Németh Márton: Madártani megfigyelések a gyümölcsösben és a szőlőben II. (dedikált példány)

Előszó

MADÁRTANI MEGFIGYELÉSEK A GYÜMÖLCSÖSBEN ÉS A SZŐLŐBEN. II. „A madarak szerepe a kertgazdaságban" című tanulmányom,, melynek eredetije a második világháborúban Budapesten, a Magyar Madártani intézetben elégett, másolata váratlanul előkerült. Ezzel régebbi megfigyelési adataim birtokába jutottam s azokból néhányat és az újabb megfigyeléseimet közreadom. A balkáni kacagógerle. (Streptopelia decaocto decaocto F r i v.) 1940 őszén kerültem Kaposvárra s a város szívében hamarosan feltűnt a mintegy 80 tagú balkáni kacagógerle csapat. A város belterületén, a lakóházakhoz csatlakozó kertek állandó lakója, ahol megélhetését a baromfiudvarok biztosítják. Számuk 1944 őszéig emelkedőben volt, majd 1945 őszére 8-ra csappant a sportszerűen űzött galambvadászatok következtében. Legalább is hadifogságomból hazatérve, ennyit sikerült 1945 telén megfigyelnem. 1946 őszére számuk ismét kb. 20-ra felszaporodott. Lakásomból tágas kilátás nyílik a környéki udvarokba és házikertekbe, valamint két kisebb kertészetbe. Több év óta figyelem a balkáni kacagógerlét s meg kell állapítanom, hogy kártétele különösen tavasszal a korai borsó és dughagyma táblákon szembeszökő. Nemcsak az elvetett és csírázó borsót-szedi ki a földből, illetve tépi le zsenge részét, hanem az elduggatott vöröshagyma zsenge zöld leveleit is lecsipdesi és megeszi, alig, hogy kibúvik a földből. Nagyobb kárt természetesen azzal okoz, hogy igen sok hagymát rángat ki; A gerle-félékről köztudomású, hogy a borsóvetésekben kárt okoznak, ez nem is lepett meg, de annál feltűnőbb, hogy a balkáni kacagógerle milyen előszeretettel fogyasztja a zöld hagymát. Nálunk szórványosan fordul elő s így kártétele is helyenkénti. Viszont, ahol nagyobb tömegben él - minthogy szinte házigalambszámba megy - a borsóvetésekben és dughagymatáblákon kora tavasszal érezhető kárt okozhat. Vissza