmei. Az utóbbinak szövetsége Rudolffal a török ellen. Az ellenzéket kivégezteti, a törököt ismételve megveri. 3-szori lemondása a fejedelemségről, Bátori Endre és a bitorló Mihály vajda megöletése, Básta zsarnoksága. 1576-1602 141
Az alkotmány felfüggesztése. Székely Mózes igényelt fejedelemsége. A brassói csata. Básta rémuralma. Bocskai István választatása. A Bécsi béke. Rákóczi Zsigmond lemondása. Bátori Gábor felavatása. 1602-1608 153
A rablóhadjáratokból kifejlett 15 éves török háboru. Az ellenség veresége Szikszó, Sziszek, Pákozd, Esztergom és a Sárrétnél. Fülek, Győr, Pest stb. visszavétele. A mezőkeresztesi csata. Eger és Nagykanizsa bukása. A zsitvatoroki 20 éves béke. 1576-1606 158
A közbátorság hanyatlása, a népnyomor elviselhetetlensége. Alkotmánysérelmek. 1576-1604 166
Kismarjai Bocskai István fölkelése. A kir. hadak kiszorittatása. A bécsi értekezletek és a szerencsi, korponai és kassai gyülések 4-szeres üzenetváltásai. A bécsi békekötés. 1604-1606 171
Rudolf kir. életviszonyai, viszálya Mátyás főhggel; lemondása a koronáról, jellemzése. A törvényhozás eredménye. 1576-1608 180
Alkotmány
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Had- s Pénzügy
Választási capitulatiók II. Mátyással és II. Ferdinánddal; mindkét király megkoronáztatása. Rudolf halála. 1608. 1612. 1618 188
Bátori Gábor garázdálkodása és zsarnoksága Erdélyben, megbuktatása és megöletése. Betlen Gábor választatása. Mátyás kir. sikertelen avatkozásai Erdély ügyeibe. A nagyszombati kiegyezés. A törökhözi viszonyok. 1608-1619 191
A 30 éves vallásháboru kitörése. II. Mátyás kir. halála és jellemzése. A törvényhozás eredményei. 1618. 1619 198
Betlen Gábor 3-szori támadása, a beszterczei gyülésen királylyá választatása. A nikolsburgi, bécsi és pozsonyi békekötések. 1619-1626. 1629 201
Özv. Betlen Katalin és I. Rákóczi György Erdély fejedelmi székén. Ennek szerződései Ferdinánddal és viszályai némely főurakkal. Eszterházi nádor és Pázmány érseke versengése. Ferdinánd főhg. koronáztatása. II. Ferdinánd halála és jellemzése. 1629-1637 212
Végre-nem-hajtott törvények és orvoslatlan sérelmek halmaza. A végvárak elhanyagolása. A törökkel 2-szeri megujitott békekötés. IV. Ferdinánd és I. Leopold koronáztatása. Kisérlet az öröklö királyság életbeléptetésére. 1637-1655 217
I. Rákóczi György betörése. A linczi békekötés. II. Rákóczi György terve a lengyel trón elfoglalására. III. Ferdinánd halála és jellemzése. 1643-1657 221
IV. kötet
I. Leopold kir. székfoglalásától a szatmári békéig. 1657-1711
II. Rákóczi György szerencsétlen lengyel hadjárata. Rédei Ferencz, Barcsai Ákos, Kemény János és Apafi Mihály fejedelemsége. Erdély ismételt feldulatása a török által. 1657-1662 1
Az 1659. és 1662-diki országgyűlések, összehasonlítva a II. és III. Ferdinánd királyok korabeli törvényhozások eredményével Magyar- és Erdélyországban 12
Alkotmány
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy
Egyház
Köprili Ahmed nagyvezér két hadjárata Magyarországon. Párkányi vereségünk. Érsekujvár és más erődök bukása. Zrínyi Miklós és Péter diadalai. A szentgothárdi csata. A vasvári béke 1663-1664 25
Elégületlenség a vasvári békével, mit a bécsi, pozsonyi és beszterczei értekezletek el nem enyésztenek. Zrínyi Miklós bán szerencsétlensége. Hírek a bécsi kormány szándékáról Magyarországot alkotmányától megfosztatik. Ez ellen összeesküvés tervezése és annak feje Veselényi Ferenc nádor halála 1664-1667 32
Az összeesküvés fejeinek nagyravágyása és meghasonlása. Az ujhelyi, eperjesi, zemplényi és beszterczei gyülések. Az összeesküvések fölfedeztetése, a főrészesek elfogatása. 1667-1670 38
A lőcsei nyomozó-, a bécsi és pozsonyi vérbiróságok. Zrínyi Péter, Frangepán és Nádasdi Ferencz kivégeztetése. Mind több labancz küldetik az országba; uj nagy adók önkényesen vettetnek ki, a protestánsok üldöztetnek. A menekültek betörése vallásháboru jellegével is bir. A csász. tábornokok kegyetlenkedéseinek kezdete. 1670-1672 44
A kormányzóvá tett Ampringen zsarnoksága. A protestáns lelkészek és tanitók elitéltetése. Magyarország történelmének legszomorúbb évei. Spork, Spankau, Kobb vadságait a bujdosók hasonlóval viszonozzák. Az önkényuralom Lobkovitz bukása után is fennmarad. XIV. Lajos követe a bujdosók részén. Kisérlete békét szerezni az alkotmány helyreállítása nélkül. 1672-1675 51
A kibékülés sem Strasoldo és Barkóczi által, sem a pozsonyi, sopronyi és nagyszombati tanácskozásokban nem jöhet létre, mert Hocher a királyhoz hű urakat is lázadóknak nevezi, s minisztertársaival az önkényuralmat tartja fen. A fölkelők szövetsége a francziákkal. A becsapások és kölcsönös kegyetlenkedések folytatása. A fölkelés élére állott Késmárki gróf Tököli Imre diadalai és fegyverszünete. 1675-1680 56
A törvényhozás eredménye az 1681-ki sopronyi országgyülésen, tekintettel Erdélyre 63
Alkotmány
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy
Egyház
Tököli ujabb fölkelése. A békealku meghiusul. Menyegzője Zrínyi Ilonával. A törökkel szövetkezik s Felső-Magyarországot elfoglalja. A vezérbasa királylyá kiáltja ki. A kassai és tályai gyüléseken népszerűsége csökken. Vele az egyezkedés megszakad. 1681-1683 74
A 16 éves török háboru. A török veresége Bécs, Párkány, Vácz, Szentendre, Érd és Nyergesujfalunál. Esztergom és Érsekujfaluvár visszavétele. Buda sikertelen ostroma. A kuruczok és főkép az idegen katonaság okozta népnyomor. Tököli közbenjárókkal békét nem szerezvén és több vereséget szenvedvén, a török őt elfogja s Leopoldnak kiadni igéri. 1683-1686 80
Buda ostroma és elfoglalása. Kérelem a külföldi katonák beszállásolása ellen. A nagyvezér békeajánlatával elutasittatik. Pécs, Szeged, Eszék, Pétervárad, a Szerémség stb. visszavétele. A török veresége Zentánál és Mohácsnál. Eger és Munkács feladatása. Zrínyi Ilona és a Rákóczi gyermek Bécsbe vitetnek. Tököli ujabb kiáltványa és sorsának hanyatlása. 1686-1688 88
Caraffa és az eperjes vérbiróság. Az 1687-diki országgyülés. A öröklö-királyság. Az aranybulla záradékának eltörlése. 95
József koronáztatása
A törvényhozás egyéb eredménye
Alkotmány. Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Had- s Pénzügy
Egyház
Erdély I. Leopold uralma alá jut. Apafi Mihály halála. Tököli Imre választatása. Leopold diplomája. Az Avinczi-resolutio. 1683-1693 107
Ujabb fényes győzelmek a törökön. Székesfejérvár, Kanizsa, Szigetvár, Nagyvárad stb. a melléktartományokban pedig Nándorfejérvár, Viddin, Zvornik, Nissza stb. elfoglalása. A külső nyeremények veszte. 37,000 szerb család megtelepedése. A szalánkeméni és zentai diadalok. A karloviczi béke. 1688-1699 114
Terv ocotroyal közigazgatási rendszer behozatalára. Az idegen zsoldosok dúlásai. Önkényileg kivetett adók. Egyéb sérelmei az alkotmánynak. Az elégületlen hallgatagi vezérjelölte hg. II. Rákóczi Ferencz. Ennek kora viszontagságai, fogsága és szökése. 1689-1701 123
Rákóczi bajlódása Lengyelországban. A zendülő pórok és a fölkelő Rákóczi veresége. Kiáltványai. Tömeges csatlakozások. Küzdelmei Erdélyben és a szerbek ellen. Előnyomulás Ausztriába. A csász. kormány a békealkut Szécsenyi Pálra bízza. Az alkotmány-biztosíték. 1703-1704 133
Rákóczi manifestuma a külhatalmasságokhoz. Értekezletek Gyöngyösön. A kegyetlenkedő Heister Eszterházi Antal Csíkvárnál, Forgács Simont Koronczónál és Károlyi Rabattát Szentgothárdnál megveri. Leopold nyilatkozata a jogok helyreállítása iránt. Rákóczi hadjárata a szerbek ellen, Erdély fejedelmévé választása. 1704 144
A selmeczi értekezlet meghiusul. Rákóczi veresége Nagyszombatnál és a Bécsig portyázó Károlyié Kilitinél. A cs. hadak Pozsonyig üzetnek. Szécsenyi alkudozása Egerben; az udv. ujabb ajánlata nem fogadtatik el. I. Leopold kir. családi viszonyai, halála és jellemzése. 1704-1705 152
I. József törvényes országlást igér. Rákóczi a franczia királylyal kiván szövetkezni. Pudmericzi veresége. A fölkelő rk. szövetkezése a szécsenyi gyülésen. Rákóczi vezérlő fejedelemmé választatása. Zsibói veresége. Az erdélyi fölkelés elnyomatása. 1705 157
József kir. igérete az alkotmány fentartása iránt. A miskolczi kormánytanács-ülés. Rákóczi önzetlenségének példánya. A nagyszombati békealku meghiusul. Esztergom elfoglalása és bukása. Ónodra országgyűlés hirdettetik. 1705-1707 165
Rákóczi Erdély fejedelmévé avattatatik. Az ónodi gyülés. A turóczi követek kivégeztetése. A függetlenségi nyilatkozat. A fejedelem külszövetkezésben keres támaszt. A kassai országtanács-gyülés. 1707 171
A pozsonyi országgyülés. Hadjárati terv Sléziába a bajor fejedelem vagy a porosz hg. behozatala végett. A fölkelők veresége Trencsénnél. A sárospataki gyülés. Rákóczi sikertelen diplomatiai müködései és békejavaslatai. Az amnesitát sokan elfogadják. A vadkerti ütközet. 1708-1710 177
Az angolok és hollandiak közbenjárását az udvar elutasítja. A liszkai vereség. Kibujdosás. Pálfi megnyeri Károlyit. Rákóczi pártfeleinek amenstiát kér s kiköltözik. I. József halála. A szatmári béke. 1710-1711 184
V. kötet
A szatmári békétől II. József császár haláláig. 1711-1790
A szatmári béke megerősítése III. Károly koronáztatása. A nőöröklés kérdése a horvátoknál. A sancti pragmatica kihirdetése Bécsben. Viszonyok Spanyolországhoz. Országgyülési tárgyalások. 1711-1715 1
Az 1708. 1712. és 1714-ki országgyűlések törvényhozásának eredménye 8
Törvényhozás
Alkotmány
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy
Egyház
Az 1-ső török háboru. Eugen és Pálfi diadalai. Kralovicz, Pétervárad és Nándorfejérvárnál. Temesvár és Nándorfejérvár visszavétele. A krimi tatárok kiüzetése. Rákóczi költözése Konstantiánpolyba. A passzaroviczi béke. 1715-1718 18
Rákóczi Ferencz diplomatiai működési számüzöttségében; tartózkodása Francziaországban; megtelepedése Törökhonban, s itt az ő és bujdosótársai viszontagságai. 1711-1727 28
Az országos választmányok működése. A pragmatica sanctio elfogadása az 1722-ki országgyűlésen. E diaetának egyéb tárgyalásai. 1717-1722 35
A törvényhozás eredménye az 1722/3-ki országgyűlésen 42
Alkotmány
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Had- és Pénzügy
Egyház
A helytartótanács felavatása. Közgazdasági viszonyaink. Heves tárgyalások az 1728-ki országgyűlésen. Károly határozata a protestánsok vallásügyében. 1723-1731 52
A törvényhozás eredménye az 1728/9-ki országgyűlésen. 58
Kormány
Magán- s büntetőjog
Törvénykezés
Pénzügy
Egyház
Rákóczi Ferencz végső kisérletei a számüzöttségből menekülni, gyermekei és bujdosótársai sorsát javítani. A fejedelem halála. 1726-1735 62
Szegedinecz Pero és szerb tiszttársai által szított pórlázadás. 1734-1736 65
A 2-ik török háboru. A nándorfejérvári béke. III. Károly családi viszonyai, halála és jellemzése. 1737-1740 68
Mária Terézia székfoglalása. Terv az osztrák birodalom felosztására. A királynő ellen fölkelt fejedelmek. Veszélyes állapot. A magyarok segélye diaetán kivül. A pozsonyi országgyűlés szervezkedése. Kir. leutazási programm és elfogadtatás. Ujk. hitlevél tervezése. Nagy igéretek. Koronázás. 1740-1741 73
A nemzet kivánatai. A királynő vágya férjét kormánytárssá tenni. A német ministerek magyarellenes érzülete. A kivánatok megtagadása. A birodalom növekedő veszélyei. 1741 81
Az 1741-ki sept. 11-ke. Moriamur pro rege nostro! Ferencz nhg. kormánytárssá fogadtatik. A nemzet több kivánata nagynehezen teljesittetik. A segélyek megszavazása. Az országgyűlés vége. 1741. 86
A törvényhozás eredménye az 1741-ki országgyűlésen 89
Alkotmány
Kormány
Magán- és büntetőjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy
Egyház
Az osztrák örökösödés háboru. A királynő a magyar fegyverek sikerét a nemzet áldozatkészségét magasztalja. A háboru esélyei. A wormsi szövetség. A berlini és dresdai részleges és az aacheni egyetemes béke. 1741-1748 97
M. Terézia a magyarok iránti hálájának jelenségei. A birodalmi központosítás és a magyar alkotmányosság elveinek harcza. A királynő az absolut kormányhatalmat Magyarországra is igyekszik kiterjeszteni. A nemesség társadalmi átalakítását veszi czélbe. A testőrség és a Theresianum által is terjeszit az elnémetesedést 103
A királynő a franczia udvarral kiván II. Fridrik ellen szövetkezni. Az 1751-ki országgyűlés tárgyalásai 109
M. Terézia kir. tejhatalommal létesít reformokat. A kormányszékek önállóságának és a nemzeti függetlenségnek csorbulása. A magyar állandó hadsereg. A határőrvidék szervezés. A fötartományi bizottság. A pénz- és bányaügyek. A kir. jövedelmek 113
A hétéves háboru. A királynő Franczia- és Oroszországgal szövetkezik a poroszok ellen. A magyarok önkéntes áldozatai; résztvétök a háboruban. A hubertsburgi béke. József főhg. romai királylyá választatik. 1756-1763 117
Az apostoli kir. czim. A magyar testőrség. Sz. István kir. diszrendje. A selmeczi bányászakadémia. Az 1764-ki országgyűlés. Az adószaporítás. A nemesi fölkelés és urbér szabályozása kérdései 120
A törvényhozás eredménye az 1751. és 1764/5-ki országgyűléseken 126
Alkotmány
Kormány
Magánjog
Törvénykezés
Had- és Pénzügy
Egyház
Ferencz cs. halála. József előbb kormánytárs-, utóbb csak hadügyi főnök. A rk. idegenkedése a reformoktól. Albert hg. kir. helytartó. Németesités. A közélet hiányai rendeletek által pótolva. Urbéri szabályozás. Planum tabulare. 1765-1769 131
A királynő nagy reformokat létesít a kath. egyház körében. A jezsuita szerzet felosztatása. Uj püspökségek alapítása. A protestansok vallási sérelmei. Zavargásaik. Reformok a tudomány és köznevelés körében. Gondoskodás az anyagi érdekekről. 1750-1773 134
A vámrendszer. Fiume és a temesi kerület bekebelezése. Az urbér életbeléptetése. A szerbek jogviszonyainak szabályozása. 1775-1779 139
Lengyelország első felosztása. Galiczia, a szepesi városok és Bukovina visszavétele. A bajor örökösödési háboru. M. Terézia halála és jellemzése. 1772-1780 145
József császár szellemi tehetségei. Jellemének kifejlésre befolyt körülmények. Utazásai. Törekvéseinek czélja és eredménye. A székfoglalás. A nyugdijak szabályozása. Sajtórendeletek. 1780-1781 151
Reformok az egyházak és közoktatás körében. Tetszvényjog. Türelmi rendelet. VI. Pius pápa Bécsben. 134-fi és 6 nőklastrom eltörlése. A hitváltoztatás, temetkezés, falusi lelkészség, szerzetesek házi fegyelme, némely egyházi szertartások eltiltása, népiskola-szaporítás, papnövendék, egyetem, egyházi és tanulmányi bizottság és az uj nevelési rendszerre vonatkozó rendeletek. 1781-1786 156
A kormányszékek uj szervezése. József czéljai e részben. Végrehajtási modora. Az egyesitett magyar és erdélyi kanczellaria. A helytartótanács. Körut Magyarországon. A pápa meglátogatása. Intőlevél a tisztviselőkhöz. 1782-1784 163
A sz. korona Bécsbe vitele. József fogással él, midőn a latin és magyar nyelv helyébe a németet lépteti. Szerinte Magyarország nem legfontosabb birtokaiban. Szabályok a németnyelv használata kezdetére. A vármegyék elszánt felirásai mind ez intézkedések mind a katonai népszámlálás és házszámozás ellen. 1784 168
Az erdélyi román jobbágyok lázadása. Régibb mozgalmaink. Az ujabb lázadás okai. Alkalom a kitörésre. Dúlás és rajongás a magyarok és keresztények hitfelekezete ellen. A kormányközegek és a katonaság hanyagsága. Emberáldozatok. Büntetés. Utóintézkedések. 1784-1875 177
Az urbéri viszonyok szabályozása. Intézkedés a czigányok iránt. A megyeintézmény eltöröltetik, az ország 10 kerületre osztatik. A megyék panaszos feliratai. A kir. biztosok és alispánok hatásköre. Az adókezelés és katonaellátás, a kir. városok, a kamaralis ügyek és törvényszékek rendezése. Erdély uj felosztása. 1785-1787 193
József physiocratiai adórendszere. A fölkelési teher, fiskalitás, közbenső vámok és harminczad eltörlésének föltételei. A katasztralis fölmérést roppant nehézséggel befejezteti. Időközben az országot beutazza. Az adórendszer elveinek alkalmazása függőben marad. 1783-1787 199
József vámrendszere igazolja, hogy nem a népboldogítás volt az ő főczélja, hanem az egységes központosított osztrák birodalom alkotása. Magyarország anyagi érdekeit az örökös tartományokéinak alárendeli. A közbenső vámokat még súlyosabbakká teszi. Védvámrendszere megrontja Magyarországot, melylyel Ausztria gyarmatként bánik. 1784-1788 204
A török háboru okai. Szövetség Katalin czárnéval. József az átalakítást folytatja. Laudon hódításai. A megyék óvása ellenére ismételve szedetnek ujonczok és hajtatnak be hadi segélyek. A hatóságok az ujításokat eltörlik és országgyűlést sürgetnek. A cs. ujításait megsemmisítik. II. József halála és jellemzése. 1787-1790 207
VI. kötet
II. József halálától a reformi és nemzetiségi harczokig. 1790-1840
Politikai és nemzeti visszahatás. A pártok. Leopold székfoglalása. Az 1790-ki budai országgyűlés. Követi utasítások. Tanácskozás az uj kir. hitlevélről, a nemzeti függetlenség és alkotmányosság helyreállításáról. A nemnemesek forrongása. A szerbek magyarellenes törekvései. 1790 1
Az országgyűlés folytatása Pozsonyban. Királyi előadások. Nádorválasztás. Koronázás. A legsürgősebb tárgyak. Országos bizottságok feladatai. Törvényszerkesztési nehézségek. Erdélyi országgyűlés. A szisztevi béke. Viszonyok Francziaországhoz. II. Leopold családja és halála. 1790-1792 15
A törvényhozás eredménye az 1790-1. országgyűlésen. 28
Alkotmány
Kormány
Magán- és Büntetőjog
Törvénykezés
Had- és Pénzügy
Egyház
Francziaország hadüzenete. Az 1792-ki budai országgyűlés. Ferencz király szivetnyerő beszédei. Koronázás. Segélyajánlat. Az illyr kanczellária eltörlése. Országos bizottsági munkálatok. Az első franczia háboru. 1792-1795 39
Ferencz király gyűlöli az ujitásokat. Az elnyomó politika foganatosítása Thugut ministerre bizatik. A magyar patrioták és demokraták. Az utóbbiak terve a nép emberi és polgári jogai ismeretének terjesztésére. Titkos társulatuk fejei Martinovics, Hajóczi, Laczkovics, Szentmarjai és Zsigrai. Perfolyamuk és kivégeztetésök. Német János közvádló zsarlásai. Sándor főherczeg nádor szerencsétlen halála. József főhg. kir. helytartó. 1794-1795 44
Az első franczia háboru folytatása. Az 1796-ki országgyűlésen a király megnyeri a rket, kik "életöket és véröket" hangoztatva, nagyszerű segélyt szavaznak meg. József főhg. nádor. Az első nemesi insurrectio. A campoformiói béke. A második franczia háboru s ujabb magyar insurrentio. A lunevillei béke. 1796-1801 57
A papirpénz-okozta károk. Az 1802. országgyűléstől ujabb áldozatok kivántatnak. A feliratból a rk. megajánlási föltétele cselesen kihagyatik. Önkényes sóáremelés. Méltánytalan vámrendszer. Országos pénztár. Uj fogás az ellenzéket lekenyerezni. 1802 67
Kisérletek önerővel segiteni az anyagi és szellemi téren. Egyházi és tanulmányi ügyek. Himlőoltás. Muzeum. Magyar szinház. Irodalom. Elégedetlenség. Az ausztriai császári czim. Az 1805-ki országgyülés. A harmadik franczia háboru és nemesi insurrectio. A caldierói és austerliczi csaták. A pozsonyi béke. Gúny a magyarok ellen. 1801-1806 76
Lemondás a római császári czimről. Terv Magyarországnak a birodalom középpontjává tételére. Kisérlet diaetán kivül szerezni pénz- és hadsegélyt. Az 1807. budai országgyülés. Nagy Pál rendületlensége. Nemzeti kivánatok. A főrendek ellenkezése. Rendkivüli segély. Hadpótlás. Szólásszabadság. Sóáremelés. Magyar nyelv. Hadi akadémia. Reformmunkák. Vámrendszer. Elégületlenség. 1806-1807 86
Napoleon telhetetlensége és hibás lépései harczra serkentik a bécsi udvart. Szabadságigérettel lelkesítettnek a népek. Az 1808-ki országgyűlés. Buzditó beszédek. A királyné koronáztatása. A negyedik közfelkelés és 20,000 ujoncz megszavazása. Ludoviceum. A negyedik franczia háboru. Napoleon csábító kiáltványa a magyarokhoz. Az asperni, győri és wagrami csaták. A bécsi béke. 1807-1809 98
Mária Luiza főherczegnő házassága Napoleonnal. A papirpénz értékleszállítása. A pátenst el nem fogadó megyék feliratai. Az 1811. országgyülés. A kormány roppant követelései. A nemzeti kivánatok megtagadása. Önkényes sóáremelés. A magánosok pénzviszonyainak szabályozása. 1810-1812 110
A törvényhozás eredménye az 1792, 1796, 1802, 1805, 1807, 1808 és 1811-ben tartott országgyüléseken. 124
Alkotmány
Kormány
Magán- és büntetőjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy és Közgazdászat
Az ötödik franczia háboru. Magyarországtól a diatetán kívül hatszor követeltetik segély. A lipcsei csata. A népek reményeit a bécsi congressus és a sz. szövetség meghiusitja. Az önkényrendszer Magyarországra is kiterjesztetik. Ferencz király kedélyállapota. Titkos rendőrség, bureaukratia. A köznevelés korlátozása. Könyvvizsgálati szigor. A hadsereg a kényuralom eszköze. 1812-1815 137
A szellemi haladás elfojtása megboszulja magát. Pátensek a pénzügy ujabb rendezésére. A bécsi nemzeti bank jó és rossz hatása. A megyék feliratai ezek ellen. Magyarország panaszai az anyagi érdekek tekintetében. Kisérlet rendeletek által szabályozni a jobbágyi viszonyokat Erdélyben. A miveltség hiányának jelenségei. Uj, szebb jövő hajnala kezd derülni. 1813-1820 150
A nemzeti haladási vágya s ennek akadályai. A birodalom ujjá szervezése mellőztetik. A stabilismus elve a czélpont. Az osztrák rendőrfőnök befolyása Magyarországra. A vármegyék ellen használt kényuralmi eszközök. Szabadsági külmozgalmak osztrák haderővel nyomatnak el. Intézkedések az anyagi érdekek és a vallásosság körül. Metternich hiu mentsége a hátramaradás iránt. Az ország hangulata. 1815-1822 158
A hazai nyelv és irodalom ápolói. A rettegtető kormányrendszer megszünteti a szellemi mozgalmat, mely az uj század elején ismét föléled. Történelem. Bölcsészet. Jogtudomány. Hirlap és folyóiratok. Költészet és nyelv. Nyelvújitás. Az irodalom hatása a közéletre. Felirat a censura ellen. 1801-1830 165
Az opposito gyarapodása és a reacito növekedése. Önkényes rendeletek az ujonczozás és a hadi adó emelése iránt. A kir. birtokosok erőszakoskodásai az ellenszegülő vármegyékben. Bars eljárás. A nádori közbenjárás és az elrettentési kisérletek sikertelensége. A kormánypolitikai módosítása. 1820-1825 172
Az 1825-27-ki országgyűlés. A bécsi kormány iránya. Megyei követválasztások. Szivetnyerő trónbeszéd. Válaszfelirat. Pártok. Gr. Szécsenyi István. Kifakadások a német miniszterek és a királyi biztosok ellen. Az előleges sérelmek. Hálafelirat. A két tábla közti viszony s a tárgyalási modor. Adó. Nemzeti nyelv. Magyar akadémia. Correlatio. Reformmunkák 181
A szellemi mozgalom az 1825-27-ki országgyűlés után. Az országos bizottság reformmunkálatai. Szécsenyi István Hitel és Világ czimü müveinek hatása. A nemzeti casino és a gazdasági egyesület. A pártok elkülönödése. Veselényi Miklós. 1828-1831 193
Az 1830-ki országgyűlés czélja. A rk. kitünőbb egyéniségei. Az alsó tábla engedékenysége. Országgyűlési hirlap. A bitlevél feletti viták. Ferdinánd koronáztatása. A nemzeti nyelv ügye. Az ujonczok megszavazása. Sérelmek és kivánatok. Vallási kérdés. Concertatio 199
A törvényhozás eredménye az 1825-27- és az 1830-ki országgyűléseken 207
Alkotmány
Kormány
Magánjog
Törvénykezés
Hadügy
Pénzügy és Közgazdászat
Szellemi mívelődés
Követjelentések. A korszellem nyilatkozata. Rokonszenv a lengyel fölkelés iránt. A cholera. Felvidéki népzendülés. Meghasonlás a nádor és a kanczellár közt. A reformmunkák tárgyalása. A casinó hatása a haladásra. A "Stadium". Az ellenzék politikája. 1831-1833 216
Követválasztások az 1832-ki országgyűlésre. Kitűnőbb követek. Országgyűlési ifjúság. Diaetai ujság és napló. Válaszfelirati viták. A magyar nyelv ügye. Vallási tárgy. A lengyel ügy. Deák Ferencz. Unio Erdélylyel és a részek visszakapcsolása. Urbéri munkálat. Polgári törvénykönyv. Ősiség. Hiteltörvény. Veselényi veszélyei. I. Ferencz családi viszonyai és halála. 1832-1835 222
A pozsonyi országgyűlés folytatása. Minden a régiben marad. Hódolati felirat. A király czíme: "V. Ferdinánd" feletti viták. Veselényi és Balog notapere. A sérelmek és kivánatok. Ludovicaeum. Nemzeti nyelv. Anyagi érdekek. Ipariskolák. Közelkereskedés. 1835-1836 247
Uj főkanczellár. Reacitonarius kormánypolitika. Lovasi László és Kossuth Lajos elfogatása. Ezek és Veselényi elitétetése. Az 1838-ki árviz. A nemzetiségi viszályok szitogatása. A panslavizmus Magyar- és Horvátországban. A reformügy haladása. 1836-1839 254
VII. Rész.
A reformi és nemzetiségi küzdelmektől a függetlenségi harcz végéig. 1840-1849.
1. Erős főrendi ellenzék szükségletének érzete. Gróf Dezsőfi Aurél és a fontolva haladó párt. Követválasztások. A pecsovics nevezet. Változások a főállamhivatalokban. A vegyes házasságok ügye. Az országgyűlés megnyitása. Deák Ferencz és gróf Batthyáni Lajos az ellenzék vezérei. A kir. propositiók. A censura kérdése. A pesti követválasztási és a szólásszabadsági sérelem. Amnestia. Az országgyűlés egyéb tárgyai. 1839-1840. 1
2. A törvényhozás eredménye az 1832/6. és 1839/40. országgyűléseken 26
3. A megyei gyűlések fontossága és árnyoldalai. Az irodalom a nemzeti fejlődés főtényezője. A nemzeti nyelv. A szépirodalom. A Kisfaludy-társaság. Bölcsészet. Az irodalom egyéb ágai. Történelem 43
4. A napi sajtó. A Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hirlap. Kossuth elvei és eltérése az átalakulás módozataira nézve Széchenyitől. Ennek vádjai a Kelet Népében Kossuth ellen. A közönség véleménye e vitatkozásról. Mindkettőnek elmélete birálva Dezsőfitől a Világ hirlapban. A vegyes házasságok ügye. 1841-1842. 57
5. A panszlavismus fejlődése. Gr. Zai Károly föllépése a pánszláv törekvések ellen. A pesti prot. főiskola terve. A prot. papok fölségfolyamodványa. Az illyrismus czélja Horvátországban. A varasdmegyei eset. A zágrábi tisztújítás. A magyarok elleni gúny dal. Királyi leirat az illyrismus ellen. Széchenyi kifakadása akadémiai beszédében a magyarok túlbuzgalma miatt. Bizalmas érintkezése Metternichchel. Vesselényi szózata. 1841-1843. 72
6. A szatmármegyei 12 reformpont. A városok országgyűlési szavazata. A közadózás kérdésében gr. Sztárai szózata és Kossuth izgatása. A nemesség adózásának kérdése a megyék közgyűlésein. Széchenyi Adó és két garasa czímü müve. A képviseleti rendszer utjának egyengetése. 1841-1843 90
7. Anyagi érdekeink. A vámszövetség. A védvám. Iparegyesület. Az 1841. és 1843. iparműkiállitások. A védegyletek keletkezése. A földmívelés emelkedése. A vukovár-fiumei vasút. A pesti kereskedelmi bank. Az 1837. és 1841-ki erdélyi országgyűlések 99
8. Országgyűlés hirdettetik 1843. maj. 14-re. Követválasztási zavargások. A pártok állása. A kir. előadások. Országgyűlési hirlap. Válaszfelirat. A magyar nyelv és horvát viszonyok ügye. A vallási vitatkozások. A túrmezei sérelem s a megyei kihágások feletti viták 104
9. A haladási kérdések az 1843/4-ki országgyűlésen. A nemnemesek birtok- és hivatal-képessége. A részek visszakapcsolása. Unió Erdélylyel. A városok rendezése. Az ősiség eltörlése. Örökváltság. Büntető törvénykönyv. Közös teherviselés. Kézmunkák. Hitelintézet. Fiumei vasút. Vámviszonyok. Országos védegylet. Bizalmatlansági szavazat a kormány iránt 115
10. A törvényhozás eredménye az 1843/4-ki országgyűlésen 126
11. A nemzet és kormány ellentétes átalakulási iránya. Népképviseletre törekvés. A védegylet megalakulása és czélja. Metternich levelezése József főhg. nádorral a kormány új iránya felett. Apponyi Gy. és Jósika S. kanczellárok. Az ellenzék két felekezetre szakadása. A Pesti Hirlap új szerkesztője. A központosítási felekezet elvei. A hírlapok színezete. 1845 131
12. Apponyi törekvése a megyékben többséget szerezni. Irányelvei. Állása a védegyletekhöz. Administratori rendszere. A főispáni helytartók eljárása. A honti és bihari esetek. A zágrábmegyei s túrmezei nemesek szavazatjogának és a horvátországi tartománygyülésnek alkotmányellenes rendezése. A megyék lépései ez ellen. Az új kormányrendszer hibáinak oka. 1845. 142
13. A kormány újításai. Gr. Széchenyi István a közlekedési osztály élén; pesti ipartanoda; a népiskolák új rendszere; az óhitűek iránti rendelet. Az ellenzéki felekezetek egyesülése. A felelős kormány eszméjének terjedése. Közadózási tények s örökváltsági esetek. A védegylet hatása. Gyáralapító társaság. Az 1846-ki iparmükiállítás. Dohány-egyedáruság. Tiszaszabályozás. Közbenső vámviszonyok. Magyar kereskedelmi társaság. Vasutak. Erdélyi országgyűlés. 1845-1847. 155
14. József főhg. félszázados helytartóságának jubilaeuma. A nádor halála. István főhgnek helytartóvá neveztetése és körútja. Az administratorok törvényszéki elnöklete. A conservativpárti programm. Törekvés a kormánynak az országgyűlésen többséget szerezni. A bécsi kormány alkotmányellenes befolyása nem szűnik meg. A két párt irányelvei. Az ellenzék összejövetelei. Széchenyi „Programm töredékei". Az „ellenzéki nyilatkozat". 1846-1847. . . 171
15. Országgyűlés hirdettetik 1847. nov. 7-re. Követválasztások. Kossuth és Széchenyi választatása. A pesti és borsodi utasítások. A horvát tartománygyűlés. Szabadságra és egyenlőségre törekvés. Új személynök. A pártok vezérei V. Ferdinánd kir. magyar nyelven szól. Nádorválasztás. Kir. előadások. Kossuth válaszfelirati indítványa elfogadtatik. E felirat letétele. A közteherviselés és örökváltság elfogadása; az ősiség eltöröltetik. A horvátországi partiumbeli s az administratori sérelem fölvétele. A váratlan események hullámtorlatai elborítják a tárgyalásokat. 1847-1848. . 190
16. Közügyeink kétségbeejtő állapota. A párisi forradalom híre zavart állapotban éri a kormányt. A bankjegy-válság. Kossuth felirati indítványa a független felelős magyar ministerium iránt. Apponyi az országgyűlést feloszlatni kívánja. A bécsi forradalom kitörése és Apponyi leköszönése. A feliratot a főrk. is elfogadják. Martius 15-ke Pesten. Az országos küldöttség Bécsben. István nádor buzgalma és a főhgek értekezlete. A király a nemzet kivánatainak megfelel. 1848. mart. 3-18. 212
17. Az átalakulást illető törv.-javaslatok tárgyalása. Batthyáni és Kossuth irányelvei. Az első felelős független magyar ministerium. Nehézségek az udvarral a pénz- s hadügyi ministeriumok megerősítése iránt. Kisérletek az engedmények visszavételére. István nádor emlékirata. Az alsóház határozata az 1-ső kir. leiratra. A pesti mozgalom. Ujabb kedvező kir. leirat. Kossuth nyilatkozata. 1848. martius 19-31 241
18. A főváros és a vidéki köznép érzülete. Zsidóüldözés. A szerbek rokonszenve. Horvátország a martiusi mozgalmak előtt s után. A nemzeti gyűlés petitiója s erre a kir. válasza. Az országgyűlés határozata az illyr törekvések ellen. A pesti bizottság szózata a horvátokhoz. A reactio terve. B. Jellacsics József. Az újvidéki küldöttség az alsóházban. Kossuth válasza. V. Ferdinánd a törvényeket megerősíti és befejezi az országgyűlést. 1848. mart. 25. april 11 262
19. A törvényhozás eredménye az 1847/8-ki országgyűlésen 278
20. A nemzet reményei. A ministerium pályája kezdetén. A közigazgatás szervezése. A néposztályok hangulata. Reactio az unió ellen. A balázsfalvi gyűlés. Az erdélyi országgyűlés megnyitása. Az unió sanctiója. Az udvari reactio alattomos működése. A bécsi ministerium politikája. A bécsi és pesti kormányok közti viszonyok elmérgesedése. A május 6. és 7-ki csász. kir. kéziratok . 295
21. A prágai szláv birodalmi tervek. A ministerium intézkedése a cseh törekvések ellen. Magyar követség d frankfurti parlamenthez. A kikindai vérengzés. A karloviczi szerb nemzeti gyűlés; Rajacsics patriarcha. Suplikacz vajdává választatása. A románok ellennyilatkozata. A horvát mozgalom; Jellacsics bán első működései. B. Hrabovszki kir. biztos eljárása. 1848. május 321
22. Katonai kihágások Budán és Pesten. A majus 15-kei bécsi forradalom. terv a dinasztiát Budán megtelepíteni. Országgyűlés hirdetése julius 2-ra. Honvédsereg és nemzeti bank felállítása. A huszárok hazaszökése. A szerb táborok. A kormány ellenintézkedései. Karlovicz és Szentmihály megtámadtatása. A szerbországiak csoportos betörése. 1848. maj. 10.-jun. 28. 340
23. Horváth tartománygyűlés. Jellacsicsot kárhoztató kir. kéziratok. A bán dictatorrá kiáltatik ki. János főhg. közbenjárása. A magyar kormány államirata a horvát ügyben. A magyar országgyűlés megnyitása. A trónbeszéd. A had- és pénzerő megajánlása. A király Budán lakásának kérdése. A honvédelmet illető készületek. A költségvetés tárgyalása. Majus 29.-aug. 26. 359
24. A horvát előkészületei a betörésre. A szerb lázadás növekedése. A szerb kormány avatkozása a lázadásba. A kormány intézkedései. Bechtold altábornagy a vezérséggel megbízva. A versecz, écskai, becskereki, temerini és járeki harczok. Szent-Tamás 3-szori ostroma. A földvári, futaki, lokvai, fejértemplomi és neuzinai ütközetek. 1848. jul.-sept. 383
25. Batthyáni és Deák eljárása Bécsben. Intézkedések a háborura, a pénzjegyek kibocsátása. A sept. 4-kei Jellacsicsot rehabilitáló kir. kézirat. A 100 tagú országos küldöttség fogadtatása. A ministerium lemondása. Széchenyi szerencsétlensége. A bécsi ministerium és Batthyáni hadikészületei. Küldöttség a bécsi országgyűléshez. Ujonczállítás. Jellacsics betörése hírének hatása; hada rablásai s a nádor kisérlete vele egyezkedni. Lamberg küldetése és meggyilkoltatása. A sukorói ütközet. Jellacsics szökése. 1848. sept. 400
26. Batthyáni miniszterlenök végműködése és leköszönése. Az oct. 3-kai manifestum: Jellacsics a király helyettese. E felett a képviselőház határozata. A reactio 9 felől tervez támadás Magyarország ellen. A honvédelmi bizottság. Az oct. 8-kai bécsi forradalom. Magyarország Windischgrätz hatalma alatt. A schwechati ütközet. Görgei fővezér. Simunics betörése. Váraink állapota. Az olasz foglyok szabadlábra helyezése. 1848.october 347
27. A király tekintélyének sülyedése. A terrorismus vádja. A függő kérdések kiegyenlítésének elmulasztása. Ujabb törekvés békealkudozásra. A püspöki kar feirata. A honvédelmi bizottság szervezkedése. A fegyverkezés. Diplomatiai küldetések. A perlaszi csata. A szerbek támadó hadjárata. A temesvári és aradi őrségek kicsapongásai. Kiegyezési kisérletek a szerbekkel. A strázsai csata; a bogsáni ütközet. Tomassovácz ostroma. Alibunár elfoglalása. A jarkováczi éjjeli csata. Damjanics fővezérsége. A temesi és bácsi sereg felvonulása. 1848. october-1849. januarius 455
28. Az erdélyi háboru. Urbán kiáltványa. A 2. balázsfalvi román gyűlés. A kisenyedi mészárlás. Zalatna romlása. Puchner árulása. Az agyagfalvi székely gyűlés. A nagylaki, krakkói és radnóti ütközetek. Urbán veresége. Marosvásárhely és Kolozsvár bukása. A trónváltozás és a felett az országgyűlés határozata, a hadsereg nyilatkozata. 1848. sept. 14.-dec. 10. 479
29. Windischgrätz hadainak betörése. A hadak létszáma. Schlick betörése, a kassai és szikszói ütközetek. Bem erdélyi hadjárata. Simunics betörése, a nagyszombati ütközet.. Windischgrätz betörése, a parendorfi, óvári, bábolnai és móri ütközetek. Batthyáni törekvése Kossuthot megbuktatni. Kiköltözés Budapestről. Békekövetség Windischgrätzhez. 1848. dec. 4.-1849. januar 4. 497
30. Az országgyűlés Debreczenben. Kossuth bizalmat kelt. Windischgrätz eljárása. Görgei szózata a hadsereghez és felvidéki hadjárata. A nép önfeláldozási készsége. Hadügyünk szervezése. Klapka harczai: a tarczali és tokaji ütközetek. Perczel támadása Szolnoknál. A branyiszkói és hidasnémeti ütközetek. Dembinski fővezér. A kápolnai csata. Dembinski megbuktatása. Az egerfarmosi, czibakházi és szolnoki ütközetek. Vetter fővezér. 1849. januar 4.-mart. 9. 509
31. Eszék feladatik. Bácsban és a bánságban a két rész hadereje. Az újszegedi, szőregi és bajmoki ütközetek. Az aradi csata. A székelyek állapota, a hidvégi ütközet. Nagyenyed feldulatik. Az oroszok behivatnak. A gálfalvi, szebeni, szelindeki és vizaknai ütközetek. A piskii és meggyesi csaták. Szeben elfoglalása. Viszonyok az országgyűlés és kormány, a békepárt és Kossuth közt. 1848. dec. 24.-1849. mart. 25. 538
32. A martius 4-ei octroyalt birodalmi alkotmány. Vetter fővezér megbetegedése. Görgei helyettes fővezér. A diadalmas hadjárat. A hatvani, bicskei és váczi ütközetek. Kossuth szózata a nemzethez. az isaszegi, nagysarlói és komáromi csaták. 1849. mart. 4.-april 26. 562
33. Pétervárad állapota és megmentése. Perczel Mór a IV. hadtest parancsnoka. Diadalmas ütközetei Szőregnél, Szentivánnál, Basahídnál, Melenczénél és Jarkovácz-Uzdinnál. A szerbek kegyetlenkedései Zentán. Ennek, Szent-Tamásnak s a római sáczoknak elfoglalása. Bem hadjárata a temesi kerületben. Ide az osztrákok betörése Havasalföldről és kiveretése. A védsereg szervezete, az eperjesi és podheringi ütközetek. 1849. mart. 15.-maj. 16. 585
34. Kossuth a függetlenségi nyilatkozatot indítványozza. Ennek kihirdetése. Kossuth országkormányzóvá választatik. A kormányzó és az új ministerium hatásköre. Szemere feltűnő programmbeszéde. Diplomatiai működések, s a nemzet erőfeszítései a függetlenség kivívására. Görgei nem üldözi az ellenséget Komárom fölmentése után, hanem Buda várát ostromolja. Görgei további fondorlatai. 1849. april 13.-jun. 3. 593
35. Ausztria tapogatózik az orosz interventio hirének mikénti fogadtatása körül. ezt Miklós czár még 1848-ban elhatározta. Ausztria veszélyei, melyekből már a függetlenségi nyilatkozat előtt az interventio által ügyekszik menekülni. Az interventio kihirdetése és alaptalan érvei. A muszka politika Magyarország irányában. Az interventio tárgyalása a franczia nemzetgyűlésben és az angol parlamentben. Kormányunk a küldiplomatiát elhanyagolja, ismét ujonczokat szed, keresztháborut hirdet s óvást intéz európa népeihez. 1849. april 12.-jul. 21. 614
36. A megyeigazgatás visszahelyezése. A tisztviselők purificatiója. Az országos rendőrség. A fő- és a vész-törvényszékek. Új adótörvény. A békepárt. A kormányzó évdíja és Budapestre költözése. a nép polgári erényei. Közigazgatási új tervek. Az osztrák császár látogatása Varsóban. A muszka avatkozás föltételei. Paskevics és Haynau fővezérek. Az osztrák hadak szaporítása. Görgei haditerve s terheltetése a működé elhalasztása miatt. Az ellenséges hadak számaránya. 1849. april. 30.-jun. 20. 628
37. A középponti iroda hiányos hadműködési terve. A csornai és zsigárdi ütközetek. A peredi csata. 200,000 orosznak több irányban betörése. A somosi ütközet. Cseodajeff zsákmányolása Debreczenben és vidékén. A kormány szózata a nemzethez és Europa népeihez. Egy muszka csapat bevonulása Pestre. 1849. jun. 12.-jul. 12. 642
38. Haynau seregének öszpontosítása a Duna jobb partján. Kossuth sikertelen erőködései a feldunai hadak összpontosítása és alföldre vezetése körül. Görgei maga kárhoztatja fondorlatait s eddigi helytelen hadjáratát, de mégis megszegi igéretét a sereget jul. 2-án levezetni. Kossuth Erdélynek hanyatlása. Mészáros fővezérré neveztetik. A sereg ingerültsége Görgei visszahivatása miatt, s tiszti karának rossz szelleme. Az ihászi s győri ütközetek, a komáromi csaták. A kormány Szegedre költözésének elhatározása. A papirpénz értékének csökkenése. Görgeinek Vácz felé indulása. 1849. jun. 26.-jul. 16. 650
39. Perczel támadása a titeli fensík és a Péterváradot bezáró had ellen. Helyette Vetter a fővezér. A kátyi és óbecsei ütközetek. Jellacsics ostroma Újvidék ellen. A hegyesi csata. Arad és Déva feladása. Temesvár és Gyulafejérvár ostroma. A kormány békekisérlete drágos képviselő által a románok közt. Hatvani esztelen támadása. Abrudbányánál Kemény Farkas hadjárata a havasi románok ellen. Az oroszok betörése Beszterczénél és Brassónál és az ezek elleni harczok. 1849. maj. 22.-jul. 17. 669
40. A nem sikerült államkölcsön, Kossuth fogadtatása Szegeden. A váczi és turai ütközetek. Görgei visszavonulása Vácztól Tokajig. Az oroszok álalkudozásai. A harsányi, görömbölyi és geszthelyi ütközetek. Az országgyűlés ülései Szegeden: a nemzetiségekről és szidók emancipatiójáról alkotott törvények. A ministerelnök Görgei bűneit elődaja. Dembinski fővezér. Ujabb 60 millió forint hitel. Haynau Budapest rettegtetése után Szeged felé vonul. A mosszorini, sepsi szentgyörgyi és szemeriai ütközetek. Bem hadjárata Moldvában. Vöröstorony és Szeben a muszkák kezében. Damaszkin vereségei. A szászsebesi ütközet. A segesvári és szebeni csaták. 1849. jul. 2.-aug. 6. 683
41. Hadaink létszáma a szegedi harcztéren. Szeged sánczai. Dembinszki átkel a Tiszán. Haynau Új-Szegedet elfoglalja. A szőregi ütközet. Hátrálás Temesvár felé. Klapka győzelmei Komáromnál. Losoncz szerencsétlensége. A pénzjegyek hiánya miatt nagy pénzügyi zavar. Görgei seregének lassu mozdulatai. A debreczeni ütközet. Alkudozás az oroszokkal. Görgei táborkara. Temesvár ostroma. A szentandrási csata. Kossuth leköszönése. Görgei dictator. 1849. jul. 24.-aug. 11. 711
42. Görgei dictatorsága és fegyverletétele. Kossuth végső intézkedései. Az osztrák titkos rendőrség előtt igazolt Duschek Ferencz. Aradvár feladása. Bem seregének mozdulatai. Vécsei fegyverletétele. Guyon, Bem, Gál Sándor és Kazinczy hadainak fegyverletétele. Munkács, Pétervárad és Komárom meghódolása. A vérkrónika. 1849. aug. 11.-okt. 6. 734 Vissza