Fülszöveg
A FORRADALOM riasztó réme vagy megváltó üdve át- meg átszövi a huszadik század történetét. A modern társadalmak életének kevés jelensége lehet időszerűbb a zaklatott időket megélő, gondolkodó ember számára, mint a FORRADALOM. S kevés szó van, amelytől Közép-Kelet-Európában hevesebben dobbanna meg a szív, mint az: FORRADALOM.
Ezt a jelenséget vizsgálta Hannh Arendt összegező műve, A forradalom. A szót: "revolúció" Kopernikusz az égi pályán szabályosan "körbeforgó" csillagok mozgásának jellemzésére használta, de még a tizennyolcadik századi amerikai és francia földinduláskor is azt értették rajta: "visszaállítás" - a dolgok eredeti, természetes rendjének visszaállítása. Hogy mennyiben változott a fogalom, mint jelentett hajdan és a modern korban: ezt kutatja Hannah Arendt könyve, A forradalom.
Hannah Arendt összeveti a jelenség két alapmodelljének, a franciaországi és az észak-amerikai társadalmi változásoknak azt a sajátos logikáját, amelynek értelmében az egyik - az európai - szükségképpen terrorhoz, a másik - az amerikai - a szabad társadalmi fejlődés legális megalapozásához vezetett.
Elemzi a háború és a forradalom - az erőszak e két megjelenése - összefüggéseit, a forradalom lehetséges okait (a társadalmi bajokat) és céljait (egyfelől a szabadság, másfelől a boldogság keresését), a legitimitás nagy problémáját (a forradalom vívmányainak tartós megalapozását), s a kétféle - republikánus és demokratikus - hagyomány egymás mellett élését, itt utalva a könyv megírása idején, 1959-1961-ben oly fájdalmasan aktuális magyar forradalom munkástanácsaira.
Vissza