Horváth Lajos/Mezei István: A magyar vasút krónikája a XIX. században/A magyar vasút krónikája a XX. században (védődobozos példány)
1825-1900/1901-2000
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szép, tiszta, olvasatlan állapotú példányok eredeti védődobozban.
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
A második kötet ISBN-száma: 978-963-9852-10-5.
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
A második kötet ISBN-száma: 978-963-9852-10-5.
Előszó
A XIX. századot sokan és jogosan a "vasút évszázadának" nevezik. A vasút korábban soha nem képzelt sikerei azonban elhomályosították az első vasutakat megelőző fél évszázad közlekedés-fejlődésének... TovábbElőszó
A XIX. századot sokan és jogosan a "vasút évszázadának" nevezik. A vasút korábban soha nem képzelt sikerei azonban elhomályosították az első vasutakat megelőző fél évszázad közlekedés-fejlődésének erőfeszítéseit és eredményeit, a kétféle technika váltásának rendkívül érdekes és bonyolult folyamatait. Ez a kötet bemutatja a XIX. századi magyar vasútügy fontosabb eseményeit az első gőzüzemű vasút megnyitása előtti időszaktól kezdve a századfordulóig. A magyar vasútnak a XIX. században három időszakra felosztható története elválaszthatatlan hazánk ezen időszak alatti politikai, társadalmi és gazdasági helyzetétől. Az első időszak a gőzüzemű vasút megnyitásától a szabadságharc leveréséig terjedt, a második az osztrák önkényuralom időszaka, és a harmadik az 1867. évi kiegyezéstől a század utolsó évéig tartott. A magyar vasút születésnapjának 1846. július 15-ét tekintjük, amikor hazánkban megnyílt az első, gőzüzemre berendezett vonal Pest-Vác között. Ezzel Magyarország is felzárkózott a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába, mégpedig az európai kontinensen a tizenegyedik államként. Az első hazai vasút megnyitását megelőzte az egy évtizeddel korábban elfogadott 1836. évi XXV. törvénycikk, amely az első magyar vasúti törvény. A Pest-Vác közötti gőzüzemű vasútvonal megnyitása után, 1947-ben és 1848-ban tovább folytatódott a vasútépítés. Ezt az időszakot Széchenyi Istvánnak, az első felelős kormány közmunka- és közlekedésügyi miniszterének nagyszabású közlekedési programja zárta le, amely a későbbiekben a magyar vasúthálózat fejlesztésének alapja lett. Az 1848-as forradalmat követő szabadságharc leverése azonban megakasztotta a magyar érdekeknek a megfelelő vasútpolitikát. 1849-ben hazánkban 243 km volt a vasúthálózat hossza, ebből 176 km-en gőzvontatással tartották fenn a forgalmat. VisszaTartalom
I. kötet:Előszó 5
Bevezető 7
A magyar vasút történetének rövid áttekintése a kezdetektől a XIX. század végéig 9
Évről évre: 1825-1900-ig 18
Magyar vasutak a számok tükrében 375
Válogatás a XIX. század hazai vasúti szakirodalmából 393
II. kötet:
Bevezető 7
A magyar vasút történetének rövid áttekintése a kezdetektől a XX. század végéig 9
Évről évre: 1901-2000-ig 18
Magyar vasutak a számok tükrében 387
Válogatás a XX. század hazai vasúti szakirodalmából 411 Vissza