Ariosto, Ludovico: Az eszeveszett Orlando I-II.

Előszó

E kétkötetes könyv nemcsak a Felfedezett klasszikusok sorozatnak egyik legnagyobb, hanem a magyar könyvkiadásnak is hiánypótló vállalkozása. Vele az olasz és a világirodalom egyik klasszikus remekművét adjuk először teljes fordításban a magyar olvasók kezébe: az érett reneszánsz költészet koronáját, mely az európai epika fejlődéstörténetében is határkövet jelent, sokak szerint már az újkori regény felé mutat. Ludovico Ariosto Eszeveszett Orlandója azon kivételes irodalmi alkotások egyike, melyek egyszerre-egyaránt lettek "bestsellerek" és klasszikusok, népszerű olvasmányok és az "elit" bibliái, a legszélesebb olvasóközönség és a legigényesebb irodalomtudósok kedvencei. Sikerét Benedetto Croce "olyan bájos és mosolygós hölgyéhez" hasonlította, "akit mindenki csodál, anélkül, hogy értelmünk egy percre is megzavarná bámulatunkat, hiszen hogy gyönyörködjünk benne, ahhoz csak szemünk szükséges, és hogy a szép tárgyra fordítsuk; de éppen ő, Croce ugyanebben a tanulmányában, irodalomtörténeti esszéi és a hatalmas Ariosto-irodalom egyik legjobb darabjában, Az Eszeveszett Orlandót elemezve mutatja ki, mit ért a reneszánsz és az örök-abszolút, "tiszta költészeten". Az eszeveszett Orlando tömegsikerét keleties bőséggel áradó meséje, valóban "regényesen" fordulatos, izgalmas cselekménye biztosította, irodalmi rangját pedig költészetének egyetemes értéke, "arany oktáváinak" az évszázadok múlásával sem fakuló fénye, s ami mindettől elválaszthatatlan: hogy a reneszánsz tizenhatodik század, a cinquecento derűs életöröme, lendülete, ugyanakkor iróniája és artisztikuma, s legkülönbözőbb, legellentmondásosabb vonásait is teljes-egész szintézisbe fogó harmóniája ebben a nagy műben nyeri el legmagasabb irodalmi kifejezését. Vissza

Fülszöveg

A világirodalom egyik klasszikus remekművének, Ludovico Ariosto (1474-1533) Orlando Furioso című lovageposzának első teljes magyar fordítását tartja kezében az Olvasó.
Ez a terjedelmében, művészi értékében és az utókorra gyakorolt hatásában egyaránt hatalmas alkotás az érett olasz reneszánsz költészet koronája, egyszersmind a világirodalom egyik legjelentősebb epikus költeménye, amelyben sokan már az újkori regény előzményét is felismerni vélik. A mór hódítók ellen harcoló Nagy Károly császárnak és hadvezérének, Rolandnak hősies és kalandos története valóban "regényesen" fordulatos és letehetetlenül izgalmas olvasmány, amelyet azonban a "tiszta költészet" örök fénye ragyog be. Irónia és harmónia a kulcskategóriái ennek a remekműnek, melynek magyarra fordításába nem kisebb költő, mint Arany János is belekezdett, Simon Gyula teljes fordításának megjelentetésével a hazai könyvkiadás egyik legnagyobb adósságát rója le a Felfedezett klasszikusok sorozat. Vissza