Előszó
Tizenkét év előtt mint törekvő kezdő czipészmunkás kezdtem gyűjteni az anyagot a „Czipész Szabászati Szakkönyv" első kiadásához. Két éven át szabad időmet, a munka után az úttörő szakkönyv megírására áldoztam, azzal a törekvésemet megjutalmazó reménynyel, hogy a szakipar emelésére és fejlesztésére tehetek valamit.
Kilencz éve múlt immár, hogy az első kiadás elfogyott. Nagy megelégedéssel jegyzem ezt meg, mert ezzel munkám hasznos voltát láttam beigazolva. Azóta nagyot haladt az ipar minden tekintetben, elhatároztam tehát, hogy az újításokat a jelen második kiadásban közrebocsátom.
Előszavamban lefogom írni, hogy szereztem meg magamnak mindazon gyakorlati és elméleti szakismereteket, melyeknek alapján e Magyar Czipész Szabászati Szakkönyv megírására vállalkoztam.
A czipészmesterséget már gyermekkoromban a szülői háznál kedveltem meg. Ugyanis lakott nálunk egy czipész s azt napról-napra elnézegettem, hogy csinálta a csizmát? Én magam is a saját csizmám talpára folyton foltokat szegeztem, ha kellett, ha nem, csak felszegeztem. 14 éves koromban 1876. év junius havában szüleim saját kívánságomra czipésztanoncznak adtak Váczra. Inaskoromban a műhelyben és mikor látogatóba hazamentem, ollóval vagdaltam kész czipőformákat és az ablakot azzal telj ragasztottam. Gyönyörködtem benne. Felszabadultam 1880. év január hó 4-én. Első évben barangoltam az ország kisebb-nagyobb városaiban, mig végre 1881-bcn a fővárosba kerültem dolgozni. Mint fiatal tapasztalatlan tanítvány a műhelyben többi társaimtól hallottam beszélni valami „Önképző-egylet"-ről. Fogalmam sem volt arról, hogy mi lehet az? Soha még csak hírből sem tudtam, hogy ilyesmi is létezik. Társaim magukkal vittek és az egyletnek 1881-ben tagja lettem.
Az egyletben a tagok tanultak írni, olvasni, számolni stb. én azt is pontosan látogattam és résztvettem a tanulásban. Azonkívül volt a háromszög utáni szabás-tanítás ; szaktanító néhai Depóid József czipész volt. Azt meglátva igen érdeklődtem érte. A szakegyletnek azonban rendes s állandó tagja lettem, és pontosan részt vettem a szakelőadásokon. A „derékszögű-háromszög" utáni szabászatot helyesnek, s jónak ismertem fel.
Róbert Knöfel bécsi czipészmester által a háromszög után való szabászatról tartott előadásait is volt szerencsém több ízben hallani az Önképzö-egyletben, aki egyedül azért jött le Bécsből Budapestre, hogy élőszóval is megértesse találmányának helyességét, mivel nálunk csak akkoriban lett Depóid József czipészmester által kezdeményezve, aki a német (Knöfel-féle) szakkönyvből kezdte tanítani s tette ismeretessé.
Vissza
Tartalom
Magyar czipész szabászati szakkönyv az ujabbkor viszonyaihoz mértani alapra alkalmazva
Szakértői nyilatkozat 5
Előszó az első kiadáshoz 7
Előszó a második kiadáshoz 8
Szabásmértani rendszer a czipészetben vagy a czipész szakiskolák czélja 12
A szabás-mértani ismertetése 16
A félczipöminták szabásrajza 22
Férfi sima (czviklis) czipőminta szabásrajza 25
Férfi borított czipőminták szabásrajza 29
Női czipőminták szabásrajza 40
Csizmaminták szabásrajza 53
Oldal és hátulvarrott ványolt csizmaminta szabásrajza 57
A lábnyom levétele. Talpminta alapozás 61
Milyen legyen a kaptafa alakja 64
Milyen legyen a kaptafa felső nézete és alakja? 68
Mértékvétel 70
A sánta lábra való parafa-faragvány és czipőkészités 72
A belsősarkas czipőminta szabásrajza 74
A lúdtalpu lábra való szabás 76
A bőrkidarabolás és a szabás ismeretei 77
A láb természettani ismertetése 83
Mértéktáblázat czentiméter beosztás szerint ...-... 86
A czug és a czipők rendes magassága 88
A lábnak gipszbe való lemintázása . 88
A czipész és az ember kedélye
A láb állása és a helyes szabás 92
Depóid József 94
Hogy kezeljünk a varrógépeinket 96
Eredeti Singer varrógépek a czipészipar számára 97
Hirdetések 101
A czipészet története ókori lábbeli viselet 104
Bevezetés 106
Képmagyarázat 108
Táblák I-XXIV.
Vissza