Balásházy János: Gyüjtemény a' juh-tenyésztésről I-II.

Tartalom

I. kötet
ELSŐ RÉSZ.
A' Spanyol-országi juh - tenyésztésről, a' Spanyoljuh' fajtájiról 's annak a' többi Európai Tartományokba lett elszármazásáról, és az electorális juhok' eredetiről. . . 1
§. 1. Közönséges észre-vételek a' Spanyol-országi juh - tenyésztésről. 1
§. 2. A' Merinó juhok' eredetéről. ... 3
§. 3. A' Spanyol - országi juhok' fajtájiról. . . 5
§. 4. A' vándorló nyájak' állapotjárói, hogy és
mint történik t. i. a' reájok fordíttatni szokott fel vígy ázásoknak 's bánás - módoknak
rendje. . . . . . . . 9
§. 5. A' Nyíró- házakról, és a' nyírásról. . 15
§. 6. A' Juhok' bélyogozása' módjáról nyírás után. 17
§. 7. Miként bánnak a' nyájakkal, és a' gyapjúval nyírás után, 's hogy történik a' gyapjúval való kereskedés Spanyol-országban, 's
hogy a' gyapjú-választás ? 's hány osztályokra rendeltetik-el ? . . . .17
8. Micsoda állapotban vagyon a' jelen-való időben Spanyol - országban a' Merinó juhok' tenyésztése? mennyire hágott annak eleibe a'
Merinók' kül-földön történt elszaporodások
után, a' többi Európai Tartományoknak gyapjúval való kereskedése ? micsoda czélzásokat
lehet a' Spanyol tenyésztők' tenyésztési fogásaikból a' Merinók' külömböző tulajdonságú fajtáira nézve észre-venni ? . . 19
§. 9. Hogy és mikor származtak Svécziába a' Merinó juhok, 's micsoda karban volt és vagyon ottan most ezen neme a' tenyésztésnek ? 23
§. 10. Mikor történt a' Merinó-juhoknak Szakszóniába vitele? 's hogy származtak ottan az
Electorális juhok 24
§. 11. Miként történt a' Merinó-juhoknak Francziaországba való által-plántálása, és micsoda állapotban vagyon az most ottan ? . . .29
§. 12. Mikor történt a' Selyem-juhoknak Burkusországba vitele ? 's micsoda elő-lépéseket tett ottan ez a' tenyésztés? . . . 31
13. Mikor kezdettek az Ausztriai Birodalomba
által-szállíttatni, és így Magyar-országban
is elterjedni a' Merinók? . . . .35
§. 14. Micsoda karban vagyon Hollandiában a' Selyem -juhok' tenyésztése ? . . 38
§. 15. Mikor történt a' Merinó-juhoknak, az Orosz
Birodalomba költöztetések? micsoda állapotban vagyon ott a' tenyésztés, és micsoda előmozdító 's kedvező intézetekkel törekedik az
Országló- szék ezen hasznos házi-állatoknak
hirtelen, és nagy számmal-való terjesztésén . 40
§. 16. Mikor kezdődött 's micsoda karban vagyon
most Angliában a Merinó-juhok' tenyésztése , 's közönségesen véve, 's micsoda szempontból tekintve gyakoroltatik ott a' juh-tenyésztés ? . . . . . . .43
17. Mikor vitettek-ki a' Merinók Amerikába, 's
micsoda karban vágynak azok ottan? .45
MÁSODIK RÉSZ.
A' Lipcsei gyapjút biráló Társaság' okairól és munkálkodásairól. 48
§. 18. Közönséges észre-vételek a' Társaság' eredetéről és munkálkodásairól . .48
§. 19. A' Merinós fajok' elintézéséről. .52
HARMADIK RÉSZ.
A' Gyapjú' tulajdonságainak megítélhetésére vezető
isméretekről. .58
§. 20. Mit értek én a' gyapjú finomságára nézve,
az eredeti Merinósok' nevezete alatt ? .58
§. 21. Közönséges szemlélődések a' gyapjúról .59
§. 22. A' gyapjúnak az állati - testben való kiformálódásának theóriai elő-adása. . .61
§. 23. Közönséges megjegyzések a' gyapjú' minéműségeire nézve. . . . .63
§. 24. A' Karakterről 64
§. 25. A' Fáinságról. . . . .65
§. 26. A' Hoszszúságról. . . . . 68
§. 27. A' Hajlékonyságról. . . .69
§. 28. Az Erőről. . .70
§. 29. A' külömbféle rúgó-erőről vagy Elasticitásról. 70
§. 30. Azon tulajdonságáról a' gyapjúnak, mellynél fogva magát kinyújthatja és öszve-húzhatja, beszívhat és kipárologhat nedvességeket. 72
§. 31. A' szelid tapintatról. 72
§.32. A' Fényességről. 73
§. 33. A' Gyapjú' színéről. .74
§. 34. A' Gyapjú-szálak' egygyes tulajdonságainak
elő - adásaiból, azoknak öszveségesen vett
egyben-köttetéséből húzott következések, a'
gyapjú' állapotjának megítélésére nézve, . 75
§. 35. Micsoda befolyása vagyon a' bőrnek, és az
egész állati-testnek a' gyapjúra . . 84
§. 36. Micsoda béfolyások vagyon a' külömbféle eledeleknek a' gyapjú' fáinságára nézve ? . . 85
§. 37. A' külső nedvességek 's más külső behatások
micsoda mértékben károsak a' gyapjú fáinságának ? 90
NEGYEDIK R É S Z.
A' Merinó-gyapjúnak minéműségeiről különösebben. 99
§. 38. Némely nevezetesebb külső jelekről, mellyekből a' vizsgálat alá vett gyapjút fáinságára, vagy hibás voltára nézve meg lehet Ítélni, nevezetesen a gyapjú-fürtöknek állásából. . . 100
§. 39. Azokról a' külső jelekről, mellyekből meg
lehet határozni, hogy a' vizsgálat alá vett
gyapjú mellyik classisba tartozik? . . 105
§. 40. Miként találtatik a' gyapjúnak fáinsága az
állati-test külömbféle részein ? . . 110
§. 41. Több külső vizsgálódásoknak elő-adásai, mellyeket
az egész gyapjúra fordítván azokból a' gyapjú fáinságának megítélésére hasznos esméreteket lehet szerezni. . . ..115
§. 42. Micsoda mértékben dicséretes a' gyapjúnak
egyformasága, vagy is egy classisba való esése , és micsoda mértékben lehet azt elérni ?
. 119
§. 43. Meglehet é a' világra jött bárányon lévő
gyapjúnak mivoltából jövendő fáinságát határozni ? . . 121
ÖTÖDIK RÉSZ.
A' nemesített és Magyar gyapjúról. . 124
§. 44. Mit értünk a' nemesített juh és gyapjú nevezet alatt? . . . . .124
§. 45. A' Magyar juhok' gyapjáról, 's arról hogy
vallyon lehet é reményleni, hogy ezen fajta
állat önnön fajában való gondosabb tenyésztésé ? nemesítése által nagyobb hasznokat
adhasson mint közönségesen ád? 126
HATODIK RÉSZ.
A' Gyapjúval való kereskedésről. . . . .129
§. 47. Közönséges észre-vételek a' gyapjúval való
kereskedésről. 129
§. 48. A' Magyar-országi gyapjú-kereskedésről szorossabb értelemben, micsoda módok által lehetne azt virágzóbb állapotba tenni? . . 133
§. 49. Azon okokról, mellyeknél fogva 1825ben a'
gyapjú iszszonyú magas árra emeltetett,
1826ban pedig az 1825éhez képest nagyon alászállott. 141

II. kötet
Első Szakasz.
ELSŐ RÉSZ.
A' szorossabb értelemben vett Juh-tenyésztésről, ide értvén a' nemesítési fogásokat,
és a juhokkal való rendesbánás' módjait.
Közönséges észre-vételek, a' juh-tenyésztésről. 3
Második rész.
A' Nemesítésről a' legújabb tenyésztési Principiumok szerént. 7
§. 1. Mi értetődik ezen szó alatt Faj, 's hogy áll,
vagy állíttatik eggy új Faj elő? mit kell érteni az úgy neveztetni szokott természet' játéka alatt a' tenyésztésben; mi a' Nem és
Faj között a külömbség? 7
§. 2. A' Fajok' mesterséges elő-állításáról, vagy a'
nemesítésről. . . . . . 9
§. 3. Mit tartottak ez előtt a' házi-állatoknak önnön fajokban való gondos szaporításáról?
mit most? mit a' vér frissítésről?
mit értünk az alatt ? szükséges é ez mindenkor? 's mikor kell azt gyakorolni? .14
§. 4. Kétféle módja a'Birka nemesítésnek. . . 14
§. 5. Mikor alkalmatos a' kos és az anya-juh a' párosodásra élet-idejére nézve? 15
§. 6. A' Hágatás' idejéről. 17
§. 7. A' Hágatás' háromféle módjairól. 19
§. 8. Hasznos megjegyzések a' hágatás' esetében. 20
§. 9. Hasznos jegyzetek a' Merinó - juhok' tenyész-
tése tárgyaiban ? mellyek a'juhok' classificálá-
sa' foglalatosságaira nézve is elő - esméretűl
szolgálnak; és a' tör'sök nyájak szükséges voltáról. 34
§. 10. A' Juhok' classificálásáról. 38
HARMADIK RÉSZ.
A' Juhok' gondviseléséről, szorosabb értelemben.
§. 1. Mit értünk a' gondviselés alatt ? . . . 43
§. 2. Első Idő-szakasz. 44
§. 3. Második Idő-szakasz. . . . 45
§. 4. Harmadik Idő-szakasz. . . : 50
§. 5. Negyedik Idő-szakasz 53
§. 6. A' Juhoknak élet -idejéről, és megesmértető
jeleiről 54
NEGYEDIK RÉSZ.
Azon foglalatosságokról, mellyek a' juhnak
táplálása' módjainál elő-fordúlnak.
§. 1. Közönséges észre-vételek a' juhok' táplálásá-
nál, azoknak egésségekre nézve. . 56
§. 2. A' Legelésről, és a' Legelők' természetéről. 58
§. 3. A' Legelésben megkívántató rendről. 60
§. 4. A' harmatról 's annak káros vagy nem káros
béfolyásáról, a' juhok' egésségére 64
§. 5. Telelésre 's a' téli takarmányoknak elő-adására. 67
§. 6. Az étetés' rendiről, és a' jászlokról. 70
§. 7. Megjegyzésre méltó észre-vételek, a' szabad
ég alatt való nyaralásról, és telelésről 74
§. 8. Az Itatásról. 76
§. 9. A juhoknak télen-nyáron Istálón való tartása módjáról rövideden. . . .78
ÖTÖDIK RÉSZ.
Külömbféle foglalatosságokról, mellyek a' juhoknak haszon-vételét, és a' körülöttük való
gondoskodást tárgyazzák.
§. 1. Elő-jegyzet ezen Részhez. . . . . 80
§. 2. A' nyírásról és úsztatásról, káros bánás-mód
a' Magyar - juhoknak nyírásánál, és gyapjúknak eladásánál. . . . . . 80
§. 3. A' Fejésről és Tej-haszonról.. . 87
§. 4. A' Trágya haszonról. 90
§. 5. Az Aklokról. . 93
§. 6. A' juhoknak füleiken tétetni szokott jegyek- -
ről, és a' juhok' numerizálásáról. . . 96
Második Szakasz.
A' Praeservativum, vagy mentő szerekkel való élésről, a' juhok' nyavalyájiról, azoknak
sikeres orvoslása' módjairól, és az orvosiszerekről.
Első rész.
A' sózásról, és a' mentő vagy praeservativum
szerekről 's a' t.
§. 1. A' Sónak orvosi erejéről, 's a' sózásról. 100
§. 2. Megczáfolása azon állításnak, hogy a' juhoknak sóra szükségek ne lenne, a' juhok' természetéből; 's a' juhoknak különös hajlandósá-
gokról az orvosi szerek iránt. .102
§. 3. Mikor kell sózni, és micsoda mértékben, 's
micsoda szerekkel kell a' sót keverni? melly
foglalatosságokat mentő szerekkel való élésnek nevezünk. .108
MÁSODIK RÉSZ.
A' juhok' nyavalyáról, 's orvoslása módjairól.
§. 1. Az egésséges és beteges állapotnak tulajdonságairól, és a' nyavalyáknak főbb felosztásairól. 113
§. 2. Mellyik nyavalyáktól szenvednek a'juhok többet, a'gyulladástól é, vagy az elgyengüléstől eredetiektől ? . . . . . 115
§. 3. Az egésséges állapotoknak esmértető jeleiről. 117
§. 4. Egy két szó a' beteg állapotnak megesmértétö jeleiről közönségesen felvéve. . . 119
§. 5. Azon külső jelekről, mellyek a' gyulladós
betegségek' jelenlétét adják tudtunkra. . 119
§. 6. Azon külső jelekről, mellyek a' valóságos .
elgyengüléstől eredett betegségeknek jelenlétét adják tudtunkra,. 122
§. 7. A' Rothasztó betegségről. . . .125
§. 8. A' Métely betegségről. . . . . 132
§. 9. A' szőr-féregről. . , . . .. 149
§. 10. A' Himlőről. . . . . . . 153
§. 11. A' Rühről. . . . - . . . 162
§. 12. A' Keringőségről. - . . . . 167
§. 13. A' Tüdő-gyulladásról. . . .181
§. 14. A' Guta-ütésről, vér-tályogról vagy-is a'
Lép-gyulladásról . . 183
§. 15. A' Köröm-fájásról. 185
§. 16. A' bárányoknak szerfelett való laxálásáról. . 189
§. 17. A' bárányoknak megmerősödésekröl. 191
§. 18. A' Gilisztásságról. . . . . 192
§. 19. A' felfúvódásról és kólikáról.194
§. 20. Réfejezésűl szolgáló észre-vételek, a juhok'
nyavalyáira nézve 197
H A R M A D I K RÉS Z.
A' Juhok' nyavalyáinak gyógyítására hasz-
nálni szokott orvosi-szerekről, azoknak
erejéről, 's tulajdonságairól.
§. 1. Közönséges észre-vételek az orvosi-szerekről 199
§. 2. A' Büdös-kőről. 201
§. 3. A' Dohányról. 201
§. 4. Etzet. 202
§. 5. Feketére égetett csont. 202
§. 6. Fejérre égetett csont. 203
§. 7. Fénylő- korom. .204
§. 8. Fenyő-mag. 205
§. 9. Fok-hagyma. .206
§. 10. Foeniculum-mag, (némellyek Spanyol-kapornak is nevezik) 206
§.11. Gálicz-kő. (Vitriolum Mártis, seu ferrum
sulphuricum, Sal Martis vagy Vas-só). 207
§. 12. Gentiána, . .209
§. 13. Holt-szén. 209
§. 14. Hamu. . . 210
§. 15. Kálmus, vagy Bécsi Sás-gyökér. (Calmus
aromaticus) . -210
§. 16. Kámfor. . 211
§.17. Kék-kő. (Vitriolum cupri). 212
§. 18. Konyha-só. 212
§. 19. Kőrös-bogár. 213
§. 20. Mész, és Mész-víz. 213
§. 21. Örvény - gyökér. .214
§. 22. Salétrom. 215
§. 23. Szappan. 215
§. 24. Szarvas-szarv olaj. 215
§. 25. Terpentin-olaj. .216
§. 26. Űröm (Absinthium officinale).216
§. 27. Választó-víz 217
§. 28. Zöld dió-haj. .217
§. 29. Varádics - kóró. (Herba Tanaceti) 218
Toldalék.
A' Juh-nyájak körűl szolgáló cselédekről 220
Vissza