Sőtér István: Fellegjárás (dedikált példány)

Előszó

Részlet a könyvből: Flórián mindig váratlanul tör Mihályra: vacsoráról feljövet a sötét, tágas lépcsőházban mögé lopódzik és vállára teszi kezét, vagy jóelőre felszökik és a második emelet korlátján kihajol. Lenn, a csillár alatt jönnek már barátai, árnyékuk megnő és néha az óriási olajfestményre hull, mely a mennyezet alatt csaknem az egész falsíkot betölti. - Hol marad ily soká? -- tűnődik, de már megpillantotta barátját, félrevonja és szaladnak a kihalt folyosón, melynek végén ablakot nyitnak. Kihajolnak a sötét udvar fölé; Mihály kíváncsian várja a történendőket: - Mit akarsz? - kérdi türelmetlenül, de Flórián csendre inti. E pillanatban valaki lámpát gyújt egy felsőbb emeleten és fénye a kertre hull: a sötétből kanyargós kőlépcső emelkedik elő, a tennisz-pályáról vezet, a fasor, a kis kertilak felé. Flórián visszatartja lélekzetét, úgy lesi a kertet, csendjét figyeli. - Mihály nem tudja még, mit akar barátja, szemét erőlteti, tréfát sejt - komoly legyen vagy nevessen máris? Vissza

Fülszöveg

1939-ben jelent meg Sőtér István első regénye, a Fellegjárás. A regény szereplői Eötvös-kollégisták, akik a két háború közti Magyarország válsághangulatából a maguk teremtette álomvilágba húzódnak vissza, de be kell látniuk, hogy az irracionalizmus "varázslata" nem megoldás problémáikra.
"Aki Sőtér István regényét olvassa - írta Halász Gábor -, egyszerre mintha a vergiliusi alvilág árnyai között járna, körvonalak válnak ki a félhomályból, pillanatokra alakokká sűrűsödnek, hogy azután megint szétfoszoljanak a ködben. Pillanatokra öltenek testet, de milyen intenzív pillanatokra! Vonásaikon ilyenkor belső tűz ragyog át, a bonyolult szervezet legkisebb hajszálere is átvilágítva áll előttünk, mint kigyúló üvegtáblákra feszített miniatúrákon. Két jelenetnek alig van több logikus köze egymáshoz, mint egyik képnek a másikhoz; jellemek a szó hagyományos értelmében aligha válnak ki az egymás utáni testetöltésekből.
Értelmetlen, fiatalos nyüzsgés, céltalan kószálások és még céltalanabb hirtelen, lázas munka, kamaszszerelmek és kölyökmarakodások, ideges félelmek, váratlan bánatok, beszélgetések és séták, tájak és évszakok jelentik a regény "cselekményét." Vissza