Ortutay Gyula néprajzkutató és politikus szegedi egyetemi leckekönyve 1929-1934 (A szegedi egyetem 21 tanára, köztük Horger Antal, Sík Sándor, Kogutowicz Károly és Várkonyi Hildebrand Dezső által aláírt példány.)
Kiadói egészvászon kötés
, 38 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-05-12 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Szeged], é. n., Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó, 38 p., ill. + 1 mell. (szentkép)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szegedi M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 21 tanárának és vezető tisztségviselőjének – köztük Sík Sándornak, Horger Antalnak, Kogutowicz Károlynak, Várkonyi Hildebrand Dezsőnek és másoknak – autográf aláírásait tartalmazó példány.
Ortutay Gyula (1910–1978) néprajzkutató és politikus szegedi egyetemi leckekönyve 1929-1934.
Páratlan kordokumentum Radnóti Miklós egyetemi barátjának hagyatékából!
A későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter (1947-1950), valamint neves néprajztudós Ortutay Gyula 1929 őszén – egy évvel későbbi jóbarátja, Radnóti Miklós előtt – lett a Trianon után Kolozsvárról Szegedre menekített Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának hallgatója. A magyar-latin-görög szakon tanuló Ortutay hamar bekapcsolódott a fiatal szegedi értelmiségiek Buday György grafikus vezetésével működő, többek közt falukutatással, irodalommal és művészettel foglalkozó csoportosulásába, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumába. Az 1930-as években tevékenykedő társulásnak többek közt tagja volt Radnóti Miklós, Baróti Dezső, Erdei Ferenc, Tolnai Gábor és Tomori Viola is. A szegedi egyetem feltörekvő fiatal művészeit és kutatóit ezekben az esztendőkben olyan neves tanárok támogatták, mint pl. Sík Sándor, Solymossy Sándor és Várkonyi Hildebrand Dezső.
Ortutay Gyula leckekönyve a szegedi egyetem e mára már legendássá vált időszakának lenyomata. A kiadvány – tulajdonosának 1929. szeptember 11-i beiktatásától 1934. február 17-i abszolutóriumáig tartó egyetemi tanulmányait dokumentálva – a szegedi Ferenc József Tudományegyetem 21 tanárának és vezető tisztségviselőjének saját kezű aláírását őrzi, köztük többekét többszörösen is:
Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, költő, író, 1929-től a szegedi egyetem II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanára. 1943-ban ő keresztelte meg Radnóti Miklóst a budapesti Szent István Bazilikában.
Horger Antal (1872–1946) nyelvész, az MTA tagja, a szegedi egyetem Nyelvészeti Intézetének vezetője, 1927-1928-ban az egyetem bölcsészkarának dékánja. Neve többek közt a József Attilával történt konfliktusa révén vált ismertté: ő hívatta be a fiatal költőt az 1925-ben megjelent Tiszta szívvel c. verse miatt, és "tanácsolta el" az egyetemtől.
Kogutowicz Károly (1886–1948) térképész, geográfus, egyetemi tanár, Kogutowicz Manó fia, 1923-tól a szegedi egyetem Földrajzi Intézetének vezetője, 1929-1930-ban az egyetem bölcsészkarának dékánja.
Solymossy Sándor (1864–1945) néprajzkutató, az MTA tagja, 1929-1934-ig a szegedi egyetem Néprajzi Intézetének vezetője és nyilvános rendes tanára.
Várkonyi Hildebrand Dezső (1888–1971) bencés szerzetes, pedagógus, filozófus, pszichológus, 1929-1940-ig a szegedi egyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetének vezetője.
Dézsi Lajos (1868–1932) irodalomtörténész, az MTA tagja, 1922-1923-ban a szegedi egyetem bölcsészkarának dékánja, 1928-1929-ben az egyetem rektora, 1929-től az I. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője.
Buday Árpád (1879–1937) régész, Buday György grafikus édesapja, 1924-től a szegedi egyetem Régészeti Intézetének vezetője, 1931-1932-ben a bölcsészkar dékánja.
Málnási Bartók György (1882–1970) filozófus, az MTA tagja, 1921-1940-ig a szegedi egyetem Filozófia Tanszékének vezetője.
Mészöly Gedeon (1880–1960) nyelvész, műfordító, 1922-1958-ig a szegedi egyetem Finnugor Nyelvészeti Tanszékének vezetője.
Huszti József (1887–1954) klasszika-filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja, 1923-tól a szegedi egyetem nyilvános rendes tanára, a Görög-Filológiai, majd a Klasszika-Filológiai Intézet vezetője, 1930-1931-ben az egyetem bölcsészkarának dékánja.
Förster Aurél (1876–1962) klasszika-filológus, az MTA tagja, az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztője, 1928-1934-ig a szegedi egyetem Klasszika-Filológiai Intézetének vezetője.
Csengery János (1856–1945) klasszika-filológus, műfordító, az MTA tagja, 1921-1922-ben a szegedi egyetem bölcsészkarának dékánja, 1924-1925-ben az egyetem rektora, 1921-1927-ig a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetője.
Imre Sándor (1877–1945) művelődéspolitikus, pedagógus, a Magyar Paedagogia folyóirat szerkesztője, 1919-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1925-től a szegedi egyetem Pedagógiai Intézetének vezetője, a Pedagógiai-Lélektani Intézet felállításának kezdeményezője.
Erdélyi László (1868–1947) bencés szerzetes, művelődéstörténész, a szegedi egyetem Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője, 1924-1925-ben a bölcsészkar dékánja, 1936-1937-ben az egyetem rektora.
Virányi Elemér (1897–1945) középiskolai- és egyetemi tanár, a Turáni Társaság tagja, a Finnugor Kultúrbizottság Magyar Osztályának titkára, a Magyar-Észt Társaság alelnöke, 1923-1928 között a Tartui Egyetem első magyar lektora, 1930-tól a szegedi egyetem finn és észt tanára, az egyetem finn lektora.
Mester János (1879–1954) áldozópap, pápai prelátus, teológus, filozófus, 1930-1940-ig a szegedi egyetem II. sz. Filozófiai Tanszékének vezetője.
Schmidt Henrik (1877–1953) nyelvész, germanista, az MTA tagja, 1921 és 1946 között a német nyelv és irodalom rendes tanára a szegedi egyetemen, a Germán Filológiai Intézet vezetője, 1933-1934-ben az egyetem bölcsészkarának dékánja.
Széki Tibor (1879–1950) gyógyszerész, vegyész, az MTA tagja, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke, 1923-tól a szegedi egyetem I. sz. Vegytani Intézetének vezetője, 1933-1934-ben az egyetem rektora.
Győrffy István (1880–1959) botanikus, az MTA tagja, a szegedi egyetem természettudományi karának dékánja, 1929-1930-ban az egyetem rektora.
Kovács-Buna János (1897–1984) testnevelő tanár, a szegedi Klauzál Gábor Reálgimnázium és a Polgári Iskolai Tanárképző tanára, a szegedi egyetem előadója, a szegedi Árpád Sport Kör alapítója.
Kiss Albert egyetemi tanácsos, a Magyar Társadalomtudományi Társulat tagja, a szegedi egyetem quaestora.
Különálló, egyedi melléklet: Egy 5,5x10 cm nagyságú, fekete-fehér, Jézust ábrázoló szentkép, hátoldalán Ortutay Gyula édesanyjának, Ortutay Istvánné született Borsodi Ilona Máriának (1887–1977) tollal írt, autográf köszöntő soraival: ”Gyuszi fiamnak Doktorrá avatása emlékére. Édesanyád. Isten vezéreljen.”
A címfedél belső oldalán Ortutay Gyula beragasztott, fekete-fehér fényképével, nemzetiszín zsinórozással, a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem szárazbélyegzőjével és az egyetem „Queasturájának” bélyegzéseivel. A leckekönyv egyes oldalain további hivatalos egyetemi bélyegzések, valamint összesen 11 beragasztott illetékbélyeg látható (a 37. oldalon található illetékbélyeg sérült, hiányos). Nyomtatta a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány az egyetem vaknyomású címerével díszített, feliratos, Ortutay Gyula felragasztott névcímkéjével ellátott címfedéllel, könyvkötő által megerősített, javított gerincrésszel, vaknyomással díszített hátlappal, foltos kötéstáblákkal, a belíveken néhány kisebb folttal, hiánytalan állapotban.
Ortutay Gyula (1910–1978) néprajzkutató és politikus szegedi egyetemi leckekönyve 1929-1934.
Páratlan kordokumentum Radnóti Miklós egyetemi barátjának hagyatékából!
A későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszter (1947-1950), valamint neves néprajztudós Ortutay Gyula 1929 őszén – egy évvel későbbi jóbarátja, Radnóti Miklós előtt – lett a Trianon után Kolozsvárról Szegedre menekített Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának hallgatója. A magyar-latin-görög szakon tanuló Ortutay hamar bekapcsolódott a fiatal szegedi értelmiségiek Buday György grafikus vezetésével működő, többek közt falukutatással, irodalommal és művészettel foglalkozó csoportosulásába, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumába. Az 1930-as években tevékenykedő társulásnak többek közt tagja volt Radnóti Miklós, Baróti Dezső, Erdei Ferenc, Tolnai Gábor és Tomori Viola is. A szegedi egyetem feltörekvő fiatal művészeit és kutatóit ezekben az esztendőkben olyan neves tanárok támogatták, mint pl. Sík Sándor, Solymossy Sándor és Várkonyi Hildebrand Dezső.
Ortutay Gyula leckekönyve a szegedi egyetem e mára már legendássá vált időszakának lenyomata. A kiadvány – tulajdonosának 1929. szeptember 11-i beiktatásától 1934. február 17-i abszolutóriumáig tartó egyetemi tanulmányait dokumentálva – a szegedi Ferenc József Tudományegyetem 21 tanárának és vezető tisztségviselőjének saját kezű aláírását őrzi, köztük többekét többszörösen is:
Különálló, egyedi melléklet: Egy 5,5x10 cm nagyságú, fekete-fehér, Jézust ábrázoló szentkép, hátoldalán Ortutay Gyula édesanyjának, Ortutay Istvánné született Borsodi Ilona Máriának (1887–1977) tollal írt, autográf köszöntő soraival: ”Gyuszi fiamnak Doktorrá avatása emlékére. Édesanyád. Isten vezéreljen.”
A címfedél belső oldalán Ortutay Gyula beragasztott, fekete-fehér fényképével, nemzetiszín zsinórozással, a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem szárazbélyegzőjével és az egyetem „Queasturájának” bélyegzéseivel. A leckekönyv egyes oldalain további hivatalos egyetemi bélyegzések, valamint összesen 11 beragasztott illetékbélyeg látható (a 37. oldalon található illetékbélyeg sérült, hiányos). Nyomtatta a Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány az egyetem vaknyomású címerével díszített, feliratos, Ortutay Gyula felragasztott névcímkéjével ellátott címfedéllel, könyvkötő által megerősített, javított gerincrésszel, vaknyomással díszített hátlappal, foltos kötéstáblákkal, a belíveken néhány kisebb folttal, hiánytalan állapotban.
Tétel sorszám:
149
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
44.544 Ft
Licitek száma: 47
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |