Rosa mystica (gépirat)

Előszó

NÉHÁNY BEVEZETŐ SZÓ Bizonyára lesznek, akik merész vállalkozásnak tartják ezt a misztikus lelkiéletről szóló irást, amikor Szent Terézia, Keresztes Szent. János és az o nyomukban annyi más, tudós ember irt klaszszikusnál klasszikusabb köteteket e tárgykörről. - De ennek a rövid összefoglalásnak nem az a célja, hogy kimerítő ismeretet adjon a misztika minden titkáról. Még kevésbbé törekszik arra, hogy tudományos és rendszeres feldolgozása legyen a misztikus lelkiéletnek. - Egyedüli célja, hogy aki elolvassa, annak szivében vágyódást keltsen a tökéletesség és az istenszeretet után. Ha pedig a jó Isten azt a kegyelmet is megadja, hogy egyes lelkek e sorok nyomán egy lépéssel előbbre futnak a tökéletesség utján, akkor a mü már bőségesen megtermette gyümölcsét és a fáradság sokszorosan meghozta jutalmát. A nagy Prohászka püspök ur szaval lebegtek szemünk előtt, aki azt irja a Soliloquiában /1913. dec. 15./ : "Nem tudom, minek tulajdonítsam, de az én lelkemben a legnagyobb hatalom a szépség, melynek teljesen hódolok ... Az igazságnak, a jóságnak előttem a szépségbe kell öltözködnie, mert mig ezt meg nem teszik, azt érzem, hogy szegények s nincs ruhájuk." - Ezért a szemelvények összeválogatásánál mi is különös előnyben részesítettük a szép szövegeket, amelyek szépségükkel könnyebben köz el férkőznek az olvasó szivéhez. Nem kerestük a hit nagy problémáit, hanem a léleknek Istennel való bensőséges kapcsolatát törekedtünk elsősorban megvilágítani a felvett szemelvényekkel. Ezért választottuk inkább az egyszerű, Istenbe merült lelkek írásait, mint a nagy tudósokét. Mint Nagy Szent Albert mondta: "Ha tudós papokra lennék kiváncsi, Párisba mennék. /: Ez volt akkor a hittudomány fellegvára.:/ De ha az Isten titkai után akarnék érdeklődni, a legszegényebb emberiktől kérdezősködnék utána, aki önként vállalta a szegénységet."/Stolcz/ Szentek élete. Nov.15./ Végül engedelmeskedve VIII.Orbán pápa rendeletének kijelentjük, hogy mindaz, ami e műben szent, csodálatos vagy misztikus dologként szerepel, pusztán emberi hitelre számit, hacsak az Egyház másként nem döntött felőlük. Mindenben teljesen alávetjük magunkat és írásunkat az Anyaszentegyház ítéletének. Pannonhalma, 1957. Urunk Színeváltozásának ünnepén. Dr. Szigeti Kilián OSB. Vissza