Szádeczky Lajos, Dr.: Erdély és Mihály vajda története
1595-1601. Oklevéltárral
Szabó Ferencz
,
Korebeli félbőr kötés , 612 oldal
Korebeli félbőr kötés , 612 oldal
| Sorozatcím: | Történeti, nép- és földrajzi könyvtár |
|---|---|
| Kötetszám: | 58 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-03-24 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Temesvár, 1893, Csanád Egyházmegyei Könyvsajtó, V p. + [3] p. + 612 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Történeti- Népi- és Földrajzi Könyvtár. No.: LVIII. Kiadja: Szabó Ferencz Német-eleméri plébános.
Erdély és Mihály vajda története 1595-1601. Oklevéltárral. Írta: Dr. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemei tanár, a Magyar Tud. Akadémia lev. tagja.
Előszóval, a munka beosztásával, névmutatóval, igazítással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzések, illetve tollal és ceruzával írt jelzetek láthatóak. Nyomatott a Csanád Egyházmegyei Könyvsajtón, Temesváron.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötet, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, dombornyomott díszítéssel ellátott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, könyvtárosa. Munkája mellett intenzíven foglalkozott a magyar történelem kutatásával. A budapesti egyetemen a XVI. és XVII. századi magyar történelem magántanára, a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem rendes magyar-történelem szakos tanára. Kolozsvári éveiben folyamatosan kutatta Erdély és a székelység történelmét, a hun-székely-magyar rokonság és eredet kérdését. Tagja volt a Zichy Jenő által vezetett kaukázusi, közép-ázsiai expedíciónak. Szádeczky K. Lajos vezette ennek az expedíciónak a történeti feljegyzéseit és forrásértékű útinaplóját, majd török, román és és lengyel levéltárakban végzett értékes kutatásokat. Számos forrásértékű kötetet tett közzé és ő volt a "Székely Oklevéltár" szerkesztője és a "Századok" c. magyar történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője. Széleskörű nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezett, munkássága hazájában és külföldön egyaránt ismert és elismert volt. 1888-ban az MTA levelező, később - 1909-ben - rendes tagjává választották. A vesztes első világháború véget vetett oktatói és kutatói munkájának, mivel megszűnt a kolozsvári magyar egyetem. Menekülni kényszerült Kolozsvárról és a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette. 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
Erdély és Mihály vajda története 1595-1601. Oklevéltárral. Írta: Dr. Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemei tanár, a Magyar Tud. Akadémia lev. tagja.
Előszóval, a munka beosztásával, névmutatóval, igazítással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzések, illetve tollal és ceruzával írt jelzetek láthatóak. Nyomatott a Csanád Egyházmegyei Könyvsajtón, Temesváron.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötet, feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, dombornyomott díszítéssel ellátott könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, könyvtárosa. Munkája mellett intenzíven foglalkozott a magyar történelem kutatásával. A budapesti egyetemen a XVI. és XVII. századi magyar történelem magántanára, a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem rendes magyar-történelem szakos tanára. Kolozsvári éveiben folyamatosan kutatta Erdély és a székelység történelmét, a hun-székely-magyar rokonság és eredet kérdését. Tagja volt a Zichy Jenő által vezetett kaukázusi, közép-ázsiai expedíciónak. Szádeczky K. Lajos vezette ennek az expedíciónak a történeti feljegyzéseit és forrásértékű útinaplóját, majd török, román és és lengyel levéltárakban végzett értékes kutatásokat. Számos forrásértékű kötetet tett közzé és ő volt a "Székely Oklevéltár" szerkesztője és a "Századok" c. magyar történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője. Széleskörű nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezett, munkássága hazájában és külföldön egyaránt ismert és elismert volt. 1888-ban az MTA levelező, később - 1909-ben - rendes tagjává választották. A vesztes első világháború véget vetett oktatói és kutatói munkájának, mivel megszűnt a kolozsvári magyar egyetem. Menekülni kényszerült Kolozsvárról és a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette. 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
Előszó
„Erdély és Mihály vajda története" tulajdonképen második, átdolgozott kiadása „Mihály havasalföldi vajda Erdélyben" cz. 1882-ben megjelent munkámnak s az 1883-ban kiadott „Mihály vajda... TovábbElőszó
„Erdély és Mihály vajda története" tulajdonképen második, átdolgozott kiadása „Mihály havasalföldi vajda Erdélyben" cz. 1882-ben megjelent munkámnak s az 1883-ban kiadott „Mihály vajda okmánytárá"-nak. Az elsőt (melyet a bécsi, erdélyi, oláh- és lengyelországi levéltárakban tett önálló kutatások alapján írtam) most teljesen átdolgoztam, az azóta megjelent újabb történeti publicatiok felhasználásával; a másodikat (az oklevéltárt) tetemesen kibővítettem a levéltárakból azóta gyűjtött újabb, eddig kiadatlan oklevelekkel. Alkalmat e munkára Szabó Ferencz plébános úr szíves felszólítása adott, a ki ezt az ő „Történeti és Néprajzi könyvtár"-ában kiadni ajánlkozott. Örömest ragadtam meg a kínálkozó alkalmat, hogy eme legelső történeti munkámat (feldolgozást és oklevéltárt most először együtt) egységes kötetben újra kiadjam. Készséggel vállalkoztam az átdolgozásra azért is, mert Erdély története a XVI. és XVII. évszáz fordúló pontján s Mihály havaseli vajda erdélyi szereplése nemcsak tudományos szempontból érdekes; hanem politikai és nemzetiségi tekintetben is alkalomszerű és tanúlságos; mert a román nemzetiségi aspiratiok az ő „Vitéz" Mihály vajdájok alakját, történeti szereplését mostanában állandóan napirenden tartják, előszeretettel emlegetik s a történeti igazság rovására, kedvezően, hamis világításban tüntetik fel s benne az ő újabb-keletű nemzetiségi ábrándjaik mintegy legelső történeti képviselőjét szeretik látni s dicsőíteni. VisszaTartalom
I. Az erdélyi fejedelemség politikájának vezéreszméi. — Erdély történeti hívatása. — Nemzetközi helyzete 1II. Mihály vajda jellemzése. — Az osztrák-ház törekvése Erdély birtokáért. — Erdély hagyományos politikája. — Báthory Zsigmond uralkodásának jellemzése. — Báthory Endre Lengyelországban. - Ellenségeskedése Zsigmonddal, testvére Boldizsár megöletése miatt. — Kibékülésök. — Endre Erdélybe jő. — Zsigmond a fejedelemséget ráruházza. — A meggyesi országgyűlés. — Mária Krisztierna főherczegnő távozása Erdélyből. — Zsigmond Lengyelországba megy 9
III. Báthory Endre uralkodása. — A három nemzet magatartása. — Viszonya a külföldhöz: a lengyelekhez, Moklovához, tatárhoz, törökhöz. —A lengyel király pártfogásába veszi. — Emire alkudozásai a törökkel. — Mihály vajda pályafutása. — Kis-oláhországi bánsága. — Erdélybe menekvése. — A havaselí vajdaságra jutása. — Harezai a török ellen. — Erdély s Báthory Zsigmond hűbéresévé lesz. — Rudolffal szövetkezik. — Báthory Endrének hűséget esküszik 32
IV. Rudolf lelki betegsége. — A prágai udvar ellenséges magatartása Báthory Endre fejedelemségével szemben. — Tanácskozások Erdély megtámadása felől. — Rudolf az erdélyi rendeket hűségre inti. — Bocskay királypártisága. — Hadikészület Erdély ellen. — Az erdélyiek védelmi intézkedései. — A pápai követ béketárgyalása 37
V. Mihály vajda és a császár-király sűrű követváltása. — A vajda felajánlja kardját Erdély ellen. — Rudolf elfogadja. Mihály vajdának segélypénzt utalványoz. — A combinált támadás terve. — Básta magatartása a vajdával szemben. — Mihály követsége Bástánál, s kívánalmai. — Básta gyanúsítása Mihály vajda felől. — Az udvari tanács véleménye a támadást s a vajdát illetőleg 48
VI. Az erdélyi állapotok. — Endre jóhiszeműsége. — Első tanácsosa, Komis Gáspár állítólagos árulása. — Endre gyanakodását a vajda hűségesküdözéssel altatja el. — Követségek. — A vajda elhiteti, hogy a törökre készül; hadiszereket s katonákat nyer Erdélyből. — Mihály vajda támadását sietteti. — Kémlelő oláh követek Erdélyben. — Táborba szállása s Erdélybe ütése 58
VII. Mihály vajda előnyomulása Erdélyben. — A fejedelem és a pápai követ békűlési kísérletei — A vajda a Vöröstoronyi-szoros előtt. — Egy napi fegyverszünet. — Előkészület a harczra. — A seregek felállítása. Létszámuk. — A Szeben alatti csata 71
VIII. Mihály vajda bevonulása Gyula-Fejérvárra. — Az ország siralmas helyzete: rablás, égetés, gyilkolás mindenfelé. - A bíbornok-fejedelem menekülése. - A vajda a székelyekkel útját állatja. — Bolyongása a Hargitában. — Csikszéken át a határhavasokhoz ér. — Küzdelem az üldöző székely parasztsággal. — A fejedelem megöletése. — Levágott fejét Fejérvárra viszik. — Mihály neje s a vajda maga is megsiratja. — Ünnepies eltemettetése. — A székelyek bűnhődése s vezeklése 89
IX. A királypártiak a „végek"-ben. — Rudolf meglepetése a vajda Erdélybe ütése által. — Mihály vajda „a császár helytartója és főkapitánya." — Kétszínüsége. — Gyanút költ a király híveiben. — A vajdának tulajdonított oláh nemzetiségi missio. — Az udvar tanakodása Erdély kormányának rendezése felett. — Kit nevezzenek ki kormányzóvá? — A tanácsosok véleménye Erdély ügyében. — Mihály vajda és Básta között lobot vet a gyűlölködés 102
X. A prágai udvar határozatlansága. — Királyi biztosokat neveznek ki Erdélybe. — Első jelentéseik (Szathmárról) a vajda felöl. — Báthory Zsigmond s a lengyelek hadi készületei. — Huszár István küldetése Zsigmondtól Bocskayhoz. — Básta zsoldosai féktelensége. — Az oláhok Erdélyt mind jobban megszeretik. — Farsangi ünnepélyek. — Mihály vajda Moldva elfoglalását tervezi 117
XI. A kir. biztosok Gyula-Pejérvárra érkezése. — Audientiák. — A vajda kormányzó akar lenni Erdélyben. — Országgyűlés febr. 15-én. — Stoika visszaérkezése az udvarból. — A vajda ingerült a király ellen. — A törökkel akar szövetkezni. — Pezz bejövetelét sürgeti. — Mihály vajda s a kir. biztosok délerdélyi körútja. — Az ország siralmas állapota: általános elkeseredés. — Mihály vajda, a biztosok és a török követség Brassón. — Országgyűlés márcz. 14—15-én. — Mihály vajda zsarolása a városokon. — A lengyel követtel való tárgyalás. — Visszaútazás Gyula-Fejérvárra 135
XII. Előkészület a Moldovai hadjáratra. — Újabb audientiák. — Hangzatos szólamok Szerbia, Bulgária, Konstántinápoly meghódítása felől. — A magyarországi részek visszakövetelése. — Mihály vajda változó kedélyállapota. — Katonai zavargások. — A biztosokkal elfogadtatja moldovai tervét. —- Jeremiást s Báthory Zsigmondot ámítja. — Moldova elfoglalása. — Visszatérése Erdélybe 153
XIII. Mihály vajda Moldova elfoglalása után, hatalma tetőfokán. — További vágyai. — A kir. biztosokkal való szégyenletes bánásmód. — Az új csász. és kir. biztos dr. Pezz Bertalan bejövetele. — A július 30-iki országgyűlés. Mihály vajda merész kívánalmai — A király válasza azokra. — Mihály vajda fegyverkezik. - A lengyelek táborba szállása. — Bánffi-hunyadi és fejérvári katonai vérengzések. - Mihály vajda kozák és magyar hadi népe szökései. — Az erdélyi nemesség kiirtását tervezi. — Bástától segítséget sürget 165
XIV. Az erdélyiek felkelése Mihály vajda ellen. — Básta és a kir. biztosok Erdélybe jönnek s a felkelőkhöz csatlakoznak. — A miriszlai ütközet. — Mihály vajda üldöztetése. — A vele kötött egyezmény. — Kitakarodása Erdélyből. — Mihály vajda havaseli csatája a lengyelekkel. — Megveretése 182
XV. Mihály vajda harcza a lengyelekkel Havasalföldén. — Megveretése. — Nejét és fiát Erdélybe küldi. — Az erdélyi rendek "nemzeti gyűlés"-e Léczfalván. — A pártok alakulása. — Meghasonlás Básta és Ungnád között. — Gyulafejérvári országgyűlés nov. 23-én. — Erdélyi követek Prágában. — Bába Nóvák megöletése Kolozsvárt. — Kolozsvári országgyűlés jan. 21-én. — Báthori Zsigmond fejedelemmé választatása. — A „németes urak" elfogatása. — Zsigmond Erdélybe hozatala s ünnepélyes beigtatása 211
XVI. Mihály vajda menekülése Havasalföldéről. — Magyarországon át Bécsbe megy fel s onnan Prágába vágyakozik a császárhoz, audientiára. — Emlékirata a császár-királyhoz. — Újabb fongorlatai. — Bécsből a török követséget vadászsza. — Gyalázó levelei a király s udvara ellen. — Fiát ki akarja szöktetni Erdélyből. — A prágai audientia. — Rudolf a vajdát kegyelmébe fogadja s Erdély ellen indítja 224
XVII. Az erdélyiek politikai hibája Báthory Zsigmond visszafogadásával. — A császáriak bosszú-hadjárata. — Mihály vajda Magyarországba visszatér. — Hadakat toborz. — Bástával Erdélyre támadása. — A goroszlai ütközet 244
XVIII. Básta és Mihály vajda előnyomulása Erdélybe. — Kolozsvár meghódolása. — Mihály vajda és Básta hadai dúlása, rablása az országban. — Básta féltékenysége és gyűlölete felébred a vajda ellen. — Mihály vajda gyanús magaviselete. — Torda, Enyed, Fejérvár feldúlatása. — Básta Mihály vajdát orozva megöleti. — Zárszó 258
Oklevéltár
I. Oklevelek. (I-CXCVII drb.) 273
ll. Oklevél-kivonatok. (1—290 drb.) 435
Névmutató 596 Vissza
Témakörök
Tétel sorszám:
353
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
100.000 Ft
Licitek száma: 44
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |